Területrendezés

A területfelhasználás rendje

Területrendezés

A területfelhasználás rendje

Mi az a területrendezés?

A területrendezés az országra, illetve térségeire, így a vármegyére kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:

-       az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,

-       a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,

-       a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,

- nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása.

 

A területrendezés célja

- az ország valamennyi térségében a területi kohézió erősítése, a társadalmi és gazdasági növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

- a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; * 

- az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; * 

- a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

 

A területrendezés feladata különöse

- a környezeti adottságok feltárása és értékelése;

- a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének - az ágazati koncepciókkal összhangban történő - megállapítása;

- az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása;

- a térségi és helyi közösségek területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel.

 

A területrendezési terv az ország, illetve egyes térségek, így a vármegyék műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét.

Legfontosabb feladatuk a térségi szerkezet meghatározása és a térségi területhasználat szabályozása. A vármegyei területrendezési tervnek figyelembe kell vennie a helyi elképzeléseket, megfelelni a jogszabályi feltételeknek, valamint fontos, hogy összhangban legyen más vármegyei tervekkel, melyeknek jelentős szerepe van, hiszen egyfajta közvetítőként szolgálnak az országos szintű és a települési tervek között. Egyrészt az Országos Területrendezési Terv elhatározásait pontosítják, amelyeket a vármegyei tervek kiegészítenek térségi jelentőségű (országos vagy helyi elhatározású) elemekkel. Az ily módon, koordináltan kialakított és egységesen megjelenő hálózatot – legyen az közlekedési, energetikai vagy egyéb infrastruktúra-hálózat – a vármegyei tervek közvetítik a települési tervek felé, melyet rendeletben szabályozunk. A vármegyei területrendezési tervet a csatolmányok között találja meg. Ugyancsak itt olvasható a 3/2024. (II.23.) határozat, és az annak mellékleteként elfogadott területrendezési ajánlások. Utóbbiak azon szakmai elveket tartalmazzák, melyet a vármegyei önkormányzat érvényesíteni szeretne a települések rendezése során.

A rendelet célja, hogy meghatározza a vármegye egyes térségei terület felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok és egyedi építmények összehangolt térbeli rendjét, elhelyezkedését tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve az erőforrások védelmére.

Kapcsolat

profile Pányi Zsuzsanna

emailpanyi@t-online.hu

6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 3

www.bacskiskun.hu
Több Kevesebb chevron down

Filmajánló

chevron left
Petőfi örök  - image description
200 éve született Petőfi Sándor,  s ezalatt a jó néhány esztendő alatt bizony elég sok minden megváltozott. 

No sugar- A hegyek közt  - image description
Különleges dalhoz, különleges klip dukál. Vajon mit üzen Petőfi korunk emberének? Erre kereste a választ az erdélyi No Sugar zenekar, amikor megzenésítette Petőfi: A hegyek közt c. versét.

Meseföld - Gólyacsősz - image description
Hogy kerül gólya Izsák város településének címerébe? A Gólyacsősz ezt meséli el.

Legújabb filmjeink - image description
YouTube-csatornánk legújabb filmjei.

Értéket adunk - image description
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának térségi értékeket bemutató karácsonyi kisfilmje.

Kodály Zoltán emlékköve van a fotón.
Kisfilmekkel népszerűsíti Bács-Kiskun vármegye hungarikumait és értékeit a kecskeméti Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület. Az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült ismeretterjesztő összeállításokhoz egy-egy kvíz is készült, amelyek oktatási célra is alkalmazhatók.

chevron right

Könyveink

chevron left
KLÍMAKÓDEX II. - image description
A tudatos településfejlesztés

Barangolás a Duna-Tisza közén - image description
Bács-Kiskun vármegye természeti értékei: kalandok a homok és a szik birodalmában

Értéktár 2. kötet - image description
A Bács-Kiskun megyei értékek 1. című kiadvány folytatásában 109, újonnan listára került értéket mutatunk be.

A MI PETŐFINK - image description
Válogatott Petőfi versek végzős diákjainknak

TOP-tarisznya - image description
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan elkötelezte magát amellett és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindaz, ami számunkra olyannyira fontos bővüljön és fejlődjön.

Meseföld 2.  - image description
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának második mesekönyve

Érték, élmény, egészség - image description
Az Érték, Élmény, Egészség- Kincsek nyomában egy 60 oldalas, igényes turisztikai kiadvány, amely a vármegye értékeit hivatott bemutatni.

Legendás út 2. - image description
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának második legenda gyűjteménye

chevron right

Értékeink

chevron left
B. Boros Ilona tanító, rajztanár, textiltervező iparművész pedagógiai és művészeti tevékenysége - image description
B. Boros Ilona kecskeméti születésű művész, aki szülőhelyén a tanítóképző főiskolát, azt követően pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát végezte el, ahol rajz-földrajz szakos tanárrá vált. 

Kecel

Tiszaalpári Holt-Tisza és az Alpári-rét - image description
A terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll, a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és az Alpári-rét területegységének része. Ez a táj őrizte meg leginkább azokat a tájképi és természeti értékeket, amelyek a Tisza mentét a szabályozás előtt jellemezték.

Tiszaalpár

Rita Házi szörpfőzdéje - image description
Rita Házi Szörpfőzdéje az ország közepén, Soltvadkerten termő gyümölcsök és más növények hasznosítása révén készít számtalan ízletes és egészséges lekvárt és zamatos szörpöt. 

Soltvadkert

Tassi Zsilip - image description
A tassi hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű műtárgycsoport Kvassay Jenő vízépítőmérnök kezdeményezésére, a ráckevei Duna-ág szabályozásához épült meg 1926-1928 között az alsó torkolatnál, a Duna 1586,0 fkm szelvényében. 

Tass

Csipkeház - image description
A Kiskunhalason készülő "halasi csipke" első bemutatkozásától, 1902-től kezdve a magyar iparművészet szerves részévé vált. Kiskunhalas egyik legnevezetesebb látnivalója - mely ezt az igazán különleges értéket őrzi - a Csipkeház, amit 1935-ben építettek a tornácos parasztházak mintájára. 

Kiskunhalas

Szelesné Kása Ilona, a Népművészet Ifjú Mestere tevékenysége - image description
Szelesné Kása Ilona a lakiteleki Eötvös iskola grafika tanszakának vizuális- és környezetkultúra tanára. Ars poétikája szerint: alkot, tanul, tanít.

Lakitelek

A XIX. század elején, a Ferenc-csatorna 1802-es megnyitása után, Baja Felső-Bácska kereskedelmi központja lett. Sőt, mikor a város 1862-ben Zichy-Ferraris Bódogtól megváltotta az uradalmat a gazdasági fejlődés még nagyobb lendületet vett.  

Baja

Kunhegyesi Ferenc képzőművészeti munkássága - image description
Kunhegyesi Ferenc a vizuális művészettel autodidaktaként kezdett el foglalkozni, főként grafikai tevékenységet folytatott. Kifinomult tárgy- és emberábrázolásaiban kezdettől megbújt a humor és az objektivitás kettőssége. 

Kiskőrös

chevron right

Események

chevron left
chevron right
Design by WEBORIGO