Kodály Zoltán nevelési elvei (Kodály-módszer)
Kodály Zoltán zeneszerzői tevékenysége mellett sokat foglalkozott a zene oktatásával is. Nézeteit beszédeiben, különböző orgánumokban közölt tanulmányaiban, cikkeiben tette közzé, amelyek olvashatók a Visszatekintés című kötetekben.
Kodály Zoltán zeneszerzői tevékenysége mellett sokat foglalkozott a zene oktatásával is. Nézeteit beszédeiben, különböző orgánumokban közölt tanulmányaiban, cikkeiben tette közzé, amelyek olvashatók a Visszatekintés című kötetekben.
Követői az ő elveihez kidolgozták az ének-zenei nevelés módszertanát. A kodályi elvek megvalósulása érvényesül kezdettől fogva az 1950-ben létesült kecskeméti ének-zenei általános iskolában, amely a zeneszerző halála után felvette a nevét is. A kecskeméti iskola példájára szerte az országban sorra alakultak ének-zenei iskolák. A Kodály Zoltán iskola énektanárai ma is a kodályi koncepció megvalósításán és népszerűsítésén fáradoznak. Ugyancsak ezt teszi a később szintén Kecskeméten létrejött Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet is.
A Kodály Zoltán nevéhez fűződő zenei nevelési elgondolás legfontosabb pontjai:
1. A gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen a zene.
2. A zeneértésnek, a befogadásnak a legfontosabb módja a zenei aktivitás.
3. A zenei aktivitás megteremtésének leghatékonyabb eszköze az éneklés (beleértve a kóruséneklést is).
4. A zenei ismereteket a tanulók kezdetben a népzene, a magyar népdalkincs közvetítésével sajátítják el, majd erre épül a magas művészettel való foglalkozás.
5. A tanítandó zenei anyag elsősorban a klasszikus zenén alapul.
6. A zenei nevelés szerves része a zenei írás-olvasás elsajátíttatása, valamint a szolmizálás.
