Amennyiben javaslata lenne a Vármegyei Értéktár Bizottság számára, töltse le űrlapot, és küldje el az elnok@bacskiskun.hu címre.
Értékeink
Kiskunfélegyházi Libafesztivál
Az első félegyházi libafesztivált 1999. november 11. és 14. között rendezték meg a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársai Gulyás László Vándormuzsikus közreműködésével.
"Az egész töredéke és a töredékek egésze" című Petőfi-kárpit
A XXI. században ritka művészi összefogással és alkotói konszenzussal készült mű garantált színvonalú, Petőfi szülővárosához tervezett, egyedi, tartalmas és esztétikus vonzerőt jelent.
A „LECEK” alkotás, amely Kecel Nevelési Központjának falát díszíti, a község összefogásának, művészet iránti tiszteletének, szép iránti szeretetének jelképe.
1987-es Lakiteleki Sátor és a Lakiteleki Találkozó, valamint a „Lakiteleki Gondolat” hagyománya
Az 1979-es Fiatal Írók Lakiteleki Találkozója Illyés Gyula részvételével, az 1985-ös lakiteleki Antológia-est után zajlott, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának udvarán fölállított lakodalmas sátorban „A magyarság esélyei” címmel.
Bácsborsód északi határánál, a műút mellett, az erdő előtt három kocsányos tölgy áll, melyek a település 2001-ben megalkotott címérében is szerepelnek.
A Dunapataj-Szent Tamás domb Árpád-kori templomrom és temető
A Szent Tamás-domb Dunapataj és környékének egyik legmagasabb pontja. Közvetlen környékén gyakran kerültek elő emberi csontok, viszont értékelhető régészeti lelet csak kis számban fordult ki a földből.
Gyönyörű szigetvilág húzódik a Duna bal partján Harta, Dunapataj és Ordas határában, mely az első érintetlen szigetsor a folyó alsó részén Budapesttől délre.
A Magyarországon és a nagyvilágban felállított Kossuth-szobrok közül a dunapataji a második, Bács-Kiskun vármegyében pedig az első. Kiss György és Gerenday Antal művét eredeti formájában – még Kossuth halála évében – 1894. december 16-án avatták fel Kossuth Ferenc jelenlétében.
Bács-Kiskun vármegye egyik legidősebb városházi épülete. Az egykori Duna-menti mezőváros, Dunapataj hivatalos épületét méltóképpen őrizték meg és újították fel eredeti formájában.
A dunapataji Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom és plébánia
A templom 1761-ben épült, s országosan is egyedülálló különlegessége abból adódik, hogy 1934-es bővítésekor Magyarországon elsőként épületelhúzást végeztek rajta.
A Duna menti települések konzervatív falvai és mezővárosai számos néprajzi jelenséget állandósítottak és őriztek meg. Dunapataj – földrajzi fekvésénél fogva – a déli nyelvjárástípusba tartozik, amelynek jellemzője az „ö”-zés, használata azonban nem olyan szigorú, mint például Szeged környékén.
A dunapataji pacalfőzés gyökerei a XX. század első évtizedeire vezethetők vissza. Ekkor a lakodalmakban az ágyvitelnél segítőket vendégelték meg pacallal. (Ebben kockázott marhahús is volt akkoriban.)
Bács-Kiskun Megye Önkormányzatának 2021-es, színvonalas imázsfilmje a Mi vármegyénkről, életünk, kultúránk, hagyományaink jövőt építő villanásaiból készült.
Bács-Kiskun vármegyei imázsfilm
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának imázsfilmje. A film az "érték, élmény, egészség" témakörére épít és vármegyei szereplők szemszögéből mutatja be a otthonunk látnivalóit, értékeit.
Meseföld - Gólyacsősz
Hogy kerül gólya Izsák város településének címerébe? A Gólyacsősz ezt meséli el.
Meseföld - Csonka torony
Csengőd település keletkezésének legendája elevenedik meg a mesében.
Bács-Kiskun, a mi megyénk
Egy megye, mely színültig van ízzel, látnivalóval, élménnyel, igazi különlegességekkel és páratlan életérzéssel.
Értéket adunk
Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának térségi értékeket bemutató karácsonyi kisfilmje.