Ótemplom - Sarlós Boldogasszony templom

Az újratelepült Kiskunfélegyháza lakosai már 1744-ben kezdték gyűjteni a különböző pénzadományokat egy kőtemplom építésére. Mária Terézia királynő ötszáz forint adománnyal járult hozzá a költségekhez. Az alapkövet 1749-ben tették le, az építkezést 1752-ben fejezték be.

Ótemplom - Sarlós Boldogasszony templom

Az újratelepült Kiskunfélegyháza lakosai már 1744-ben kezdték gyűjteni a különböző pénzadományokat egy kőtemplom építésére. Mária Terézia királynő ötszáz forint adománnyal járult hozzá a költségekhez. Az alapkövet 1749-ben tették le, az építkezést 1752-ben fejezték be.

Két évre rá építési hibák miatt bedőlt a torony, átszakította a templomboltozatot. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé, s a nádor utasítására kártérítést kellett fizetnie. 1761. július 12-én gróf Eszterházy Károly váci püspök szentelte fel a templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Jelenlegi tornya 1771-ben készült el, amit már a templom elé építettek és 1772-ben fazsindelyes tetővel borítottak. Később toronyórával és egy gömbbe állított kereszttel végződő barokk toronysisakkal lett teljes az épület. Ez utóbbit az 1885-ös felújítás során helyezték rá. Az Ótemplomot 1900 és 1908 között ismét restaurálták. A terveket Morbitzer Nándor készítette, aki a művészi munkák kivitelezésében együtt dolgozott Maróti Rintel Géza építész-szobrásszal.

Az első világháború alatt a harangokat hadicélokra leszerelték, helyettük nyolc új harangot készíttetett a város a budapesti Ecclesia Harangművekkel. Ebből négy harang a Sarlós Boldogasszony templomba került, amit 1925. szeptember 27-én – az ünnepélyes felszentelés után – húztak fel a toronyba. A harangok közül az első kisharang 1743-ból való. A Sarlós Boldogasszony templom belső berendezését németalföldi mesterek készítették barokk, copf, rokokó és klasszicista stílusban. A szószék 1763-ból, a keresztelő medence 1780-ból származik. A templomhajóban található tölgyfapadok szintén németalföldi mesterek keze nyomát őrzik, amíg a három gyóntatószéket Komáromy László oltárépítő alkotta 1906-ban. A főoltárt 1780 körül alakították ki. A Mária és Erzsébet találkozását megörökítő oltárképet Fazekas Antal festette 1816-ban. A templomnak hat mellékoltára is van. A kóruskarzaton helyezték el az 1774-ben épített orgonát. Az Ótemplom belső berendezési közül nevezetes az imarács, amely Móra Ferenc első közszereplésének emlékét őrzi. A IV. elemi iskolás Móra az 1888-as karácsonyi ünnepségen itt szavalta el Fehér Antal tanító A karácsonyfához című költeményét. Ehhez a márványkorláthoz – amelyre felállították – fagyott oda rongyos talpú csizmába bújtatott lába a kis szavalónak. Ennek az ereklyének ma már csak egy része látható. A Sarlós Boldogasszony templomon az elmúlt évtizedekben több szakaszban is végeztek külső- és belső felújítást. Tetőzete az ezredfordulón vörösréz borítást kapott.

Kapcsolat

6100 Kiskunfélegyháza Béke tér 1.

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Albus Unicornis Lovarda és Vendégház

arrow
Feltöltődés a természetben

Kiskunfélegyháza

event card

Kiskunfélegyházi libamáj

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Félegyházi Kézműves Sörfesztivál

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Városalapítók hete

arrow

Kiskunfélegyháza

chevron right
Design by WEBORIGO