Ótemplom - Sarlós Boldogasszony templom
Az újratelepült Kiskunfélegyháza lakosai már 1744-ben kezdték gyűjteni a különböző pénzadományokat egy kőtemplom építésére. Mária Terézia királynő ötszáz forint adománnyal járult hozzá a költségekhez. Az alapkövet 1749-ben tették le, az építkezést 1752-ben fejezték be.
Az újratelepült Kiskunfélegyháza lakosai már 1744-ben kezdték gyűjteni a különböző pénzadományokat egy kőtemplom építésére. Mária Terézia királynő ötszáz forint adománnyal járult hozzá a költségekhez. Az alapkövet 1749-ben tették le, az építkezést 1752-ben fejezték be.
Két évre rá építési hibák miatt bedőlt a torony, átszakította a templomboltozatot. Barta Jakab építőmestert tették felelőssé, s a nádor utasítására kártérítést kellett fizetnie. 1761. július 12-én gróf Eszterházy Károly váci püspök szentelte fel a templomot, Sarlós Boldogasszony tiszteletére. Jelenlegi tornya 1771-ben készült el, amit már a templom elé építettek és 1772-ben fazsindelyes tetővel borítottak. Később toronyórával és egy gömbbe állított kereszttel végződő barokk toronysisakkal lett teljes az épület. Ez utóbbit az 1885-ös felújítás során helyezték rá. Az Ótemplomot 1900 és 1908 között ismét restaurálták. A terveket Morbitzer Nándor készítette, aki a művészi munkák kivitelezésében együtt dolgozott Maróti Rintel Géza építész-szobrásszal.
Az első világháború alatt a harangokat hadicélokra leszerelték, helyettük nyolc új harangot készíttetett a város a budapesti Ecclesia Harangművekkel. Ebből négy harang a Sarlós Boldogasszony templomba került, amit 1925. szeptember 27-én – az ünnepélyes felszentelés után – húztak fel a toronyba. A harangok közül az első kisharang 1743-ból való. A Sarlós Boldogasszony templom belső berendezését németalföldi mesterek készítették barokk, copf, rokokó és klasszicista stílusban. A szószék 1763-ból, a keresztelő medence 1780-ból származik. A templomhajóban található tölgyfapadok szintén németalföldi mesterek keze nyomát őrzik, amíg a három gyóntatószéket Komáromy László oltárépítő alkotta 1906-ban. A főoltárt 1780 körül alakították ki. A Mária és Erzsébet találkozását megörökítő oltárképet Fazekas Antal festette 1816-ban. A templomnak hat mellékoltára is van. A kóruskarzaton helyezték el az 1774-ben épített orgonát. Az Ótemplom belső berendezési közül nevezetes az imarács, amely Móra Ferenc első közszereplésének emlékét őrzi. A IV. elemi iskolás Móra az 1888-as karácsonyi ünnepségen itt szavalta el Fehér Antal tanító A karácsonyfához című költeményét. Ehhez a márványkorláthoz – amelyre felállították – fagyott oda rongyos talpú csizmába bújtatott lába a kis szavalónak. Ennek az ereklyének ma már csak egy része látható. A Sarlós Boldogasszony templomon az elmúlt évtizedekben több szakaszban is végeztek külső- és belső felújítást. Tetőzete az ezredfordulón vörösréz borítást kapott.
