Jótanács Anyja római katolikus templom
A Tiszaalpári Templomdomb nyugati oldalán emelkedő barokk épület alapkövét 1752-ben helyezték el, felszentelésére három év múlva, 1755. november 19-én került sor Althann Mihály váci püspök kezdeményezésére, Szűz Máriának, mint a „Jótanács Anyjának” tiszteletére.
A Tiszaalpári Templomdomb nyugati oldalán emelkedő barokk épület alapkövét 1752-ben helyezték el, felszentelésére három év múlva, 1755. november 19-én került sor Althann Mihály váci püspök kezdeményezésére, Szűz Máriának, mint a „Jótanács Anyjának” tiszteletére.
Egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású barokk stílusú templom. Nevezetessége a XVIII. század végéről származó, fából készült rokokó stílusú Mária-szobor. A főoltár építménye és szobrai igen értékesek, Szűz Mária családját ábrázolják. Bal oldalon Mária szüleit: Joachimot és Szent Annát, majd Zakariást és Erzsébetet jeleníti meg. A mellékoltár Szent András tiszteletét jelzi, a történeti hagyományok szerint ugyanis az ő elismerésére épült a településen az eredeti kis templom a XIII. század táján. Az 1760-ban megalapított plébánia élén álló plébánosok a lelkipásztori, liturgikus tevékenységük révén a mai napig szorosan összefonódnak a falu mindennapjaival. Az egyházi jelenlét a szentségek kiszolgáltatásával kapcsolatos szertartások révén átszövi az alpári emberek életét a születéstől a halálig. A tiszaalpári egyházi hitélet napjainkban is számottevő.
