Történelem

A mai Bács-Kiskun vármegye területe évezredek óta lakott vidék, amely a honfoglaló magyarok részéről kiemelt figyelmet kapott: erre utalnak az Árpád-házi fejedelmek neveit viselő települések – Tas, Solt, Fajsz -, illetve az is, hogy Szent István érsekséget létesítette Kalocsán. 

A kezdetben Pest és Bács vármegyékhez tartozó területen zajló virágzó életnek a tatárjárás vetett véget. A következő évszázadokban az újratelepítés során érkező kunok és jászok határozták meg a Duna-Tisza arculatát, majd következett az újabb pusztítás, ezúttal az Oszmán Birodalom révén. A török hódoltságot követően az elnéptelenedett területekre rácokat, németeket, illetve szlovákokat telepítettek be. A gazdasági és kulturális életnek további lendületet adott a redempció (1745), amelynek során a jász-kunok megváltották korábban elvont jogaikat a Német Lovagrendtől. A meginduló polgárosodással együtt a 19. században kialakult a térség jelentős városainak arculata is, majd a homokos területek felparcellázásával a tanyai élet is virágzásnak indult. 

Az első és a második világháború súlyos megpróbáltatást hozott a téréség lakosai számára. Tragikus veszteséget jelentett, hogy a trianoni szerződés nyomán Bács vármegye legnagyobb részét elcsatolták Magyarországtól. Az 1950-es megyerendezés során alakult ki a jelenlegi Bács-Kiskun megye, Kecskemét megyeszékhellyel. 2023. január 1-től a megye elnevezést felváltotta a vármegye.

Továbbadjuk

Hogyan lett Félegyházának temploma? Miként toborzott Kossuth Lajos városunkban? – többek között ez is kiderül a vármegye legendáit és történeteit megelevenítő immár két kötetből álló Legendás út és a Meseföld című könyveinkből.

 Az 1950-es megyerendezés során Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből hozták létre azt a közigazgatási területet, amelyen ma élünk. Az ország legnagyobb vármegyéjében rengeteg olyan történet, mese, legenda, anekdota van, amelyeket az 1960-as, 70-es évek népi gyűjtései során nem dolgoztak fel. A Legendás út jó példa arra, hogy ezeket a történeteket hogyan tudjuk átadni az utókor számára, a fiatalokat hogyan tudjuk ezzel az örökséggel megszólítani, és hogyan tudunk néprajzi gyűjtésekből identitást „gyártani”. A projekttel a   hiedelemvilág, a néphit és a társadalmi szokásokból fakadó örökség feltárása, a települési címerek   történetiségének megerősítése, a közösségi identitás fejlesztése és gyermekeink megyei kötődésének erősítése   volt a célunk. 

Könyveinket online olvasható formában itt találja.