MEGYEI IDENTITÁSUNK HORGONYA A LEGENDÁS ÚT

Hogyan lett Félegyházának temploma? Miként toborzott Kossuth Lajos városunkban? – többek között ez is kiderül a megye legendáit és történeteit megelevenítő Legendás út című könyvből.

 

A kötet keletkezéséről és a megyei identitásfejlesztés eszközeiről Hajagos Csaba történész, a kötet szakértője és Szekeres Béla, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkatársa beszélgetett május 31-én, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

Több mint 30 település – Kiskunfélegyháza mellett Kunszentmiklós, Lajosmizse, Kunadacs, Dunapataj, Kecskemét, Tiszakécske, Szentkirály, Szabadszállás, Ballószög, Nyárlőrinc, Lakitelek, Tiszaug, Fülöpszállás, Izsák, Soltszentimre, Fülöpjakab, Bugac, Ordas, Bátya, Kiskőrös, Petőfiszállás, Uszód, Foktő, Szank, Kiskunmajsa, Csólyospálos, Fajsz, Dusnok, Hajós, Felsőszentiván, Mélykút és Bátmonostor – 50 legendáját mutatja be a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gondozásában megjelent Legendás út című kötet. Az olvasók olyan történelmi személyiségekkel találkozhatnak, mint Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, István király, a Becseiek és Árpád fejedelem. Több fejezet foglalkozik a tatárjárással, a török hódoltsággal és az alföldi betyárvilággal, de táltosok, garabonciások, tündérek, boszorkák, sárkányok és ordasok is megelevenednek Császár Levente történeteiben.

– A Legendás út több, mint egy könyv. Példaértékű és hiánypótló vállalás az identitásfejlesztésben, hiszen megyénk sajátos helyzetű. Az 1950-es megyerendezés során Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből hozták létre azt a közigazgatási területet, amelyen ma élünk. Az ország legnagyobb megyéjében rengeteg olyan történet, mese, legenda, anekdota van, amelyeket az 1960-as, 70-es évek népi gyűjtései során nem dolgoztak fel. A Legendás út jó példa arra, hogy ezeket a történeteket hogyan tudjuk átadni az utókor számára, a fiatalokat hogyan tudjuk ezzel az örökséggel megszólítani, és hogyan tudunk néprajzi gyűjtésekből identitást „gyártani”. A projekttel a hiedelemvilág, a néphit és a társadalmi szokásokból fakadó örökség feltárása, a települési címerek történetiségének megerősítése, a közösségi identitás fejlesztése és gyermekeink megyei kötődésének erősítése volt a célunk – mondta el Hajagos Csaba történész.

– Amikor az önkormányzat 2017-ben lehetőséget kapott arra, hogy benyújtson egy megyei identitásfejlesztési pályázatot, nehéz helyzetben voltunk. Részben azért, mert pusztán pár évtizedes múltja van Bács-Kiskun megyének, részben azért, mert ez az ország legnagyobb területű megyéje, ahol 13 népcsoport él. Azt gondoltuk, hogy a megye nagysága és sokszínűsége fontos identitásalkotó elem, így összegyűjtöttük azokat a történeteket, legendákat, ünnepekhez kötődő népszokásokat, amelyek szájhagyomány útján vagy a hitvilágnak köszönhetően fennmaradtak ­– fogalmazott Szekeres Béla, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkatársa a kötet keletkezése kapcsán. Hozzátette: a megyei identitás erősítése érdekében nemcsak a történeteket, hanem a települések motívumait is összegyűjtötték, például a félegyházi városháza szecessziós díszeit és a kékfestők mintáit. Ezeket grafikai gyűjteményként szeretnék közkinccsé tenni. A motívumok alapján egy Bács-Kiskun megyei származású divattervező ruhakollekciót is készített, amelyre jelentős piaci igény mutatkozik. Emellett az egész megyét átfogóan összegyűjtötték a helyi termelőket és kézműveseket, a 600-as listából kiválasztották a megye 100 zászlóshajó terméket, amely a Petőfi emlékévhez kapcsolódóan ”fi200” márkanévvel kerül majd a lakosság elé.

– A gyerekeknek szóló Meseföld, a felnőtt korosztályt célzó Legendás út, valamint a kötet alapján készült hangoskönyv-variáció és homok animáció egy összefüggő komplex példa arra, hogyan erősíthető a megyei identitástudat. Egy jó gyakorlat a környező megyék számára is – összegezte Szekeres Béla.

A 250 oldalas könyv a 12 éven felüli gyermekeket, valamint a felnőtt olvasóközönséget célozza meg. A kiadvány érdekessége, hogy az egyes fejezeteknél az eredeti gyűjtéseket is közölik, sőt, a történetek QR kód segítségével hangoskönyv formájában meg is hallgathatók Györgyi Anna színművésznő tolmácsolásában. A könyvben található több mint 100 illusztráció Pócsik Olga munkája.

G.E.

Fotó: Fantoly Márton

 

További híreink

Kecskemét

2024. 04. 16.

 Turisztikai kiállítás lesz Kecskeméten április 26-án!

Kecskemét és Térsége Turisztikai kiállítást rendez hagyományteremtő szándékkal április 26-án, pénteken 10-18 óra között a Tourinform Iroda környékén (Kecskemét, Szabadság tér 5/A)  az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület, az Iroda üzemeltetője.

2024. 04. 16.

[ Kecskemét ]

Bátya

2024. 04. 15.

Épületenergetikai fejlesztések Bátya településen - projektindítás

Bátya Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-2.1.1-21 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése felhívásra „Épületenergetikai fejlesztések Bátya településen” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-2.1.1-21-BK1-2022-00041). A projekt keretében 73,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból két önkormányzati épület energetikai korszerűsítése valósul meg. 

2024. 04. 15.

[ Bátya ]

Császártöltés

2024. 04. 15.

Belterületi Kerékpárút II. ütem és játszótér fejlesztés Császártöltésen - projektindítás

Császártöltés Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK felhívásra „Belterületi Kerékpárút II. ütem és játszótér fejlesztés Császártöltésen” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00026). A projekt keretében 235,50 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél a közterületek rekreációs célú megújítása.

2024. 04. 15.

[ Császártöltés ]

Balotaszállás

2024. 04. 15.

Belterületi útfejlesztés Balotaszálláson - projektindítás

Balotaszállás Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.3-21 BELTERÜLETI UTAK FEJLESZTÉSE felhívásra „Belterületi útfejlesztés Balotaszálláson” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.3-21-BK1-2022-00009). A projekt keretében 60,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél az elavult útburkolatok felújítása.

2024. 04. 15.

[ Balotaszállás ]

Kiskunmajsa

2024. 04. 11.

Folytatódnak a fejlesztések Bács-Kiskunban 

Csaknem félszáz fejlesztési beruházás támogatói szerződését írták alá 12 milliárd forint értékben csütörtökön Kiskunmajsán, a Bács-Kiskun Vármegyei Polgármesterek Szakmai Fórumának keretében. Az eseményen elhangzott: a napokban döntés született arról, hogy újabb 8,5 milliárd forint pályázati forrás érkezik a vármegyébe. 

2024. 04. 11.

[ Kiskunmajsa ]

2024. 04. 10.

Újabb települések nyertek fejlesztési forrást

Útfejlesztésre és az egészségügyi, szociális alapszolgáltatások fejlesztésére nyertek támogatást Bács-Kiskun vármegyei települések a TOP Plusz program keretében. 

2024. 04. 10.

Design by WEBORIGO