A kötet keletkezéséről és a megyei identitásfejlesztés eszközeiről Hajagos Csaba történész, a kötet szakértője és Szekeres Béla, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkatársa beszélgetett május 31-én, a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

Több mint 30 település – Kiskunfélegyháza mellett Kunszentmiklós, Lajosmizse, Kunadacs, Dunapataj, Kecskemét, Tiszakécske, Szentkirály, Szabadszállás, Ballószög, Nyárlőrinc, Lakitelek, Tiszaug, Fülöpszállás, Izsák, Soltszentimre, Fülöpjakab, Bugac, Ordas, Bátya, Kiskőrös, Petőfiszállás, Uszód, Foktő, Szank, Kiskunmajsa, Csólyospálos, Fajsz, Dusnok, Hajós, Felsőszentiván, Mélykút és Bátmonostor – 50 legendáját mutatja be a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gondozásában megjelent Legendás út című kötet. Az olvasók olyan történelmi személyiségekkel találkozhatnak, mint Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, István király, a Becseiek és Árpád fejedelem. Több fejezet foglalkozik a tatárjárással, a török hódoltsággal és az alföldi betyárvilággal, de táltosok, garabonciások, tündérek, boszorkák, sárkányok és ordasok is megelevenednek Császár Levente történeteiben.

– A Legendás út több, mint egy könyv. Példaértékű és hiánypótló vállalás az identitásfejlesztésben, hiszen megyénk sajátos helyzetű. Az 1950-es megyerendezés során Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyék részeiből hozták létre azt a közigazgatási területet, amelyen ma élünk. Az ország legnagyobb megyéjében rengeteg olyan történet, mese, legenda, anekdota van, amelyeket az 1960-as, 70-es évek népi gyűjtései során nem dolgoztak fel. A Legendás út jó példa arra, hogy ezeket a történeteket hogyan tudjuk átadni az utókor számára, a fiatalokat hogyan tudjuk ezzel az örökséggel megszólítani, és hogyan tudunk néprajzi gyűjtésekből identitást „gyártani”. A projekttel a hiedelemvilág, a néphit és a társadalmi szokásokból fakadó örökség feltárása, a települési címerek történetiségének megerősítése, a közösségi identitás fejlesztése és gyermekeink megyei kötődésének erősítése volt a célunk – mondta el Hajagos Csaba történész.

– Amikor az önkormányzat 2017-ben lehetőséget kapott arra, hogy benyújtson egy megyei identitásfejlesztési pályázatot, nehéz helyzetben voltunk. Részben azért, mert pusztán pár évtizedes múltja van Bács-Kiskun megyének, részben azért, mert ez az ország legnagyobb területű megyéje, ahol 13 népcsoport él. Azt gondoltuk, hogy a megye nagysága és sokszínűsége fontos identitásalkotó elem, így összegyűjtöttük azokat a történeteket, legendákat, ünnepekhez kötődő népszokásokat, amelyek szájhagyomány útján vagy a hitvilágnak köszönhetően fennmaradtak ­– fogalmazott Szekeres Béla, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkatársa a kötet keletkezése kapcsán. Hozzátette: a megyei identitás erősítése érdekében nemcsak a történeteket, hanem a települések motívumait is összegyűjtötték, például a félegyházi városháza szecessziós díszeit és a kékfestők mintáit. Ezeket grafikai gyűjteményként szeretnék közkinccsé tenni. A motívumok alapján egy Bács-Kiskun megyei származású divattervező ruhakollekciót is készített, amelyre jelentős piaci igény mutatkozik. Emellett az egész megyét átfogóan összegyűjtötték a helyi termelőket és kézműveseket, a 600-as listából kiválasztották a megye 100 zászlóshajó terméket, amely a Petőfi emlékévhez kapcsolódóan ”fi200” márkanévvel kerül majd a lakosság elé.

– A gyerekeknek szóló Meseföld, a felnőtt korosztályt célzó Legendás út, valamint a kötet alapján készült hangoskönyv-variáció és homok animáció egy összefüggő komplex példa arra, hogyan erősíthető a megyei identitástudat. Egy jó gyakorlat a környező megyék számára is – összegezte Szekeres Béla.

A 250 oldalas könyv a 12 éven felüli gyermekeket, valamint a felnőtt olvasóközönséget célozza meg. A kiadvány érdekessége, hogy az egyes fejezeteknél az eredeti gyűjtéseket is közölik, sőt, a történetek QR kód segítségével hangoskönyv formájában meg is hallgathatók Györgyi Anna színművésznő tolmácsolásában. A könyvben található több mint 100 illusztráció Pócsik Olga munkája.

G.E.

Fotó: Fantoly Márton