Fülöpjakab

A helység a Duna-Tisza közi homokhátsághoz tartozik, földrajzi adottságai alapján. Talaja nem egységes, homokos lösz illetve homok képzi, víztározó képessége kicsi. Ez a tipusú talaj évezredek alatt alakult ki és vele összhangban a növénytakaró. Szinte elképzelhetetlen, hogy időszámításunk előtt összefüggő tölgyfaerdő, gyertyános borította a területet.

1239-1279 között kunok telepedtek le ide. Nomád jellegű, állattenyésztő nép. A jól jövedelmező állattenyésztés gazdaggá tette őket, a népesség szaporodott és gyökeret vert ezen a vdéken. Az "ŐSi" Jababszállás 1342-43 körül keletkezthetett, az első írásos dokumentum 1407-ből való. 1423-ban Zsigmond király megerősíti a Kun Jakabhorhán kívánságát. Ez a helység a török időkben pusztult el, a Tempolom-rét, a Templom-domb, a Szultán-sarok nevek őrzik a régmúlt idők emlékét. A nagy pusztítás 1526-ban kezdődött, amikor a török csapatok a mohácsi csata után visszavonultak; a XVI-XVII. századi török uraloma pusztát elvadította, elszaporodtak a vadvizek, a nádas és az ingovány. Kecskemétvárosa legelőként használja ezt a területet. A török adóösszeírásbanJakabszállás neve 1559-től szerepel.

1745-ben a redempció alakalmából a Jakabszállási pusztát Szabadszállás (1/2 részt), Fülöpszállás (1/4 részt),  és Majsa (1/4 részt), vásárolta meg.  A Fülöpszállási részből lett a mai Fülöpjakab. 1876-ban megszűnik a Jászkun kerület, Fülöpszállási Jakabszállás puszta közigazgatásilag Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozik. A redempció óta a háromba osztott Jakabszállás elnevezése sok gondott okozott6 annak ellenére, hogy megkülönböztetésül az illetző anyaközség nevének rövidítése került a Jakab szó elé. Pld Majasa Jakab, Fülöp Jakab" Kiskunfélegyháza város képviselő testülete 1902. szeptember 14-én tartott közgyűlésén a Kiskunfélegyházi Jakabszállás név mellett döntöt, a Bizottság e néven törzskönyvezi. A II. világháború után az Alföldön sorra alakultak, jöttek lérte az önálló tanyaközségek. A kezdeményezés Fülöpjakabon is megvolt, ezért 1948 decemberében népszavazást tartottak, melynek tárgya a Kiskunfélegyházától való elszakadás azaz önálló település alapítása volt. A résztvevők többsége nemmel szavazott, az elutasítás 40 évre megpecsételte községünk sorsát. 1952-ben adja át Félyegyháza Fülöpjakab pusztáját Kunszállásnak -lakosainak száma ekkor 2500 körül van- és hivatalosan a nevét is eltörölték a településnek. A nagyon pici belterülte villamosítására 1960-ban került sor. A 80-as évek végén a megyei párt és tanácsi vezetés a megyében 5 települést jelölt meg, talált "életképesnek" arra, hogy önálló községgé váljon. Köztük volt Fülöpjakab is. A felterjesztés elkészült és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Strauf F. Brúnó 1988 október 6-án aláírta az önálló községi státuszt jelentő alapító oklevelet."