HARTAI-DUNA-ÁG

A közelben közkedvelt kirándulóhely a Harta melletti Duna-szakasz, ahol fürdeni és horgászni is lehet.

HARTAI-DUNA-ÁG

A közelben közkedvelt kirándulóhely a Harta melletti Duna-szakasz, ahol fürdeni és horgászni is lehet.

A Hartai-Duna-ág menti erdők területe 1996 óta helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Natura 2000-hálózat része. Itt található az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút Solt-Kalimajor és Harta közötti szakasza.
A kerékpárút a Duna mentén, a nyári gáton halad, így bepillantást enged a táj szépségeibe, élővilágába.
A kerékpárút déli szakasza kisebb körtúrára is alkalmas, vagy el lehet kerekezni rajta egészen a Szelidi-tóig.

 

A Kalocsai Sárköz

 

A Duna menti települések élete szorosan kapcsolódott a vízhez. A víz határozta meg életmódjukat, gazdálkodásukat évszázadokon keresztül. Kalocsa város mocsarak közti szigeteken feküdt, külső határa kisebb-nagyobb szigetekből állt. A 18. sz. végéig a vízimalmok gabonát, búzát őröltek, a 19. sz. elején kezdtek áttérni a jövedelmezőbb paprikaőrlésre, ami az 1930-as évekig tartott, 1958-ban az utolsó vízimalom is eltűnt a környék vizeiről, s vele együtt megszűntek a helyi superok, népi, kézműves kismesterek, akik vízi eszközöket, vízimalmokat készítettek. . A vízi kereskedelem azonban tovább élt. Ahol a nagyhajózás nem volt kifizetődő, ott jellemző volt a dereglyézés, part menti kishajózás, árufuvarozás.

A környék két legjelentősebb hajóállomása még napjainkban is működik, a meszesi, és a barákai. Meszes hajókikötő innen kapta a nevét is, a meszes hajók, mészkövet szállító hajók kikötőhelye volt. A kikötő közelében égették ki a meszet, s innen látták el a környéket.

Baráka fatelep volt, ahol főként az épületfával kereskedők helyezték, és tárolták áruikat. A 18. sz. második felétől a 19. sz. végéig tartó gátépítési, és folyamszabályozási munkák következtében a Duna gátak közé lett szorítva, régi ágait lecsapolták, kiszárították.  Egykor Kalocsa határát számos kisebb- nagyobb Duna- ág  szelte keresztül, napjainkra már száraz vízmeder, fok. Az egykori vízjárta területek, fokok megszűntek, jelentős részükön ma már mezőgazdasági művelés folyik, s csak időnként borítja újra víz.

 

A táj növényzetét is a víz alakította ki, táplálta a mellékágakat, vízfolyásokat, tavakat. Ártéri erdők, mocsaras rétek, nádasok, vizenyős kaszálók, legelők keletkeztek, élőhelyet nyújtva minden növény, és állatfajnak. A Duna szabályozása után ezek az élőhelyek jelentősen leszűkültek, megváltoztak.

A Duna árterén, pionír, üde, és nedves élőhelyein puhafás ligeterdők, és az ártéri magas kórós pionír növényzet a jellemző. Az élőhely típus, növényzet legmeghatározóbb tényezője a folyó vízjárása, és a csapadékviszonyok alakulása. Számos védett növény, és állatfaj él a folyó árterében, és környezetében:

A tavasz hírnökei, a március- áprilisban virágzó, kék virágú duna-völgyi csillagvirág, és a sokak által már ismert hóvirág.

A hullámtér erdeinek legkevésbé háborgatott részein költ a fekete gólya. A réti sas az 1800-as évekig Közép – Európa sík vidékein még mindenütt gyakori volt, mára állományuk jelentősen lecsökkent, az utóbbi két évtizedben magyarországi állománya újra növekszik. A barna kánya fészkét még az emberi lakóhelyektől távol is gyakran béleli rongydarabkákkal.

Farágásaikról könnyen felismerhető az eurázsiai hód jelenléte. A hódok üregekben, hódvárakban laknak, amelyet a partfalba ásva készítenek el, s bejáratuk a víz alatt található.

 

A Dunában él az egyik ritka halfajunk, a dunai ingola. A dunai állományát leginkább a vízfolyásokon épített duzzasztók, és vízszennyezések veszélyeztetik. A kisebb- nagyobb felszíni vizekben található a vöröshasú unka. Március végén április elején kezdődik a szaporodási időszakuk,  és ilyenkor,  elsősorban éjszaka lehet hallani a nőstényeket hívogató hímek alkotta kórust.

Az üde rétek, hullámterek lakója a nagy tűzlepke. A hímek szárnyai lángvörösek, a nőstényé aranypiros, csak napfényben aktívak. A fűz- nyár ligeterdők holt fáiban él a skarlátbogár. Fennmaradása a megfelelő mennyiségű, és minőségű holt, álló, vagy fekvő törzsek jelenléte. Az öreg tölgyfák közelében találkozhatunk a nagy szarvasbogárral május- június hónapban, rajzásuk idején.

 

 

„ Kérlek ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, 
  ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat,
  ne ölj meg semmit, csak az idődet!”

Kapcsolat

profile Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

call+36 76 482-611

emailtitkarsag@knp.hu

6000 Kecskemét Liszt Ferenc utca 18

www.knp.hu

Hírek

chevron left
Képillusztráció az ötletelésről

2026. 11. 12.

Mondja el véleményét Bács-Kiskun körforgásos gazdaság stratégiájáról!

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata társadalmi egyeztetésre bocsátotta a megye 2026 és 2040 közötti időszakra szóló körforgásos gazdaság stratégiáját. A dokumentum a fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb gazdaság működés megteremtéséhez jelöl ki hosszú távú célokat és fejlesztési irányokat. Az érintettek 2026. december 11-ig küldhetik meg észrevételeiket és javaslataikat.

2026. 11. 12.

down arrow
Kis zsebet létrehozó vízfolyás látszik drónfelvételről

2026. 11. 09.

Bács-Kiskun büszkeségei: Kata a klímaváltozás ellen

Háromgyermekes családanyaként egy személyes élmény vezette arra, hogy mindent megtegyen a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodásért. Esőkerteket épít, kísérleti parkot működtet és persze szemléletet formál. Erőfeszítéseiért Farkas-Barta Kata Bács-Kiskun megye fenntarthatóságáért díjban részesült.

2026. 11. 09.

down arrow
A konferencia tagjai ülnek és nézik az előadást.

2026. 11. 09.

A Homokhátsát vízért kiált!- Víz nélkül a megélhetés is veszélyben

A gazdálkodók megélhetése és a települések jövője a tét a szárazodó Homokhátságon, ahol a helyi vízmegtartás mellett évek óta előkészített vízpótlási beruházásokra is várnak. Kelemen Ágnes az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkára a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Homokhátság Cselekvési Tervének kecskeméti Projektzáró Konferenciáján a kormányzat elköteleződéséről, a lehetséges forrásokról és három időtávra tervezett intézkedésekről beszélt. Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a megvalósításhoz szükséges döntéseket sürgette. A jelen lévő polgármesterek, civil szervezetek és intézmények képviselői számára az volt a kérdés: milyen lépések következhetnek, és mikor juthat el több víz a tájba.

2026. 11. 09.

down arrow
Rendőrök tartják éppen az időseknek az előadást.

2026. 11. 09.

Bűnmegelőzési előadások segítették az időseket

Egyre rafináltabb módszerekkel próbálkoznak a csalók, és sokszor csak egy kis figyelmetlenség választ el minket attól, hogy áldozattá váljunk.De vajon felismernénk, ha éppen minket próbálnának átverni? Egy rossz kattintás, egy elhamarkodott döntés vagy egy gyanús telefonhívás is elég lehet a bajhoz.A Bács-Kiskun jó itt lenni projekt keretében öt helyszínen tartottak bűnmegelőzési előadásokat időseknek, hogy segítsenek felismerni a leggyakoribb online és telefonos csalásokat.

2026. 11. 09.

down arrow
Radics Renáta tartja éppen az előadását

2026. 11. 09.

Csatári-pályázat: a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat díjaztak

Ötödik alkalommal hirdették meg a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat ösztönző Csatári Bálint-pályázatot, amelynek eredményhirdetésére 2026. november 5-én, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Projektzáró Konferenciáján került sor.  A több felsőoktatási intézmény bevonásával meghirdetett felhívásra idén hét pályamunka érkezett. A rendezvényen a díjátadás mellett az első helyezett kutatásának bemutatására is sor került.

2026. 11. 09.

down arrow
Drop of Hungary logója egy ajándéktáskán

2026. 11. 07.

Fi200 tagoknál jártunk- Drop of Hungary

Egy édesanya személyes indíttatásából indult, mára pedig saját márkává és vállalkozássá nőtte ki magát Fülöpné Kiss Katalin kiskunmajsai kozmetikai manufaktúrája. A Drop of Hungary természetes alapanyagokból készült bőrápolási termékei mellett workshopokkal is népszerűsíti a tudatos bőrápolást, miközben a kiskunhalasi fi200 klub tagjaként üzleti kapcsolatait is folyamatosan építi.

2026. 11. 07.

down arrow
Magyar Nóra tartja a marketing stratégia bemutatását

2026. 11. 06.

Bács-Kiskun kilépne a „rejtett kincs” szerepéből - konferencián mutatták be a megye marketingstratégiáját

Bács-Kiskun megye 2026–2040 közötti időszakra szóló marketingstratégiája azt a célt tűzi ki, hogy a térség a „rejtett kincs” kategóriából kilépve országosan is vonzó és tudatosan választott desztinációvá váljon, miközben az itt élők kötődése is erősödjön. A Kiskunhalason, a Kincsem Kávézóban bemutatott dokumentum 23 programmal kívánja erősíteni a megye ismertségét, a helyi identitást, a vállalkozások láthatóságát és a turisztikai kínálatot. A konferencia előadói szerint mindehhez nemcsak korszerű marketingeszközökre, hanem szemléletváltásra és széles körű együttműködésre is szükség van.

2026. 11. 06.

down arrow
Kiszáradt Homokhátsági rész, régi tómeder

2026. 11. 03.

A Homokhátság vízhiánya nem várhat tovább

A térség vízpótlása nem csupán fejlesztési kérdés, hanem az itt élők jövőjének egyik kulcsa. A Duna–Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács kecskeméti munkaülésén ezért már nemcsak a szükséges beruházásokról, hanem azok megvalósításának lehetőségeiről és a lakosság összefogásáról is szó esett.

2026. 11. 03.

down arrow
chevron right
Design by WEBORIGO