HARTAI-DUNA-ÁG

A közelben közkedvelt kirándulóhely a Harta melletti Duna-szakasz, ahol fürdeni és horgászni is lehet. A Hartai-Duna-ág menti erdők területe 1996 óta helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Natura 2000-hálózat része. Itt található az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút Solt-Kalimajor és Harta közötti szakasza.
A kerékpárút a Duna mentén, a nyári gáton halad, így bepillantást enged a táj szépségeibe, élővilágába.
A kerékpárút déli szakasza kisebb körtúrára is alkalmas, vagy el lehet kerekezni rajta egészen a Szelidi-tóig.

 

A Kalocsai Sárköz

 

A Duna menti települések élete szorosan kapcsolódott a vízhez. A víz határozta meg életmódjukat, gazdálkodásukat évszázadokon keresztül. Kalocsa város mocsarak közti szigeteken feküdt, külső határa kisebb-nagyobb szigetekből állt. A 18. sz. végéig a vízimalmok gabonát, búzát őröltek, a 19. sz. elején kezdtek áttérni a jövedelmezőbb paprikaőrlésre, ami az 1930-as évekig tartott, 1958-ban az utolsó vízimalom is eltűnt a környék vizeiről, s vele együtt megszűntek a helyi superok, népi, kézműves kismesterek, akik vízi eszközöket, vízimalmokat készítettek. . A vízi kereskedelem azonban tovább élt. Ahol a nagyhajózás nem volt kifizetődő, ott jellemző volt a dereglyézés, part menti kishajózás, árufuvarozás.

A környék két legjelentősebb hajóállomása még napjainkban is működik, a meszesi, és a barákai. Meszes hajókikötő innen kapta a nevét is, a meszes hajók, mészkövet szállító hajók kikötőhelye volt. A kikötő közelében égették ki a meszet, s innen látták el a környéket.

Baráka fatelep volt, ahol főként az épületfával kereskedők helyezték, és tárolták áruikat. A 18. sz. második felétől a 19. sz. végéig tartó gátépítési, és folyamszabályozási munkák következtében a Duna gátak közé lett szorítva, régi ágait lecsapolták, kiszárították.  Egykor Kalocsa határát számos kisebb- nagyobb Duna- ág  szelte keresztül, napjainkra már száraz vízmeder, fok. Az egykori vízjárta területek, fokok megszűntek, jelentős részükön ma már mezőgazdasági művelés folyik, s csak időnként borítja újra víz.

 

A táj növényzetét is a víz alakította ki, táplálta a mellékágakat, vízfolyásokat, tavakat. Ártéri erdők, mocsaras rétek, nádasok, vizenyős kaszálók, legelők keletkeztek, élőhelyet nyújtva minden növény, és állatfajnak. A Duna szabályozása után ezek az élőhelyek jelentősen leszűkültek, megváltoztak.

A Duna árterén, pionír, üde, és nedves élőhelyein puhafás ligeterdők, és az ártéri magas kórós pionír növényzet a jellemző. Az élőhely típus, növényzet legmeghatározóbb tényezője a folyó vízjárása, és a csapadékviszonyok alakulása. Számos védett növény, és állatfaj él a folyó árterében, és környezetében:

A tavasz hírnökei, a március- áprilisban virágzó, kék virágú duna-völgyi csillagvirág, és a sokak által már ismert hóvirág.

A hullámtér erdeinek legkevésbé háborgatott részein költ a fekete gólya. A réti sas az 1800-as évekig Közép – Európa sík vidékein még mindenütt gyakori volt, mára állományuk jelentősen lecsökkent, az utóbbi két évtizedben magyarországi állománya újra növekszik. A barna kánya fészkét még az emberi lakóhelyektől távol is gyakran béleli rongydarabkákkal.

Farágásaikról könnyen felismerhető az eurázsiai hód jelenléte. A hódok üregekben, hódvárakban laknak, amelyet a partfalba ásva készítenek el, s bejáratuk a víz alatt található.

 

A Dunában él az egyik ritka halfajunk, a dunai ingola. A dunai állományát leginkább a vízfolyásokon épített duzzasztók, és vízszennyezések veszélyeztetik. A kisebb- nagyobb felszíni vizekben található a vöröshasú unka. Március végén április elején kezdődik a szaporodási időszakuk,  és ilyenkor,  elsősorban éjszaka lehet hallani a nőstényeket hívogató hímek alkotta kórust.

Az üde rétek, hullámterek lakója a nagy tűzlepke. A hímek szárnyai lángvörösek, a nőstényé aranypiros, csak napfényben aktívak. A fűz- nyár ligeterdők holt fáiban él a skarlátbogár. Fennmaradása a megfelelő mennyiségű, és minőségű holt, álló, vagy fekvő törzsek jelenléte. Az öreg tölgyfák közelében találkozhatunk a nagy szarvasbogárral május- június hónapban, rajzásuk idején.

 

 

„ Kérlek ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, 
  ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat,
  ne ölj meg semmit, csak az idődet!”

Kapcsolat

profile Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

call+36 76 482-611

emailtitkarsag@knp.hu

6000 Kecskemét Liszt Ferenc utca 18

www.knp.hu

Hírek

chevron left

Tiszaalpár

2025. 12. 27.

"500 adagos" Főzőkonyha kialakítása - projektindítás

A Tiszaalpári Pejtsik Béla Nagyközségi és Iskolai Könyvtár pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.1.1-21 HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS felhívásra „500 adagos Főzőkonyha kialakítása” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-BK1-2022-00011). A projekt keretében 575,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél egy főzőkonyha és étkező kialakítása.

2025. 12. 27.

[ Tiszaalpár ]

down arrow

Csikéria

2025. 12. 23.

Belterületi útfejlesztés Csikérián - projektzárás

Csikéria Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.3-21 BELTERÜLETI UTAK FEJLESZTÉSE felhívásra „Belterületi útfejlesztés Csikérián” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.3-21-BK1-2023-00021). A projekt keretében 44,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból egy új utca kiépítése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Csikéria ]

down arrow

Kunbaracs

2025. 12. 23.

Épületenergetikai fejlesztés Kunbaracs településen - projektzárás

Kunbaracs Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-2.1.1-21 ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE felhívásra „Épületenergetikai fejlesztés Kunbaracs településen” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-2.1.1-21-BK1-2022-00001). A projekt keretében 93,01 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a művelődési ház épületének energetikai fejlesztése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Kunbaracs ]

down arrow

Nemesnádudvar

2025. 12. 23.

Nemesnádudvar belterületi csapadékvíz-elvezetés rendezése - projektzárás

Nemesnádudvar Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK felhívásra „Nemesnádudvar belterületi csapadékvíz-elvezetés rendezése” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00013). A projekt keretében 150,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a meglévő csapadékvíz hálózat fejlesztése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Nemesnádudvar ]

down arrow

Apostag

2025. 12. 23.

Apostag csapadékvíz gazdálkodásának és közterületeinek fejlesztése - projektzárás

Apostag Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK elnevezésű felhívásra „Apostag csapadékvíz gazdálkodásának és közterületeinek fejlesztése” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00027). A projekt keretében 92,50 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból a település közterületeinek fejlesztése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Apostag ]

down arrow

Fülöpjakab

2025. 12. 18.

Szombat esti ház - projektzárás

Fülöpjakab Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK felhívásra „Szombat esti ház” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00009). A projekt keretében 156,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból egy modern közösségi ház jött létre.

2025. 12. 18.

[ Fülöpjakab ]

down arrow

2025. 12. 15.

Vármegyei Felzárkózási Fórum: a cél a közszolgáltatások fejlesztése

Harmadik alkalommal ülésezett múlt pénteken a Bács-Kiskun Vármegyei Felzárkózási Fórum, amely a „Bács-Kiskun, jó itt lenni!” című, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt egyik kiemelt együttműködési fóruma. Az ülést Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke vezette.

2025. 12. 15.

down arrow

2025. 12. 15.

TOP Plusz: átadták a megújult közösségi házat és az új sportöltözőt Vaskúton

Ünnepélyes keretek között adták át Vaskúton a „Közösségi ház felújítása és sportöltöző építése Vaskúton” című projekt keretében megvalósult fejlesztéseket. A beruházás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében, európai uniós támogatással valósult meg, összesen 229,6 millió forint vissza nem térítendő forrás felhasználásával.

2025. 12. 15.

down arrow
chevron right
Design by WEBORIGO