HARTAI-DUNA-ÁG

A közelben közkedvelt kirándulóhely a Harta melletti Duna-szakasz, ahol fürdeni és horgászni is lehet. A Hartai-Duna-ág menti erdők területe 1996 óta helyi természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Natura 2000-hálózat része. Itt található az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút Solt-Kalimajor és Harta közötti szakasza.
A kerékpárút a Duna mentén, a nyári gáton halad, így bepillantást enged a táj szépségeibe, élővilágába.
A kerékpárút déli szakasza kisebb körtúrára is alkalmas, vagy el lehet kerekezni rajta egészen a Szelidi-tóig.

 

A Kalocsai Sárköz

 

A Duna menti települések élete szorosan kapcsolódott a vízhez. A víz határozta meg életmódjukat, gazdálkodásukat évszázadokon keresztül. Kalocsa város mocsarak közti szigeteken feküdt, külső határa kisebb-nagyobb szigetekből állt. A 18. sz. végéig a vízimalmok gabonát, búzát őröltek, a 19. sz. elején kezdtek áttérni a jövedelmezőbb paprikaőrlésre, ami az 1930-as évekig tartott, 1958-ban az utolsó vízimalom is eltűnt a környék vizeiről, s vele együtt megszűntek a helyi superok, népi, kézműves kismesterek, akik vízi eszközöket, vízimalmokat készítettek. . A vízi kereskedelem azonban tovább élt. Ahol a nagyhajózás nem volt kifizetődő, ott jellemző volt a dereglyézés, part menti kishajózás, árufuvarozás.

A környék két legjelentősebb hajóállomása még napjainkban is működik, a meszesi, és a barákai. Meszes hajókikötő innen kapta a nevét is, a meszes hajók, mészkövet szállító hajók kikötőhelye volt. A kikötő közelében égették ki a meszet, s innen látták el a környéket.

Baráka fatelep volt, ahol főként az épületfával kereskedők helyezték, és tárolták áruikat. A 18. sz. második felétől a 19. sz. végéig tartó gátépítési, és folyamszabályozási munkák következtében a Duna gátak közé lett szorítva, régi ágait lecsapolták, kiszárították.  Egykor Kalocsa határát számos kisebb- nagyobb Duna- ág  szelte keresztül, napjainkra már száraz vízmeder, fok. Az egykori vízjárta területek, fokok megszűntek, jelentős részükön ma már mezőgazdasági művelés folyik, s csak időnként borítja újra víz.

 

A táj növényzetét is a víz alakította ki, táplálta a mellékágakat, vízfolyásokat, tavakat. Ártéri erdők, mocsaras rétek, nádasok, vizenyős kaszálók, legelők keletkeztek, élőhelyet nyújtva minden növény, és állatfajnak. A Duna szabályozása után ezek az élőhelyek jelentősen leszűkültek, megváltoztak.

A Duna árterén, pionír, üde, és nedves élőhelyein puhafás ligeterdők, és az ártéri magas kórós pionír növényzet a jellemző. Az élőhely típus, növényzet legmeghatározóbb tényezője a folyó vízjárása, és a csapadékviszonyok alakulása. Számos védett növény, és állatfaj él a folyó árterében, és környezetében:

A tavasz hírnökei, a március- áprilisban virágzó, kék virágú duna-völgyi csillagvirág, és a sokak által már ismert hóvirág.

A hullámtér erdeinek legkevésbé háborgatott részein költ a fekete gólya. A réti sas az 1800-as évekig Közép – Európa sík vidékein még mindenütt gyakori volt, mára állományuk jelentősen lecsökkent, az utóbbi két évtizedben magyarországi állománya újra növekszik. A barna kánya fészkét még az emberi lakóhelyektől távol is gyakran béleli rongydarabkákkal.

Farágásaikról könnyen felismerhető az eurázsiai hód jelenléte. A hódok üregekben, hódvárakban laknak, amelyet a partfalba ásva készítenek el, s bejáratuk a víz alatt található.

 

A Dunában él az egyik ritka halfajunk, a dunai ingola. A dunai állományát leginkább a vízfolyásokon épített duzzasztók, és vízszennyezések veszélyeztetik. A kisebb- nagyobb felszíni vizekben található a vöröshasú unka. Március végén április elején kezdődik a szaporodási időszakuk,  és ilyenkor,  elsősorban éjszaka lehet hallani a nőstényeket hívogató hímek alkotta kórust.

Az üde rétek, hullámterek lakója a nagy tűzlepke. A hímek szárnyai lángvörösek, a nőstényé aranypiros, csak napfényben aktívak. A fűz- nyár ligeterdők holt fáiban él a skarlátbogár. Fennmaradása a megfelelő mennyiségű, és minőségű holt, álló, vagy fekvő törzsek jelenléte. Az öreg tölgyfák közelében találkozhatunk a nagy szarvasbogárral május- június hónapban, rajzásuk idején.

 

 

„ Kérlek ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, 
  ne hagyj ott semmit, csak a lábnyomodat,
  ne ölj meg semmit, csak az idődet!”

Kapcsolat

profile Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

call+36 76 482-611

emailtitkarsag@knp.hu

6000 Kecskemét Liszt Ferenc utca 18

www.knp.hu

Hírek

chevron left

Kiskunfélegyháza

2026. 01. 19.

A Vasas pálya újjászületik Félegyházán - projektzárás

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.1-21 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK felhívásra „A Vasas pálya újjászületik Félegyházán” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.1-21-BK1-2022-00021). A projekt keretében 600,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból egy modern, többfunkciós sportpark jött létre.

2026. 01. 19.

[ Kiskunfélegyháza ]

down arrow

Csólyospálos

2026. 01. 14.

Belterületi útfejlesztés Csólyospálos községben - projektindítás

Csólyospálos Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.3-21 BELTERÜLETI UTAK FEJLESZTÉSE felhívásra „Belterületi útfejlesztés Csólyospálos községben” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.3-21-BK1-2023-00026). A projekt keretében 71,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél a település 3 utcájának megújítása.

2026. 01. 14.

[ Csólyospálos ]

down arrow

2026. 01. 13.

Versenyképes járások: újabb 3 milliárd forint fejlesztésekre Bács-Kiskunban

2025 végén lezárult a Versenyképes Járások Program II. ütemében a támogatási igények benyújtása, így Bács-Kiskun vármegyében is újabb, összességében több mint 3 milliárd forint hazai forrás nyílik meg az együttműködő önkormányzatok számára. Cikkünkből az is kiderül, hogy az I. ütemben milyen konkrét fejlesztések kaptak támogatást az egyes járásokan. 

2026. 01. 13.

down arrow

2026. 01. 12.

Forró teával indult, közösségépítés lett belőle: példás összefogás Szalkszentmártonban

A hideg téli napokban példaértékű összefogás bontakozott ki Szalkszentmártonban. A Szalkszentmártoni Polgárőr Egyesület kezdeményezésére a falu központjában üstházat állítottak fel, ahol jó forró teával várták a járókelőket. A cél azonban hamar túlnőtt egy pohár meleg italon: kiderült, hogy a kedves szó, a figyelem és az összefogás ereje legalább ennyit számít.

2026. 01. 12.

down arrow

2026. 01. 06.

TOP Plusz támogatást nyert Császártöltés és Jászszentlászló, erre költik

A TOP Plusz program keretében jelentős humán fejlesztési forráshoz jut két Bács-Kiskun vármegyei település: Császártöltés 27 millió forint, míg Jászszentlászló 35,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A fejlesztések célja a helyi közösségek megerősítése, az egészségmegőrzés, valamint a települési identitás tudatos erősítése.

2026. 01. 06.

down arrow

Ballószög, Helvécia

2025. 12. 30.

Éld tovább! (legendáinkat). Élj tovább (egészségesen)! - projektindítás

Ballószög Nagyközség Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-3.1.3-23 HELYI HUMÁN FEJLESZTÉSEK elnevezésű felhívásra „Éld tovább! (legendáinkat). Élj tovább (egészségesen)!” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-3.1.3-23-BK1-2024-00021). A projekt keretében 113,40 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrásból cél az együttműködések erősítését célzó közösségi programok megvalósítása.

2025. 12. 30.

[ Ballószög , Helvécia ]

down arrow

Tiszaalpár

2025. 12. 27.

"500 adagos" Főzőkonyha kialakítása - projektindítás

A Tiszaalpári Pejtsik Béla Nagyközségi és Iskolai Könyvtár pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.1.1-21 HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS felhívásra „500 adagos Főzőkonyha kialakítása” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.1.1-21-BK1-2022-00011). A projekt keretében 575,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél egy főzőkonyha és étkező kialakítása.

2025. 12. 27.

[ Tiszaalpár ]

down arrow

Csikéria

2025. 12. 23.

Belterületi útfejlesztés Csikérián - projektzárás

Csikéria Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, TOP_PLUSZ-1.2.3-21 BELTERÜLETI UTAK FEJLESZTÉSE felhívásra „Belterületi útfejlesztés Csikérián” címmel (projekt azonosítószáma: TOP_PLUSZ-1.2.3-21-BK1-2023-00021). A projekt keretében 44,00 millió Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból egy új utca kiépítése valósult meg.

2025. 12. 23.

[ Csikéria ]

down arrow
chevron right
Design by WEBORIGO