V. Németh Zsolt felidézte: a második világháború előttről származó és együttműködésre épülő Tisza-Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer Európa legnagyobb vízvisszatartási kezdeményezése volt, az elmúlt 15 évben pedig 33 nagyberuházás keretében a hazai vízkészletek gyarapítására 170 milliárd forintot fordított az ország. Ezek között olyan nagy horderejű programok valósultak meg, mint Debrecen vízpótlása, a Mosoni-Duna torkolati műtárgyának megépítése vagy az Ős-Dráva program - tette hozzá.

A szemlélet ma is változatlan, bizonyíték erre, hogy a vízügyi ágazat rendelkezésére álló mintegy 180 milliárd forintból 105 milliárd közvetlenül a vízkészletek növelését szolgálja - húzta alá. Ezt egészíti ki az a 67 milliárd forintos csomag, amelyet a kormány közelmúltbeli döntése nyomán a Homokhátság vízpótlására fordítanak - jelezte.

Elmondása szerint a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság első ülésein napirendjére tűzte ezt a témát, átérezve, hogy ez nem csupán az itt élők, de mindenki közös felelőssége.

Kiemelte, hogy a nagyberuházásokra felhasználható 67 milliárd forint mellett a térség hozzáfér az aszályvédelmi forrásokhoz, valamint ahhoz a 10 milliárd forinthoz is, amely a vízügyi rendszerek rendbetételét szolgálja.
 

Az államtitkár kifejtette: megváltozott a csapadék éves eloszlása, a folyók vízjárása és vízhozama, módosultak a légköri viszonyok is, amelyek összességében kiszámíthatatlanná tették a vízgazdálkodás feltételeit. Így fordulhatott elő, hogy a 2022-es aszály után 2024-ben egyszerre volt a Dunán az évtized árvize, míg a Tiszán súlyos vízhiány. Ez újfajta hozzáállást igényel, ezért jött létre a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, amelynek feladata a klimatikus és vízgazdálkodási kérdésekre hosszú távú, felelős válaszokat találni - fogalmazott.

Kiemelte, hogy a vízügyi igazgatóságok mellett fontos vízgazdálkodók az önkormányzatok, a civil szervezetek és a nemzeti parkok is, amelyek együttesen közel 70 milliárd forintot fordítanak ilyen célokra. Ezeket a számokat összesítve kiderül, hogy 242 milliárd forint értékű beruházás segíti direkt módon a vízkészlet-gazdálkodási feltételek javítását.

Az említett projektek hosszú előkészítést igényelnek, így szó sincs arról, hogy ezeket valaki sebtében néhány hete vagy hónapja találta ki - jegyezte meg.

Font Sándor, Bács-Kiskun vármegye 3-as számú választókerületének országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) az eseményen elmondta: a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlása program a térségben 6000 hektárt, 9 települést és mintegy 20 ezer lakót érint. Lényege, hogy a Duna-völgyi főcsatornából egy duzzasztómű kialakítását követően másodpercenként 1 köbméternyi vizet vezetnek majd 20 kilométer hosszú csővezetéken a környék - jelenleg túlnyomórészt kiszáradt - szikes tavaiba.

Szavai szerint Magyarországon régen volt ekkora tájrehabilitáció, amely ökológiailag is rendkívül fontos pozitív hatásokkal jár majd, jelentős vizes élőhelyeket létrehozva, illetve újjáélesztve. Megvalósításával fékezhető, sőt reményeik szerint megfordítható lesz az érintett vidék talajvízszint-csökkenése - tette hozzá.

MTI/Fotó: Ujvári Sándor