Karapancsai Kastély és Major

A mintagazdaság létrehozása Habsburg Albrecht főherceg nevéhez fűződik, aki a térség vadgazdálkodását világszínvonalra emelte. A bellyei uradalom egykori vadászházainak és vadászkastélyának (Karapancsa, Kőriserdő, Béda, Monyorós), a mezőgazdaság kiszolgáló épületeinek, illetve a személyzet szolgálati lakásainak építése is az ő idejében kezdődött meg. Az építkezéseket Albrecht 1895-ben bekövetkezett halála után, Frigyes főherceg fejezte be.

A Karapancsai Major területén 1879-ben kezdődtek meg az építkezések, ekkor kezdték meg a kiskastélyának, a kiszolgáló személyzet lakásainak és a gazdasági épületeknek a kialakítását.

A kiskastély 1891-ben készült el, de 1896-ban átépítették. A terület főúri vadászatoknak adott helyet, vadászvendégként megfordult itt Albert szász király, Rudolf trónörökös, Ferenc Ferdinánd trónörökös, I. Ferenc József császár és király, II. Vilmos német császár, Lipót bajor uralkodó herceg és XIII. Alfonz spanyol király.

Bács-Kiskun vármegye vadregényes, az Alsó-Duna völgyének holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Mindez Karapancsa, a két kastélyból, valamint a majorsági épületekből álló műemlékegyüttes, mely a térség kimagasló épített és kulturális értékét képviseli.