Szabadszállás Városháza
A XVIII. század közepéig a református templom mögött (a mai tűzoltósági épület helyén) állt a Helység Ház.
A XVIII. század közepéig a református templom mögött (a mai tűzoltósági épület helyén) állt a Helység Ház.
Mivel szűkössé vált, ezért a Fő Kapitány hozzájárulásával – 1781-82-ben – a mostani Városháza udvarának nyugati részén álló Quarterialis Házba (katonai vezetők háza) költözött a Tanács. A régi helyiségből jegyzői lakás lett, s új Quartely Ház is épült. Néhány évtized alatt ezt a helyet is kinőtték, s magának az épületnek az állaga is leromlott, így 1825-ben új Városháza építésére kapott engedélyt a Tanács.
Az épülethez a téglát és a cserepet a kecskeméti Farkas Mihály égette. A kőműves munkát Fischer Ágoston, az ácsmunkát Novák Gergely kecskeméti mesterek, az üvegezést Vantsa Sámuel kiskunfélegyházi asztalos végezték. A velük kötött szerződés dátuma 1826. március 6., de már októberben az olvasható a jegyzőkönyvben, hogy a legelső ülését tartja az Új Város Házában a Tanács.
„Így készült Kis Kun Szabadszállásán az ország első emeletes Városházája.” (Tóth Sándor Szabadszállás múltjából, Szabadszállás 2001.,153. o.)
A szabadszállási Városháza műemléki védelem alatt álló közigazgatási épület.
