Izsák Zoltán viseletgyűjteménye és munkássága

Izsák Zoltán 1996-ban felvételt nyert a Kunszentmiklósi Hagyományőrző Néptánc Csoport Egyesületbe, ahol megismerkedett a néptánc anyanyelvével és módszertanával. 1997-ben a néptánc mellett belépett az életébe a társastánc is, amellyel szintén komolyan kezdett foglalkozni. 2000-ben a Hagyományőrző tánccsoport asszisztense lett, így szerezte meg a pedagógiai alapokat. 2002-ben megalapította a csoport egyik mellékágát, ahol a gyerekek görög népi táncokat tanultak. 2003-ban a Hagyományőrző tánccsoport elnöke és művészeti vezetője lett, ma is az. Ebben az évben felvételt nyert a Magyar Táncművészeti Főiskola modern társastánc és néptánc szakára, amit 2007-ben fejezett be. 2003-2005 között a kunszentmiklósi művészeti iskola nép- és társastánc tanára volt, majd innen Kiskunlacházára és kihelyezett tagozataiba és a dunaföldvári Levendula művészeti iskolába került. Ezen időszak alatt a Budapesti Helodinaki és Iliosz görög nemzetiségi tánccsoportok táncosaként ismerkedett más népek néptánchagyományaival.

2005-ben kipróbálta magát a Pesti Magyar Színház táncosaként „Az István a király” című darabban, 2006-tól Huszák Zsóka jazz és musical énekes koreográfusa és táncosaként tevékenykedett. A táncművészeti egyetem mesterkurzusának 2011-ben történt elvégzése után a Forgató Kamara táncosa lett. Megfordult Rodoszon, mint táncos előadó – animátor. 2009-től 2016-ig tanított a Dunaföldvári Levendula Művészeti Iskolában, majd 2011-től a Ceglédi Patkós Irma Művészeti Gimnáziumban, ahol 2015-től a szakmai munkaközösség vezetője. Koreográfusként és táncosként számos díjat, továbbá minősítést (bronz, ezüst, arany) kapott, rendszeresen részt vesz a Magyar Látványtánc Sportszövetség által szervezett versenyeken, különböző kategóriákban. 

Izsák Zoltán néptáncpedagógus, koreográfus életcéljának tekinti, hogy szélesebb körben ismertesse meg a tájegység öltözékeit illetve táncait, szokásait. Felbecsülhetetlen értékű viseletgyűjteménye ma már több mint száz darabot számlál. A gyűjteményben szerepelnek a Nyugati vagy Dunai Dialektus (pl. rábaközi, kéméndi, zoborvidéki, galgamenti, ócsai, kiskőrösi, uszódi, kalocsai, kunszentmiklósi, sárközi, bogyiszlói), a Középső vagy Tiszai Dialektus (pl. matyó, kazári, bujáki, rimóci, gömöri, nyitrai, dél-alföldi), Erdélyi vagy Keleti Dialektus (pl. moldvai, zsejki, székelyföldi, mezőségi, kalotaszegi, györgyfalvi, szilágysági, sátoros cigány) női és/vagy férfi viseletei.

A gyűjtemény nem csak városi vagy megyei hírű, vagy országos szintű, hanem a világ több pontján is ismert.