Hattyúház

Kiskunfélegyháza központjában egy jellegzetesen szép épület vonja magára a figyelmet: a Hattyúház. Építészetileg fontos, mert a város egyetlen klasszicizáló stílusú középülete. Irodalomtörténeti jelentőségét pedig az adja, hogy Petőfi családjához kapcsolódik. 

Hattyúház

Kiskunfélegyháza központjában egy jellegzetesen szép épület vonja magára a figyelmet: a Hattyúház. Építészetileg fontos, mert a város egyetlen klasszicizáló stílusú középülete. Irodalomtörténeti jelentőségét pedig az adja, hogy Petőfi családjához kapcsolódik. 

Építésének gondolata 1817-ben fogalmazódott meg. Mivel csak egy mészárszék volt a településen, a tanács elhatározása szerint a városházából kikerülő kocsmát úgy kellett felépíteni, hogy ott még két mészárszéknek is legyen helye. A tervezési pályázatra beérkező munkákat az építési hivatal nem tartotta megfelelőnek, ezért saját mérnökét, Mayerhoffer Jánost bízta meg a feladattal. Az épület aránylag rövid idő alatt, 1819 nyarától 1820-ig készült el. A Hattyúház nagyobb részét az egykor „Kis Pintcze” vagy „Kis Kortsma” néven emlegetett vendéglő helyiségei és a kocsma bérlőjének egyszerű lakása foglalta el. Az Ótemplom felőli részénél volt a „Szeglet Mészárszék”, e mellett befelé a mellékutcába nyúlt a húsoskamra. A Petőfi tér felőli részén a kocsma nagy táncterme mellett a belső „szék” helyezkedett el. A két szék között volt a székállólegények szobája. A Hattyúházhoz „Vágó Híd” és hozzá kapcsolt „Akol” is tartozott. A belső udvart  „Hattyúkertnek” nevezték. A klasszicista stílusban felépült vendégfogadó árkádos folyosóival, párkányos oszlopaival, homlokzatán a fehér hattyút ábrázoló kocsmacégérrel – amiről az épületet 1820-ban elnevezték – a város főterének dísze lett.

A Hattyúházon az elmúlt 200 évben kisebb-nagyobb szükséges és esetenként stílusrontó átépítéseket hajtottak végre. Főleg üzleti célokat szolgált. Működött benne gabonaraktár, takarékpénztár, kocsma, hentesüzlet, fűszerbolt, kenyérbolt, vaskereskedés, temetkezési vállalat, pedagógus szakszervezet, óvoda, totó-lottó iroda, stb. Az 1952-es év végén került az épület egy részébe a mai Petőfi Sándor Könyvtár elődje, a Népkönyvtár. A műemléki épületet az1960-as évek elején teljes egészében restaurálták. A Hattyúház történetét Petőfi Sándor családjának Félegyházához kapcsolódó emlékei teszik még jelentősebbé. A költő apja a Hattyúház első bérlői közé tartozott, 1822-től bérlőtársként, az 1824-1830-as években pedig egyedüli árendátorként bérelte a két mészárszéket. A Petrovics család 1824 őszén költözött Félegyházára, az Ótemplom mögötti Bánhidi-féle házba. 1830-ban Kiskunfélegyháza tanácsa megváltoztatta a mészárszékeinek bérbeadására vonatkozó feltételeit, az újabb bérletre Petrovics István már nem vállalkozott. A család 1830 novemberében visszaköltözött Szabadszállásra. Az első állandó Petőfi-kiállítás a Hattyúházban 1966. december 6-án nyílt meg.

Kapcsolat

6100 Kiskunfélegyháza Szent János tér 9.

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Róna Kincse Gyógyfürdő Kiskunfélegyháza

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Róna Kincse Gyógyfürdő Kiskunfélegyháza

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Kiskun Múzeum Kiskunfélegyháza

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Félegyházi Pékség

arrow

Kiskunfélegyháza

chevron right
Design by WEBORIGO