Dunapataj 1919-es hőseinek vértanúsága, és emlékművük
A tanácsköztársaság ellen történt megmozdulások, ezen belül a Duna-melléki ellenforradalomként emlegetett népfölkelés okai és eseményei már viszonylag jól ismertek.
A tanácsköztársaság ellen történt megmozdulások, ezen belül a Duna-melléki ellenforradalomként emlegetett népfölkelés okai és eseményei már viszonylag jól ismertek.
Dunapataj történelmének legsúlyosabb csapását 1919. június 23-án szenvedte el, ráadásul a saját területén, a lakók szeme láttára: a harcokban elesett és kivégzett 63 személy közül közelítőleg 50 fő dunapataji volt 16-tól 88 éves korig. A dunapatajiak a második kommunista diktatúra beköszöntéig szabadon emlékezhettek meg a gyászos júniusi napokról. A helyszín kezdettől fogva a Közös temetőben lévő tömegsír volt. Ennek közelében zajlott le 1919. június 23-án a délutáni órákban a dunapataji csata, amelyről Szamuely Tibor is úgy nyilatkozott, hogy az egyetlen számottevő ellenállás volt a népfölkelés ideje alatt. Már 1919 őszén felmerült a községben egy emlékmű állításának gondolata, de csak öt év múlva, 1924. október 28-án avatták fel az áldozatok neveivel ellátott nagyméretű 1919-es emlékművet a tömegsírnál. Mivel az emlékmű a község lakott részén kívül állt, egészen 1955-ig elkerülte a vezetés figyelmét. Megsemmisítését ekkor rendelték el és hajtották végre, a helyi pártszervezet kifejezett kérésére. Az első szabad választások után lehetőség nyílott arra, hogy a helyi és az országos emlékezetnek tárgyiasult formája legyen. A szétvert emlékmű helyére Bán Béla református lelkipásztor vezetésével többen is kimentek. Az 1919-es emlékművet 1994. augusztus 20-ára állították újra fel, melyet ünnepélyes keretek között avattak fel az eredeti helyszínen. Az újraéledő 1919-es pataji ünnepséget 1997-ben emelték be rendelet alkotásával a hivatalos ünnepek sorába. Ennek értelmében június 23-át községi gyásznappá nyilvánította a képviselő-testület. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Dunapataj 1919-es hőseinek 2009. június 20-án a Magyar Örökség Díjat adományoztak. Egy nappal később, 2009. június 21-én a helyiek az egykori megtorló akciók helyétől nem messze, a hajdani református iskolánál márványtábla avatásával emlékeztek meg a népfölkelés bátor mozzanatáról. Fontos feladat a történelmi emlékezet folytonosságát helyreállítani, helyére tenni és az újabb generációkkal elfogadtatni.
