Bukovinai székely Istensegítsi Betlehemes Játék
A Csátaljai Székely Népdalkör a bukovinai népdalok megőrzése és továbbadása mellett vállalta, hogy felkutatja és megőrzi azokat az egyéb kulturális értékeket, amelyeket a csátaljai székelyek a bukovinai Istensegíts nevű községből hoztak magukkal.
A Csátaljai Székely Népdalkör a bukovinai népdalok megőrzése és továbbadása mellett vállalta, hogy felkutatja és megőrzi azokat az egyéb kulturális értékeket, amelyeket a csátaljai székelyek a bukovinai Istensegíts nevű községből hoztak magukkal.
Több mint húsz éve adják elő a karácsony előtti adventi időszakban ezt a különleges, a hagyományostól sok tekintetben eltérő betlehemes játékot. A bukovinai Istensegíts községből származó betlehemes játék sok tekintetben különbözik az országszerte ismert pásztorjátékoktól. Számos elemet megőrzött a pogány – a betlehemes játékok előtti – időkből, így egyes elemei akár ezer évnél idősebbek is lehetnek. A különbség legmarkánsabban a keretjátékban és a pásztorok alakjában mutatkozik meg. A pásztorok szerepe emberi ugyan, de a jelmez semmiképpen nem az. Az öltözékük hasonlít a mohácsiak busójához, de legfeljebb csak az eredetük lehet közös. Nem zárható ki, hogy a pásztorjelmez és a busó szerepkör egyazon tőről sarjad, valamilyen közelebbről nem ismert misztikus lény szerepléséből. A bukovinai betlehemes a pogány játékokból megtartotta a misztikus állatfigurák viseletét, különös beszédmódját, de elmaradtak a régi mondókák és e különös lények pásztorokká szelídültek. E játék valószínűleg a pogány téli napfordulóval kapcsolatos szertartások és a keresztény misztériumok keveredéséből alakult ki a középkori Erdélyben. Szövege versben íródhatott, ami mára már csak nyomaiban fedezhető fel. Aztán a székelyek magukkal vitték 1780 után Bukovinába. Amíg napjainkig eljutott, sok változáson ment keresztül. Minden korban számos réteg rakódott rá, így nyerte el mai formáját, amelyet a Csátaljai Székely Népdalkör tagjai minden évben bemutatnak.
