Csátalja

Csátalja község Bács-Kiskun megyében, Bajától 2O-2l km-re délre található.

Csátalja

Csátalja község Bács-Kiskun megyében, Bajától 2O-2l km-re délre található.

Csátalja község Bács-Kiskun megyében, Bajától 2O-2l km-re délre található. Már a középkorban is volt a környéken élet. A település mai területéhez egészen közel lehetett Alsótárnok és Tóti, melyek talán Csátalja elődei lehettek. A Csátalja névvel 1543-ban találkozunk először Bács-Bodrog vármegye dézsmajegyzékében. A falu nevét Csatallya formában írták. Bár ez a dátum már a török hódoltság idejére esik, mégis a kalocsai érsekség dézsmajegyzékében találkozunk a helynévvel. A falu neve szerb nyelvből származik: Catalia útkereszteződést, útvillát, villaszerű elágazást jelent. A szájhagyomány hajlamos a nevet Csataalja formából származtatni, de ennek valóságalapja nincsen. A török hódoltság korában – mint a környék más települései is – elnéptelenedett. A lakosság vagy elmenekült, vagy elpusztult. 1699-ben Bács-Bodrog vármegye újjászervezésekor a bécsi császári udvari kamara hét földműves gazdát jegyzett fel a községben. Az 1703-ban kezdődött Rákóczi-szabadságharc sem kedvezett a lakosság szaporodásának. A megyébe felhúzódó szerbek a Habsburgokkal szimpatizáltak, gyakran támadták a Duna-Tisza Közén állomásozó kuruc csapatokat, ezért l705-ben Bottyán János tábornok a dunántúli hadjárat megkezdése előtt kiűzte a megyéből a velük ellenséges lakosság többségét. 1711 után hamarosan megindult a belső vándorlás a sűrűbben lakott Felvidékről és a Dunántúlról a környékünkre. Ez a spontán telepítés nem tudta benépesíteni a területet, megművelni az elvadult területeket. A XVIII. században szervezett telepítés kezdődött, melyet a bécsi császári kamara irányított. Három nagyobb hullámban érkeztek a község területére katolikus vallású német telepesek elsősorban dél-német államokból: Baden-Württenberg, Pfalz, Elzász-Lotharingia. A német telepesek egy része már korábbi német telepítésű falvakból került a községübe /pl. Nemesnádudvarról. A község a telepítések során német nyelvű lakosokkal népesült be, a kevés magyar lakos is inkább elnémetesedett, a helyi dialektust beszélte. Csátalja a környék települései közül egyik legmódosabbá vált a XX. század elejére. Az 1910-i népszámláláskor 2420 német és magyar lakos élt békés egyetértésben a környékkel. A község életében mélyreható változást csak a II. világháború utáni „modern népvándorlás” hozott. A győztes szövetséges nagyhatalmak a kollektív bűnösséggel bélyegezték meg a közép- és kelet – európai németséget – ezért rájuk az elűzetés és kitelepítés várt akár bűnös, akár ártatlan volt a lakosság. Így kellett eltávoznia a csátaljai német nemzetiségű népesség nagy részének 1946-47-ben három részletben. Még 1946 februárjában Csátalján otthonra talált 18O bukovinai székely család (gyakran együtt egy házban laktak a kitelepítésre váró régi tulajdonosokkal). A székelyek Istensegíts községből származtak, 1941-től Dél-Bácskában Topolyán és Csantavér község környékére telepítették őket Bukovinából, de 1945-ben menekülniük kellett Magyarországra. Később felvidékről érkeztek magyar telepesek, akiket az akkori Csehszlovákia űzött el otthonukból. Többen települtek Csátaljára a Tiszántúlról is.

Kapcsolat

Több Kevesebb chevron down

Turisztika

chevron left
event card

BÁCSKAI GYÖNGYSZEMEK AZ EUROVELO 13 KERÉKPÁROS ÚTVONAL MENTÉN

arrow

Csátalja

event card

Bukovinai székely szálánvarrott keresztszemes

arrow
A csátaljai székelyek a bukovinai Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. A mai napig élő hagyomány a székely varrottas készítése. 

Csátalja

event card

Naphegy Pincészet

arrow

Csátalja

chevron right

Értékeink

chevron left
event card

Bukovinai székely szálán varrott hímzések

arrow
A bukovinai székelyek 1946-47-ben Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye kiürített falvaiban telepedtek le. Csátaljára Istensegítsből jöttek, s hozták magukkal a bukovinai székely mintakincset. 

Csátalja

event card

Bukovinai székely Istensegítsi Betlehemes Játék

arrow
A Csátaljai Székely Népdalkör a bukovinai népdalok megőrzése és továbbadása mellett vállalta, hogy felkutatja és megőrzi azokat az egyéb kulturális értékeket, amelyeket a csátaljai székelyek a bukovinai Istensegíts nevű községből hoztak magukkal. 

Csátalja

chevron right
Fejlesztéseink
Település(ek)
Forrás
Program
Indítás
Zárás
Támogatási arány
Támogatási összeg
Státusz

%
0.00

0.00
Csátalja
ERFA
TOP Plusz
2023.01.01.
2023.12.31.
100%
29 964 481 Ft
TOP_PLUSZ-1.1.1-21-BK1-2022-00005
saját
2023.01.01.
2023.12.31.
29 964 481 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2017.10.01.
2018.10.31.
100%
21 940 000 Ft
TOP-4.1.1-15-BK1-2016-00004
saját
2017.10.01.
2018.10.31.
21 940 000 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2018.07.01.
2020.01.31.
100%
40 680 000 Ft
TOP-3.2.1-16-BK1-2017-00019
kommunikáció
2018.07.01.
2020.01.31.
40 680 000 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2019.07.01.
2020.12.15.
100%
68 000 000 Ft
TOP-3.1.1-16-BK1-2017-00017
kommunikáció
2019.07.01.
2020.12.15.
68 000 000 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2021.09.01.
2023.02.28.
100%
100 000 000 Ft
TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00050
kommunikáció
2021.09.01.
2023.02.28.
100 000 000 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2020.04.02.
2021.11.30.
100%
50 000 000 Ft
TOP-2.1.3-16-BK1-2020-00019
kommunikáció
2020.04.02.
2021.11.30.
50 000 000 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2015.01.01.
2020.09.30.
100%
25 000 000 Ft
TOP-2.1.3-15-BK1-2016-00018
kommunikáció
2015.01.01.
2020.09.30.
25 000 000 Ft
Csátalja
ERFA
TOP
2017.05.01.
2018.03.31.
100%
18 060 000 Ft
TOP-4.1.1-15-BK1-2016-00003
kommunikáció
2017.05.01.
2018.03.31.
18 060 000 Ft
Design by WEBORIGO