Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye és a Gyűjtemény feltáró rendszere
A reformkori nemzeti törekvések hatására az 1860-70-es években kezdődött el a helyismereti dokumentumok tudatos gyűjtése.
A reformkori nemzeti törekvések hatására az 1860-70-es években kezdődött el a helyismereti dokumentumok tudatos gyűjtése.
A városi múzeumokban, majd a levéltárakban megszervezett könyvtárak végezték a helyi lapok és a fontosabb helytörténeti irodalom összegyűjtését. A 19. század végétől ez a folyamat felerősödött. Az 1952-ben megalakult megyei könyvtárak feladataként szabta meg a könyvtári törvény a helyismereti dokumentumok gyűjtését.
A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény kimondta, hogy a könyvtárak egyik alapfeladata a helyismereti információk és dokumentumok gyűjtése. A Bács-Kiskun Kiskun Megyei Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye mindezeket szem előtt tartva, 1982 óta végzi tevékenységét.
A könyvtár külön gyűjteménye, ahol a megyére, annak településeire, az itt működő testületekre, a Bács-Kiskunban élő nevesebb személyekre, létesítményekre, a megyében zajló rendezvényekre vonatkozó, nyilvánosságra hozott, sokszorozott, túlnyomórészt nyomtatott dokumentumok teljességét őrzik.
Speciális gyűjtemény, mivel a dokumentumok gyűjtése, megőrzése, archiválása helyben történik, és csak helyben használhatók az itt őrzött dokumentumok. A gyűjtemény dokumentumaiban lévő helyismereti információk összegyűjtésével és feldolgozásával helyismereti információs adatbázis épül. A gyűjtemény teljességre törekvő információs tár, a helytörténeti kutatás forrásainak tára.
A Helyismereti Gyűjtemény célja, hogy minél több olvasóval, látogatóval ismertesse meg az állományt. Ezt célozzák a tematikus kiállítások, de ide sorolhatók az előadások, könyvbemutatók, irodalmi körök is.
Az itt őrzött és közkinccsé tett dokumentumok által betekintést nyerhetünk Kecskemét múltjába, de megismerhetjük a térség természeti környezetét, építészeti műemlékeit, hagyomány és mondavilágát, iskoláink történetét és még sok egyéb vonatkozását. Mindezek segítenek elmélyíteni kapcsolatunkat szülővárosunkkal, lakóhelyünkkel, fejlesztik a lokálpatriotizmust.

