Dunai zsilip
A magyar törvényhozás 1904-ben elrendelte a Ráckevei-Soroksári Dunaág teljes rendezését. A tassi zsilip Kvassay Jenő vízépítő mérnök kezdeményezésére épült meg. A folyó esése 48 km-en 4,3 méter, ez a szintkülönbség tette szükségessé a hajók számára a zsilip megépítését. Az alsó torkolatnál, a Duna 1586,0 fkm szelvényében, Tassnál, 1926-1928 között épült meg a hajózsilip, a vízleeresztő zsilip és az erőmű műtárgycsoport. Az 1956-os jeges árvíz alkalmával a tassi erőmű melletti árvízvédelmi célú parapetfal tönkrement, így az átzúduló víz tönkretette az erőművet és a tápzsilipet. A megrongálódott tassi vízerőműre valamint tápzsilipre műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, s ezek alapján az elbontás mellett döntöttek. Az R/S/D-ből történő vízlevezetésre a tassi hajózsilipet alakították át, először fix küszöbű, majd később billenőtáblás megoldásúvá. Azóta a vízleeresztés és a hajózás az átalakított hajózsilipen történik. Az építmény jelentőségét az is adja, hogy megyénk legnagyobb ilyen műtárgya. Működésével lehet szabályozni a R/S/Dunaág vízszintjét, és a Dunaág hajóforgalmát. A nyári szezon során számos üdülőhajó, csónak és túrakenu számára biztosítja a két Dunaág közötti kapcsolatot. A zsilipelés folyamata a turisták számára egyfajta látványossággal is szolgál.
