Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
A Tanács a Homokhátság fenntarthatósága érdekében végzett tevékenységeket koordinálja.
A Tanács a Homokhátság fenntarthatósága érdekében végzett tevékenységeket koordinálja.
A Duna-Tisza közi Homokhátság Bács-Kiskun, Pest és Csongrád vármegyék területét érintő speciális táji, környezeti problémák, adottságok alapján jellemezhető terület. Az összetett megoldásokat kívánó térség egyes fejlesztési kérdéseit hivatott szolgálni a 2013-ban Pest, Csongrád és Bács-Kiskun vármegyék önkormányzatai által életre hívott Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács. A Tanács elsődlegesen koordinálja az érintett vármegyei önkormányzatoknak és egyéb, a térségi fejlesztési tanács munkájában résztvevő szervezeteknek (pl. a területi kereskedelmi és agrárkamarák, az illetékes területi főépítészek, önkormányzati hivatalok, Kiskunsági Nemzeti Park, Bácsvíz Zrt.) a Homokhátság fenntarthatósága érdekében végzett tevékenységét.
A Tanács feladatai és tevékenysége
a) közreműködik a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
b) közreműködik a térségre vonatkozó területrendezési terv elkészítésében,
c) közreműködik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozóspeciális programjának tervezésében, végrehajtásában,
d) elősegíti a térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, a fejlesztési feladatok összehangolását,
e) együttműködik az érintett megyei közgyűlésekkel, a működési területén illetékes önkormányzatokkal, kistérségi önkormányzati társulásokkal, illetve a térség fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és civil szervezetekkel,
f) megállapodhat a vármegyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról,
g) javaslatot tesz térsége tekintetében a vármegyei fejlesztési koncepciókra,
h) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról,
i) kiemelt figyelmet fordít a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztésére,
j) hozzájárul a térségében élők életfeltételeinek javításához, a humán erőforrások fejlesztéséhez, térségi identitás fenntartásához,
k) kiemelt figyelmet fordít a térség fejlesztését lehetővé tevő nemzetközi és hazaierőforrások feltárására, a befektetések ösztönzésére,elősegítésére,
l) összehangolja a térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntéseket,
m) biztosítja a térség egységes, komplex társadalmi-gazdasági kezelését.
Települési lehatárolás
Pest vármegyében [28]:
Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd,Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát
Bács-Kiskun vármegyében [71]:
Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene,Kerekegyháza,Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia,Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd,Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom,Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa,Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske,Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém,Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras,Kunpeszér
Csongrád vármegyében [18]:
Pusztamérges, Üllés, Öttömös, Ruzsa, Ásotthalom, Zákányszék, Mórahalom, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Forráskút, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Domaszék, Röszke
Mintaprojektek
A Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. évben támogatást nyújtott egy természetközeli szennyvíztisztítási mintaprojekt megvalósítására. Ennek keretében a bugacpusztaházi IKSZT épületének szennyvízelvezetési rendszerét fejlesztik egy olyan mintateleppé, amely alkalmas arra, hogy a lakosság, a cégek és a szakmai szervezetek számára bemutassa azt a „jó gyakorlat”-ot, amely biológiai megoldásokat alkalmaz a használt víz tisztítására. A beruházás átadása 2018 második felében várható. a biológiai tisztító üzemeltetése nem igényel majd nagy szakmai gyakorlatot, nincs energia- és vegyszer igénye, nem kell állandó felügyelet alatt tartani, valamint alkalmazkodik a szezonális ingadozásokhoz. Kiválóan alkalmazható olyan területeken, ahol a közüzemi csatornahálózat nem elérhető vagy gazdaságosan nem kiépíthető, alacsony a népsűrűség, tehát a tanyás térségek számára is kifejezetten kedvező. A fejlesztés megyénkben egyedülálló, de országosan is ritkaságnak számít.
A Tanács vezető tisztségviselői
Rideg László elnök és Temerini Ferenc alelnök. A Tanács munkaszervezeti feladatait a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzati Hivatala (6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.) látja el.
CSATÁRI BÁLINT SZAKDOLGOZAT ÉS DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZAT
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács - Csatári Bálintnak tisztelegve - pályázatot hiredet alap és mesterszakos hallgatók részére. Tudományos Diákköri Konferencia (a továbbiakban: TDK) felhívásra benyújtott dolgozatokat, szakdolgozatokat, valamint diplomamunkákat várunk, amelyek a vízvisszatartás, illetve a vízpótlás problematikájának megoldására irányulnak, támogatva a fenntartható területi-, települési, vízügyi-, agrár-, vagy természetvédelmi tervezést.
A pályázat részletes kiírása és a pályázati űrlap a mellékletek között érhető el.
A KÉSZÜLŐ ,,A DUNA-TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA” VÉLEMÉNYEZÉSE
A Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából készül ,,A Duna-Tisza közi Homokhátság Területfejlesztési Koncepciója és Programja” elnevezésű dokumentum. Az elkészült Előkészítő fázisban a tervezők összegyűjtötték a tervezési területre vonatkozó szükséges információkat, helyzetelemzést és -értékelést végeztek, azonosították a térség fejlesztésének gazdasági, környezeti és társadalmi szempontjait, míg a Javaslattevő fázisban a térség fejlesztési irányai kerültek megfogalmazásra.
A Területfejlesztési Koncepció 1. és 2. fázisa, a véleményezés menetét is ismertető felhívás és a véleményezésre lehetőséget biztosító táblázat az oldal jobb oldali sávjában, a mellékletek között érhető el 2023. július 15-ig.