Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Az első félegyházi libafesztivált 1999. november 11. és 14. között rendezték meg a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársai Gulyás László Vándormuzsikus közreműködésével. 

Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Az első félegyházi libafesztivált 1999. november 11. és 14. között rendezték meg a Móra Ferenc Művelődési Központ munkatársai Gulyás László Vándormuzsikus közreműködésével. 

Levéltári adatok igazolják, hogy Kiskunfélegyházán az 1800-as évek elejétől nagy tömegekben tartottak libát a „Lúd Pást” kifejezéssel illetett, szárnyasoknak fenntartott közös legelőkön. Később a kukorica nagyobb térhódításával még elterjedtebb lett a libatömés, és hamarosan már tömegével hordták a libákat a vonatok a városból Nyugat-Európa országaiba.

 

A kiskunfélegyházi baromfitenyésztésnek 1854-ben már Európa-szerte jó híre volt. Karácsony táján hatalmas szállítmányok indultak a városból Angliába, Poroszországba csirkével, libával és tojással megrakodva. A tollból még a tengeren túlra is jutott. Egyes források szerint a 19. század második felétől a New York-i nők többsége félegyházi dísztollakkal ékesítette kalapját. A századfordulón, az akkor már igen jelentős baromfiexport része volt a libamáj és a libahús is. A város neves kereskedői közül ifjabb Holló Józsefet, a Holló és Tapodi Tojásexport cég vezetőjét a huszadik század elején több alkalommal is felkérte a kormány, hogy baromfiexporttal kapcsolatos ügyekben külkereskedelmi megbízottként képviselje hazánkat. Országszerte híressé vált az 1949 szeptemberében megalakult Kiskunfélegyházi Tollüzem is. A félegyházi libák a fővárosiak körében is nagy népszerűségnek örvendtek. Alfonzó, a paródia mestere többször is említette, hogy: „a két világháború között gyakran lezavartak libáért Félegyházára.” Kiskunfélegyháza és környéke tehát elismert, híresen jó baromfitenyésztő terület volt mindig. A libatartásnak évszázados hagyománya van. A tradíció túlélte a háborúkat, rendszerváltásokat is, Félegyházán és környékén ma is sokan élnek libatartásból, -hízlalásból, így családok százai kötődnek valamilyen módon a fesztivál központi szereplőjéhez, a libához.

 

A Márton napján kezdődő, négynapos programsorozat során tartottak lovagi tornát, főző- és sütőversenyt, Ludas bált, illetve libaszépségversenyt, de volt bábelőadás, népzenei és néptáncbemutató, kézműves foglalkozások, citerazenekarok és népdalkórusok találkozója, valamint népi iparművészek kiállítása és vására is.A novemberi időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan volta miatt a következő esztendőkben a környék haszonállatának számító szárnyas ünnepét így áttették szeptemberre.

 

A magyar hagyományok tiszteletét és ápolását célzó Kiskunfélegyházi Libafesztivál rendezvényei között kicsik és nagyobbak egyaránt találnak élményt adó, hagyományőrző programot. Az egyre gazdagabb és változatosabb kínálat a kikapcsolódásra és a kulináris élményekre egyaránt lehetőséget nyújt. A gasztronómia iránt érdeklődők mellett a családosoknak is igyekeznek kedvében járni: a libafesztiválon rendszerint a kiváló magyar ízek mellett a hangulatról élő koncertek, táncbemutatók, hagyományőrző játékok és gyermekprogramok gondoskodnak. A zenés színpadi műsorok mellett bábelőadással, libasimogatóval, játszóházzal, vásári élményfotózással is várják a látogatókat. A fesztiválozók a kézműves mesterségek művelőivel, hagyományőrzőivel is találkozhatnak. A programsorozat idegenforgalmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hiszen segíti a város fejlődését, és hasznot hozhat a településen élők számára. A Kiskunfélegyházi Libafesztivál túlnőtte a város „falait” és a megye határait is, hiszen az ország számos pontjáról érkeznek vendégek a településre a fesztivál idejére.

Kapcsolat

Kiskunfélegyháza

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

event card

Türr István kilátó országzászlóval

arrow
Türr István a XIX. század második felében korát megelőzően a polgárosodás-európaiság határozott előmozdítója volt. Az ő nevéhez fűződik a Korinthoszi-csatorna építése is, s számára állít emléket az 1938-ban épült kilátó. 

Baja

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Városalapítók hete

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Kiskun Múzeum Kiskunfélegyháza

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Nemzetközi Oldalkocsis- és Katonai Motoros Találkozó

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Móra Ferenc Művelődési Központ

arrow

Kiskunfélegyháza

chevron right
Design by WEBORIGO