Petőfi Sándor Szülőháza

A lakás a XVIII. században épült, első szobája a család bútorait őrzi, nyitott kéményes konyhája korabeli edényekkel van felszerelve, az udvari terem a kiskőrösi tartózkodás és a keresztelés relikviáit, dokumentumait mutatja be. A szülőház udvarán ma is látható a jégverem, és itt áll a világ első köztéri Petőfi szobra is. Az 1780 körül épült népi műemlék 1880 óta tekinthető meg belülről, ekkor nyitotta meg a Magyar Írók és Művészek Társasága nevében Jókai Mór. A szülőház Magyarország első irodalmi emlékháza. A forradalom és szabadságharc centenáriumi ünnepségsorozata alkalmával fogalmazódott meg az igény arra, hogy a szülőház teljes egészében múzeummá váljék. Ennek megvalósulásához a házat renoválni kellett, és a család bútorait is oda kellett hozatni a fővárosból, melyre 1953-ban került sor.  Az immár múzeummá vált szülőház utcai szobája a költő születésekor látható állapotot őrzi, szerény méltóságában itt áll a család bútorai közül az ágy és az almárium. A szoba másik felében, az udvari falnál faragott sarokpadok, székek, asztal és a falon egy míves téka idézik a kort, melyben Petőfi Sándor napvilágot látott. A padlózat és a mennyezet fából készült, a sarokban fehérre meszelt kemence áll. A család bútorain túl számos Petőfivel kapcsolatos dokumentum és tárgy tekinthető meg a kiállításon: az apa nyitott vándorládájában olyan okiratok láthatók, amelyek a költő születése körüli időpontokban az apa itt-tartózkodását igazolják, s egyértelművé teszik, hogy az év fordulóján a Petrovics család huzamosan Kiskőrösön tartózkodott.