Kiskőrösi Szent József Katolikus Templom
A középkori Kiskőrös legelső feltételezhető említése 1396-ból származik, Kurus possessio, tehát település Fejér vármegye Dunán inneni felében, a későbbi Solti-székben.
A középkori Kiskőrös legelső feltételezhető említése 1396-ból származik, Kurus possessio, tehát település Fejér vármegye Dunán inneni felében, a későbbi Solti-székben.
Temploma valószínűleg a 15. esetleg a 16. században épülhetett, s bár a török korban a településsel együtt elpusztult, romjai még a 19. században is láthatók voltak. 1734-ben ugyan Patatchic Gábor kalocsai érsek elhatározta újjáépítését, ez a terv azonban meghiúsult.
Batthyány József érsek idejében, 1769-ben került sor a helyi római katolikus egyházközség megszervezésére, Wattay (III.) Pál, a terület földesura pedig még ugyanebben az évben átadta számára a település központjában elhelyezkedő templomromot és közvetlen környezetét. A birtokos ugyan felajánlott egy a központtól távolabb eső, de tágasabb területet is, ezt azonban az érsek elutasította. Mivel ekkoriban Kiskőrösön kevés számú katolikus élt, ekkor csupán egy kisebb imaház épült fel a hitélet biztosítására, egészen pontosan 1773-ban.
A 19. század elejétől a városba költöző mesterembereknek köszönhetően, emelkedni kezdett a római katolikus lakosság száma, így a templom felépítése egyre sürgetőbbé vált. Az 1825-26-ban felépített neobarokk stílusú templomot Szent Józsefről, a Szent Család védelmezőjéről és az iparosok védőszentjéről nevezték el. Alapkövét ünnepélyes keretek közt Klobusiczky Péter kalocsai érsek helyezte el, majd 1827. október 9-én a felszentelést is ő végezte.
