Izsáki Arany sárfehér szőlő
Izsákon több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ám a települést híressé, a „Sárfehér hazájává” tévő, tömegesen termelt helyi szőlő, alig másfél százados.
Izsákon több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek, ám a települést híressé, a „Sárfehér hazájává” tévő, tömegesen termelt helyi szőlő, alig másfél százados.
1875-től datálható a speciálisan izsáki fajta, a Sárfehér megjelenése, amelyet a hagyomány szerint az 1800-as évek utolsó harmadában, egy izsáki kadarka ültetvényben szelektált Szélesi József vincellér. Az új szőlő nevét a találékony izsáki gazdák annak tulajdonságai alapján adták: fürtje fehér színű, nagy és nehéz, mint a sár, tehát Sárfehér.
A fajta igen jó talajra talált az izsáki homokon, s virágzó szőlőtáblák alakultak ki belőle. Az Izsáki Arany Sárfehér hosszú tenyészidejű fajta. Általában október közepére érik be. A Sárfehér fagyérzékenysége miatt sokáig úgy tartották, hogy csak úgynevezett gyalog, vagy alacsonyműveléssel termeszthető eredményesen. Sovány homokon is termesztik, bár tőkéi nem olyan tartósak, a szárazságtól erősen szenvednek. Általában kevés cukrot termel, de ha meleg ősz van, az átlagosan jellemző 16 cukorfok helyett akár 18 cukorfokot is elérhet. Kellemesen jellegzetes aromás bora 10-11 térfogatszázalék körüli alkoholtartalommal bír, de értékes savainak köszönhetően, önálló gasztronómiai élménybornak, pezsgőalapbornak, vagy lágy borok háziasítására is kiválóan alkalmas. Az 1920-30-as, majd az 1960-70-esévekben étkezési célra is felhasználták.
1999-ben az Európai Uniós előírások miatt meg kellett változtatni az Izsáki Sárfehér nevét, mivel helységnévhez kötött fajtanév nem szerepelhet hivatalosan az elnevezésben. 1999. december 13-án a kötelező eljárások lefolytatása után Arany Sárfehérre változott a hivatalos fajtajegyzékben.
