Hajósi-pincefalu, mint az épített örökség része

Csáky Imre érsek az 1728-ban kelt szerződésben, írásban kötelezte a betelepített svábokat a szőlőtermelésre. A szőlőből dézsmát, a borból tizedet kellett szolgáltatni a földesúrnak, aki a kalocsai érsek volt. 

A Hajósi Pincefalu a népi építészet egyedülálló ékköve. A Duna régi medrének törésvonalán alakult ki: ez választotta el egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre alkalmas agyagos, homokos területeket a kötöttebb talajútól. Ekkor a szőlőskertek és a pincék a maitól délre, Hild területén helyezkedtek el, az ott található barlangrendszerben.

A lösztalajba vájták, azt a ma már több mint 1200 présház borospincéit, ahol a hajósi borok érlelődnek. A pincefalu településszerkezete egyedülálló: a présházak egy külön települést alkotva a gazdák lakóhelyétől teljesen elkülönülten, a településtől mintegy három kilométerre helyezkednek el. Hangulatos utcákat alkotnak az egymás mellett sorakozó borospincék. 

A település őrzi a sváb népi hagyományokat. A város lakói büszkék az ősöktől örökölt Pincefalura. Gondozzák a szőlőültetvényeket és ápolják a Pincefalut. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják, ezért egyediségével nagyon sok látogatót vonz nem csak Magyarországról, de külföldről is.

1980-tól kerül megrendezésre minden év májusában az Orbán Napi Borünnep. Az esemény hamar nemzetközi hírnévre tett szert, elsősorban német nyelvterületen. A kapcsolódó eseményeken sokezres tömeg gyűlik össze a pincefaluban és annak hűs présházaiban, hogy egy pohár hajósi bor mellett beszélgessenek.