Bács-Kiskun vármegye tanyavilága
Tanya szavunk a halászat fogalomköréből származik a szláv nyelvekből került a magyarba.
Tanya szavunk a halászat fogalomköréből származik a szláv nyelvekből került a magyarba.
A tanyák írásos emlékei messzire vezetnek vissza, a XVI. századtól azonban az alföldi, így a Duna-Tisza közi tanyák sorsának alakulása nyomon követhető.
A tanyás település- és gazdálkodási rendszernek korszakokon átívelő története van: A magyarországi feudalizmus kései századaiban született meg, a kapitalizmus térhódításával párhuzamosan teljesedett ki, bár a mezővárosok jellegzetes településformájában az iparosodás csak az elmúlt században erősödött meg, addig a mezőgazdaság, benne a tanyák jelentették a megélhetést.
A szocializmus évtizedei alatt a tanyák nem kívánatos települési egységek voltak, jelentős számban felszámolásra kerültek. Bács-Kiskun megyében ez a folyamat azonban mérsékelten volt jelen, vélhetően a kertkultúra, az ültetvények és a fóliás termesztés meglétének, a silány földeknek és talán megyei politikai erőknek köszönhetően.
A megmaradt tanyavilág a rendszerváltás után is meg tudott újulni, amit segített a 2011-2017 évek között működő tanyafejlesztési program is.
A tanyát, amely a mezőgazdaság településformájaként jött létre, ma is az teszi vonzóvá, ami évszázadokkal ezelőtt: a föld és a természet közelsége meg a szabadság; itt mindig el lehetett bújni és ki lehetett emelkedni.
A tanyához, amelyek összessége emberi léptékűvé teszi számunkra a határt, az alföldi táj képe éppúgy elválaszthatatlanul hozzátartozik, mint valami sajátosan „magyar” jelleg. A tanyarendszer eredetére vonatkozó elképzelések azt sejtetik, hogy ez valami nagyon ősi és nagyon modern egyszerre. (Csatári B.2005)

