Aranyegyháza kincsei – Füstölt mangalica disznótoros étkek

Hasonlóan a Kiskunság többi településéhez, Aranyegyházán és az adacsi (ma Kunadacs) határban is évszázados hagyományokra tekint vissza a mangalica, a magyar szürke marha és a racka juh tartása.

Aranyegyháza kincsei – Füstölt mangalica disznótoros étkek

Hasonlóan a Kiskunság többi településéhez, Aranyegyházán és az adacsi (ma Kunadacs) határban is évszázados hagyományokra tekint vissza a mangalica, a magyar szürke marha és a racka juh tartása.

Az 1800-as évek elején megváltoztak a piaci igények, megnőtt a kereslet a zsír és a jó minőségű szalonna, valamint az ízletes zsírral átszőtt, omlósabb húsok iránt. Európa déli részéről – a keresztezés érdekében – ekkor kerültek a Kárpát-medencébe is a Sumadia fajtájú sertések. Így alakult ki Magyarországon a mangalica fajta. Több színváltozatban is tenyésztették, közülük a legkedveltebb ma is a szőke mangalica. A XIX. század közepére szinte kizárólagosan mangalicát tenyésztettek az országban. Húsa semmilyen más sertéshússal nem hasonlítható össze, márványozott, ízletes, telítetlen zsírsavakban gazdag, tehát finom és egészséges.

A magyar szürke marha valószínűleg a kunok betelepítésével került az országba. A ma ismert fajtához hasonló régészeti leleteket az Alföldön a kunok letelepedésének helyén és idejében találtak. A leírások szerint a XIV. századtól a XIX. századig megszakíthatatlanul zajlott a marhakereskedelem, eljutott többek között Németországig és Itáliáig is. Nyugat-Európa csodálatát vívták ki a kiváló minőségű, márványozott húsukkal, rendkívüli ellenálló szervezetükkel.

Ugyancsak őshonos magyar állat a racka. Hozzá hasonló juh sehol nincs a világon, egyenes vonalú, pörge szarvával, göndör szőrével egyedi „jelenség”. Rendkívül ellenálló fajta, húsa igen ízletes, bőréből subát, szűrt készítettek.

Mindhárom fajta tenyésztésének és húsuk feldolgozásának évszázadokra visszamenőleg nagy múltja van a Kiskunságban. Ezt a tradíciót megőrizve készíti családi vállalkozásban Szél István a hústermékeit, és értékesíti Aranyegyháza kincsei néven. Aranyegyháza jelenleg Szabadszálláshoz tartozó külterület. A Szél család árpára és kukoricára alapozott takarmányozással tenyészt mangalicát (és még sok őshonos állatot) Kunadacson, és állít elő manufakturális módon füstölt termékeket. A 13-16 hónapos korban levágott hízókat kopasztva, perzselve, gondosan megtisztítva dolgozzák fel. A szalonnákat és sonkákat tiszta konyhasóval (Parajdról hozzák!) készült lében tartják öt hétig, utána hideg füstön 3-4 napig füstölik, amit akác és tölgy fűrészporból állítanak elő. A kolbászt és a vastagkolbászt mangalicából és egyéb őshonos állatok (szürke marha és a racka) húsával kombinálva is előállítják. Ezek aránya 30 százalék a mangalica hús és szalonna mellett. Ízesítését csak hagyományos fűszerekkel végzik, ízfokozót, tartósítószert és állományjavítót nem használnak.

Kapcsolat

6097 Kunadacs

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Kunadacsi Horgászcentrum és Pihenőpark

arrow

Kunadacs

event card

Gyógyítódomb

arrow
Kunadacs

Kunadacs

event card

Kosbor tanösvény

arrow
Az útról is jól látható a tanösvény nyitó táblája, mely a horgászcentrum bejáratával szemben található. A fák között található az első állomás, mely a kunadacsi réteket, a turjánvidéket mutatja be. 

Kunadacs

event card

Kunbaba-kunhalom

arrow

Kunadacs

chevron right
Design by WEBORIGO