A kecskeméti Városháza
Kecskemét büszkesége, a városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1893-1897 között. Pályázatuk címe „Sem magasság, sem mélység nem rettent”, a város jelmondata. A „hírös város” főterén uralkodó impozáns épület összetett stílusában a francia reneszánsz, az angol kortárs építészet és a felvidéki pártázatos reneszánsz vegyül a magyar szecessziós stílussal.
Kecskemét büszkesége, a városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1893-1897 között. Pályázatuk címe „Sem magasság, sem mélység nem rettent”, a város jelmondata. A „hírös város” főterén uralkodó impozáns épület összetett stílusában a francia reneszánsz, az angol kortárs építészet és a felvidéki pártázatos reneszánsz vegyül a magyar szecessziós stílussal.
A magyar népművészet kincsestára szolgált alapul a díszítőelemek kialakításakor. Fontos szerepet kapott az épületkerámia, amelyből az akkori idők remekeit használták fel; a tetőcserepek és a díszítőbetétek majolikái és pirogránit elemei mind a Zsolnay gyárban készültek.
A belső terek díszítésére a kor legjelentősebb művészeit kérték fel. A díszítőfestést Götz Adolf, az üvegablakokat Kratzmann Ede, a Díszterem falfestményeit Székely Bertalan készítette, aki a két oldalfalon a pusztaszeri Vérszerződés, illetve Ferencz József 1867. évi koronázási jelenetét festette meg.
A terem további falain nemzetünk történelmének legnagyobb alakjai tűnnek fel. A lenyűgöző szépségű Díszterem a városi közgyűlés üléseinek, hazai és nemzetközi konferenciáknak, esküvőknek és ünnepélyes fogadásoknak helyszíne. A terem korabeli berendezésének minden egyes darabja kézművesipari munkával készült.
A Lechner által teremtett „modern és magyaros” stílus egyik első remeke a kecskeméti Városháza, amelynek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségét igazolja, hogy a mester későbbi épületeivel együtt felkerült az Unesco Világörökség várományosi listájára.
Az épület országosan védett örökségi érték, városképi és városépítészeti szerepe egyedülálló, a kecskeméti főtér meghatározó elemévé vált, sőt annak fő viszonyítási pontja lett.
