Katona József Színház épülete

Tér közepén, mesterséges dombon álló, reprezentatív színházépület, összetett idomú, impozáns mansard-tetővel. Homlokzatait több szintet átfogó, függőleges falsávok és a köztes faltükrök vízszintes vakolatsávjai tagolják, gazdag nyíláskeretek, címerek, figurális szoborelemek díszítik. Az északra néző főhomlokzat ívesen előreugró, timpanonnal koronázott középrizalitját impozáns főbejárat töri át, a hátsó homlokzaton színpadi bejáró. Az oldalhomlozatokon három-három mellékbejárat nyílik. A hátsó rész fölé emelkedő zsinórpadlás és a háromszintes nézőtér bonyolította belső térrendszer a homlokzatok döntően egyemeletes képét mozgalmassá teszi – így jellemzik az építészek a kecskeméti színház csodálatos épületét. Kecskeméten az első színielőadást 1796-ban tartották a Cserepes vendéglőben, ahol Kelemen László társulata lépett fel. Attól kezdve vándortársulatok szerepeltek a városban, majd átmeneti megoldásként működött a Kovács-féle teátrum. Katona József már 1826 augusztusában tervekkel állt elő, amelyek alapján a mai Arany János utca sarkán állott volna a színház. Kecskemét közgyűlése majd csak 1892-ben határozta el a színház építését, amivel a királyi pár megkoronázásának kívántak emléket állítani. 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot, melyet Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek nyertek, terveik alapján 1895-1896 között épült fel a csodálatos ékszerdoboz eklektikus stílusban, neobarokk díszítőelemekkel. A megnyitó ünnepség három napig tartott 1896. október 14. és 16. között. Az avatáson Ferenc József és felesége, Sissy királyné is rész vett, ennek emlékét tábla is őrzi a színházban.