Rózsavölgyi Márk zeneszerző élete és munkássága
Rózsavölgyi Márk, aki az utókortól a „Csárdás Atyja” megtisztelő címet érdemelte ki, 1813-1819-ig és 1820-1833-ig élt és alkotott Baja városában.
Rózsavölgyi Márk, aki az utókortól a „Csárdás Atyja” megtisztelő címet érdemelte ki, 1813-1819-ig és 1820-1833-ig élt és alkotott Baja városában.
Balassagyarmaton született 1788 körül Rosenthal Markusz néven. Édesapja kereskedő és klezmerzenész volt. Nyolc éves korától hegedülni tanult egy helybéli iskolamestertől. Tizenkét éves, amikor otthagyta a szülői házat, Nyitrára, Pozsonyba, végül Prágába kerül, ahol elsajátítja a kalligráfiát. Szépírás-órákat adott, s az így megkeresett pénzen már magasabb szintű zenei tanulmányokat tudott folytatni.
1808-ban már Pesten él, és egy nagykereskedőnél, mint könyvelő dolgozott, de rövidesen felfedezik kiváló zenei képességeit, virtuóz hegedű tudását, s meghívják a Magyar Színházhoz hegedűsnek, az előadások zenei irányítójának. Első hegedűse lett a Magyar Színjátszó Társulatnak. 1810 körül már a saját szerzeményeit is játszotta a híres Hacker-szálában, 1813-ban felmondta állását és Oroszországba készült egy koncertkörútra, de útközben megállt Baján, ahol két nagysikerű koncertet adott. Ekkor ismerte meg feleségét s, mint írja „Beleszerettem egy nagyon csinos kisleányba, s el is vettem feleségül.” 1814-ben vette el feleségül Szlovák Henriettet, akitől két leánya és egy fia született. Ezzel lemondott hazai és külföldi koncertkörútjairól is. Baján sikeres előadásokat tartott, és a társadalmi életben is nagy megbecsülésnek örvendett.
Rózsavölgyinek nagy szerepe, számottevő hatása volt a magyar zenében a nemzeti kultúra felvirágoztatásának idején, mint a magyar zene és tánc éltetője. Így nem csak részese, hanem egyik vezéregyénisége volt a nemzeti függetlenségért folyó reformkori mozgalomnak annak érdekében, hogy a magyar zene és tánc bevonulhasson a színháztermekbe, hangversenytermekbe, báltermekbe.
