Kolon-tó

Nagyobb vízterülettel bíró környezete időszámításunk előtti 9 és 5 ezer évek közötti időben állhatott fenn, majd a holocén kor későbbi szakaszában viszonylag rövid idő alatt feltöltődött a tómeder és kialakult a lápos tavi rendszer. A ma is ismert Kolon-tavi, mozaikos növényrendszerű forma mintegy 5 ezer évvel ezelőtt stabilizálódott. Ellátogatva napjainkra szabad vízfelületet már nem igazán találhatunk a tó területén, mivel néhány domináns növényfaj (főleg a nád) oly mértékig túlszaporodott, s mocsarassá vált a térség. E jellegnek megfelelően gazdag a hínárvegetáció, melynek főbb fajai az érdes tócsagaz, az úszó békaszőlő, a tündérrózsa (tavirózsa) és a keresztes békalencse.

A Kolon-tó kiemelkedő jelentőségét természeti értéke adja, az 1974-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Park harmadik legnagyobb területrésze. Növény- és állatvilága Európában is ritkaságnak számít.  2010 és 2014 között a Kiskunsági Nemzeti Park pályázati források felhasználásával komoly élőhely rekonstrukciókat hajtott végre a Kolon-tavon. Szabad vízfelületeket és töltéseket alakítottak ki az itt élő madarak és egyéb állatok ideális élőhelyének biztosítására. A Kolon-tavi területek előzetes bejelentés után, vezetővel, kísérővel látogathatók.