Köllő Miklós: Petőfi Sándor egészalakos szobra

Köllő Miklós ( ? -1900) székely szobrászművész alkotását 1897. július 31-én Segesvár főterén avatták fel nagy ünnepség keretében, amelyen Magyarország számos településének küldöttsége vett részt, többek között városunkból is. Akkor még nem gondolhatták a tiszteletüket tevők, hogy 25 esztendővel később e gyönyörű alkotás Kiskunfélegyháza főterét fogja ékesíteni. 

 

Köllő Miklós: Petőfi Sándor egészalakos szobra

Köllő Miklós ( ? -1900) székely szobrászművész alkotását 1897. július 31-én Segesvár főterén avatták fel nagy ünnepség keretében, amelyen Magyarország számos településének küldöttsége vett részt, többek között városunkból is. Akkor még nem gondolhatták a tiszteletüket tevők, hogy 25 esztendővel később e gyönyörű alkotás Kiskunfélegyháza főterét fogja ékesíteni. 

 

A szobor az I. világháború viharos éveiben veszélybe került, Segesvár vezetősége 1916-ban a román betörés elől menekítette az értékeit, így a Petőfi szobor is felkerült a vonatra, amely Pestre szállította. A szobor először az Epreskertbe került, majd a Hungária Ércöntödébe, remélve, hogy a háború után visszaszállíthatják eredeti helyére.

 

Kiskunfélegyháza városa már az 1910-es évek első évtizedeiben nagyarányú gyűjtést indított saját Petőfi-szobor költségeinek előteremtésére. Szerették volna, ha Petőfi születésének centenáriumára elkészül az alkotás. Szerencsés fordulat 1921 decemberében történt, amikor Markó Miklós (1865-1933) budapesti hírlapíró Lavotta-hangversenyt rendezett Kiskunfélegyházán és felhívta a város vezetőségének figyelmét Köllő Miklós Petőfi szobrára, ami eredetileg Segesvár főterét díszítette, de ekkor már Budapesten a Hungária Ércöntödében várta további sorsát.

 

A „Nemzeti közkincsnek” nevezett szoborra több város is pályázott. Megindult a versengés Aszód, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Pápa, Sopron és Szalkszentmárton között. A szoborért folyó harc végül a kiskunfélegyháziak győzelmével végződött. A vállalt kötelezettségek között szerepelt a restaurálási-, szállítási költségek fedezése, a talapzat állítása önerőből, valamint, ha mód nyílik rá a szobrot vissza kell adni Segesvárnak. A város vezetői vállalták e nehéz feltételeket, annak érdekében, hogy az egyik legszebb Petőfi-szobor Félegyháza főterén állhasson.

 

Az avatóünnepség 1922. október 29-én volt.

 

Kapcsolat

6100 Kiskunfélegyháza Petőfi tér 1

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága - image description
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

Zsidó temető - image description
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

Volt Latinovits Endre Kúria - image description
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

Az önkormányzat ezt a külterületi temetőt kegyeleti emlékhellyé nyilvánította. A temetőbe 1930-1965. között temettek. A környék mai neve: Kisszállás-Négyestelep.

Kisszállás

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége - image description
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós - image description
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

Uszódi népviselet - image description
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

Uszódi kézi hímzés - image description
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
A Vármegyei Közgyűlés elnöke, a két díjazott és Kunszentmiklós polgármestere állnak a képen egymás mellett

2026. 11. 17.

Két vármegyei elismerést adtak át Kunszentmiklóson

A Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés szeptemberi ünnepi közgyűlésén odaítélt elismerések közül kettőt Kunszentmiklóson vehettek át személyesen a kitüntetettek. A díjakat ünnepélyes keretek között, a Kunszentmiklósi Polgármesteri Hivatalban Vedelek Norbert, a Vármegyei Közgyűlés elnöke adta át. Az eseményen részt vett Lesi Árpád, Kunszentmiklós polgármestere is.

2026. 11. 17.

down arrow
Képillusztráció az ötletelésről

2026. 11. 12.

Mondja el véleményét Bács-Kiskun körforgásos gazdaság stratégiájáról!

Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata társadalmi egyeztetésre bocsátotta a megye 2026 és 2040 közötti időszakra szóló körforgásos gazdaság stratégiáját. A dokumentum a fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb gazdaság működés megteremtéséhez jelöl ki hosszú távú célokat és fejlesztési irányokat. Az érintettek 2026. december 11-ig küldhetik meg észrevételeiket és javaslataikat.

2026. 11. 12.

down arrow
Radics Renáta tartja éppen az előadását

2026. 11. 09.

Csatári-pályázat: a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat díjaztak

Ötödik alkalommal hirdették meg a Homokhátság jövőjét érintő kutatásokat ösztönző Csatári Bálint-pályázatot, amelynek eredményhirdetésére 2026. november 5-én, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Projektzáró Konferenciáján került sor.  A több felsőoktatási intézmény bevonásával meghirdetett felhívásra idén hét pályamunka érkezett. A rendezvényen a díjátadás mellett az első helyezett kutatásának bemutatására is sor került.

2026. 11. 09.

down arrow
A konferencia tagjai ülnek és nézik az előadást.

2026. 11. 09.

A Homokhátság vízért kiált!- Víz nélkül a megélhetés is veszélyben

A gazdálkodók megélhetése és a települések jövője a tét a szárazodó Homokhátságon, ahol a helyi vízmegtartás mellett évek óta előkészített vízpótlási beruházásokra is várnak. Kelemen Ágnes az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkára a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Homokhátság Homokhátság Cselekvési Tervének kecskeméti Projektzáró Konferenciáján a kormányzat elköteleződéséről, a lehetséges forrásokról és három időtávra tervezett intézkedésekről beszélt. Lenkei Róbert, a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a megvalósításhoz szükséges döntéseket sürgette. A jelen lévő polgármesterek, civil szervezetek és intézmények képviselői számára az volt a kérdés: milyen lépések következhetnek, és mikor juthat el több víz a tájba.

2026. 11. 09.

down arrow
Rendőrök tartják éppen az időseknek az előadást.

2026. 11. 09.

Bűnmegelőzési előadások segítették az időseket

Egyre rafináltabb módszerekkel próbálkoznak a csalók, és sokszor csak egy kis figyelmetlenség választ el minket attól, hogy áldozattá váljunk.De vajon felismernénk, ha éppen minket próbálnának átverni? Egy rossz kattintás, egy elhamarkodott döntés vagy egy gyanús telefonhívás is elég lehet a bajhoz.A Bács-Kiskun jó itt lenni projekt keretében öt helyszínen tartottak bűnmegelőzési előadásokat időseknek, hogy segítsenek felismerni a leggyakoribb online és telefonos csalásokat.

2026. 11. 09.

down arrow
Kis zsebet létrehozó vízfolyás látszik drónfelvételről

2026. 11. 09.

Bács-Kiskun büszkeségei: Kata a klímaváltozás ellen

Háromgyermekes családanyaként egy személyes élmény vezette arra, hogy mindent megtegyen a klímaváltozáshoz való hatékony alkalmazkodásért. Esőkerteket épít, kísérleti parkot működtet és persze szemléletet formál. Erőfeszítéseiért Farkas-Barta Kata Bács-Kiskun megye fenntarthatóságáért díjban részesült.

2026. 11. 09.

down arrow
chevron right

Turisztika

Design by WEBORIGO