Köllő Miklós: Petőfi Sándor egészalakos szobra
Köllő Miklós ( ? -1900) székely szobrászművész alkotását 1897. július 31-én Segesvár főterén avatták fel nagy ünnepség keretében, amelyen Magyarország számos településének küldöttsége vett részt, többek között városunkból is. Akkor még nem gondolhatták a tiszteletüket tevők, hogy 25 esztendővel később e gyönyörű alkotás Kiskunfélegyháza főterét fogja ékesíteni.
Köllő Miklós ( ? -1900) székely szobrászművész alkotását 1897. július 31-én Segesvár főterén avatták fel nagy ünnepség keretében, amelyen Magyarország számos településének küldöttsége vett részt, többek között városunkból is. Akkor még nem gondolhatták a tiszteletüket tevők, hogy 25 esztendővel később e gyönyörű alkotás Kiskunfélegyháza főterét fogja ékesíteni.

A szobor az I. világháború viharos éveiben veszélybe került, Segesvár vezetősége 1916-ban a román betörés elől menekítette az értékeit, így a Petőfi szobor is felkerült a vonatra, amely Pestre szállította. A szobor először az Epreskertbe került, majd a Hungária Ércöntödébe, remélve, hogy a háború után visszaszállíthatják eredeti helyére.
Kiskunfélegyháza városa már az 1910-es évek első évtizedeiben nagyarányú gyűjtést indított saját Petőfi-szobor költségeinek előteremtésére. Szerették volna, ha Petőfi születésének centenáriumára elkészül az alkotás. Szerencsés fordulat 1921 decemberében történt, amikor Markó Miklós (1865-1933) budapesti hírlapíró Lavotta-hangversenyt rendezett Kiskunfélegyházán és felhívta a város vezetőségének figyelmét Köllő Miklós Petőfi szobrára, ami eredetileg Segesvár főterét díszítette, de ekkor már Budapesten a Hungária Ércöntödében várta további sorsát.
A „Nemzeti közkincsnek” nevezett szoborra több város is pályázott. Megindult a versengés Aszód, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Pápa, Sopron és Szalkszentmárton között. A szoborért folyó harc végül a kiskunfélegyháziak győzelmével végződött. A vállalt kötelezettségek között szerepelt a restaurálási-, szállítási költségek fedezése, a talapzat állítása önerőből, valamint, ha mód nyílik rá a szobrot vissza kell adni Segesvárnak. A város vezetői vállalták e nehéz feltételeket, annak érdekében, hogy az egyik legszebb Petőfi-szobor Félegyháza főterén állhasson.
Az avatóünnepség 1922. október 29-én volt.

