Kékfestő tevékenység és Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő mester életműve, melyet a tevékenység fennmaradása érdekében végzett

Kovács Miklós egy közel másfél évszázada folyamatosan működő, elismert kékfestő dinasztia tagja.

Kékfestő tevékenység és Kovács Miklós tiszakécskei kékfestő mester életműve, melyet a tevékenység fennmaradása érdekében végzett

Kovács Miklós egy közel másfél évszázada folyamatosan működő, elismert kékfestő dinasztia tagja.

Dédapja, Kovács Miklós a XIX. század második felében kékfestő üzemet, szeszfőzdét és keményítőgyárat működtetett Kecskeméten. Gyermekei közül négy fiú választotta a kékfestő mesterséget, köztük Kovács Miklós, a nagyapa, aki 1900 körül Kiskunfélegyházán telepedett le. Fiai közül Károly és Miklós lépett a nyomdokaiba. Miklós egy ideig édesapja mellett, a kiskunfélegyházi műhelyben dolgozott. Önálló iparengedélyét 1927-ben kapta meg. Ugyanebben az évben megházasodott és Újkécskén telepedett le. Hamarosan saját házat és folyamatosan fejlesztett műhelyt épített, majd rőfös üzletet is nyitott. Fia, Miklós 1928-ban született Újkécskén. 1946-ban gépésztechnikus végzettséget szerzett, dolgozott villanyszerelőként, diákkorában nyaranként a kécskei Permetezőgyárban, 1951-ben ugyanitt átmenetileg főállásban is. 1947-ben kékfestő segéd lett, 1948-ban textilkereskedő-segédként szabadult. Némi kitérő után édesapjával együtt 1956-tól kezdve önálló kékfestő iparosok voltak Tiszakécskén, 1975-ig dolgoztak együtt. Mestervizsgát 1962-ben tett. 1976-ban Népi Iparművész, 1985-ben Népművészet Mestere címet kapott. Kovács Miklós és családjának munkássága, termékei a XX. és a XXI. század világában a kétkezi munka és a szellemi örökség, a hagyomány és megújulás, a rohanó világ gyorsan múló tömegcikkein felülemelkedő, értékteremtő tárgyalkotás dicsérete. A feleség, Kovács Miklósné Szabó Margit ugyan nyugdíjazásáig gyógyszerészként dolgozott, de a kékfestő mesterséget ő is elsajátította, 1982-ben Népi Iparművész címet kapott. A lányok, Gabriella és Mária vegyipari szakközépiskolát végeztek és kitanulták a kékfestést. Gabriella előbb a Népművészet Ifjú mestere, majd 1984-ben Népi Iparművész címet kapott. Ő kezdte a késztermékek varrását és árusítását. Mária 1989-ben nyerte el a Népi Iparművész címet. Férjeik is elsajátították a kékfestő mesterséget. Az elmúlt évtizedekben számos hazai és külföldi kiállításon, bemutatón vettek részt, díjakat, kitüntetéseket kaptak, a szakmai körök és a közönség szeretetét, megbecsülését egyaránt elnyerték. Máig példát mutatnak arra, hogy az egykor apáról fiúra öröklődött mesterség művészévé lehet válni és a szorgalmas munkából tisztességesen meg lehet élni.

Kapcsolat

6060 Tiszakécske

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left

2025. 12. 15.

Vármegyei Felzárkózási Fórum: a cél a közszolgáltatások fejlesztése

Harmadik alkalommal ülésezett múlt pénteken a Bács-Kiskun Vármegyei Felzárkózási Fórum, amely a „Bács-Kiskun, jó itt lenni!” című, az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt egyik kiemelt együttműködési fóruma. Az ülést Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke vezette.

2025. 12. 15.

down arrow

2025. 12. 15.

TOP Plusz: átadták a megújult közösségi házat és az új sportöltözőt Vaskúton

Ünnepélyes keretek között adták át Vaskúton a „Közösségi ház felújítása és sportöltöző építése Vaskúton” című projekt keretében megvalósult fejlesztéseket. A beruházás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében, európai uniós támogatással valósult meg, összesen 229,6 millió forint vissza nem térítendő forrás felhasználásával.

2025. 12. 15.

down arrow

2025. 12. 13.

Négy új értékkel gyarapodott a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár

Kedden ülésezett a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság, amely újabb négy különleges érték felvételéről döntött. Ezzel már 353-ra emelkedett a megyei értékek száma. 

2025. 12. 13.

down arrow

2025. 12. 11.

Fókuszban a tanyán élők

Negyedik alkalommal került sor a Vármegyeházán a "Bács-Kiskun, jó itt lenni!" projekt keretében működő Bács-Kiskun Vármegyei Felzárkózási Fórum tematikus munkacsoportjának ülésére. A Projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg. 

2025. 12. 11.

down arrow

Bácsalmás, Császártöltés, 3+

2025. 12. 05.

Találkozott a bácsalmási és a sváb-sarki fi200 klub

Különleges találkozón gyűlt össze kedden mintegy félszáz vállalkozó, termelő, civil és önkormányzati szereplő Nemesnádudvaron, ahol a fi200 klub bácsalmási csoportja a Sváb-sarok közösségével épített kapcsolatot. A rendezvény célja a két térség együttműködésének erősítése és a közösségi gazdaságfejlesztés új lehetőségeinek feltárása volt.

2025. 12. 05.

[ Bácsalmás , Császártöltés , Érsekhalma , Hajós , Nemesnádudvar ]

down arrow
három szarvasmarha boci, balról fekete fehér tarka, barna és fekete, füleikben sárga billog

Hajós

2025. 12. 03.

Lakner Farm: boldogok a sajtkészítők

Hajóson, a Lakner Farmon minden sajtdarabnak története van – és gyakran neve is. Lakner Kristóf néhány hónapja még nem értette, mit keres a fi200 klubban, ma pedig már  helyi éttermekben találkozni termékeikkel, közös projektekben dolgoznak más tagokkal, és prémium méz kerül a joghurtjaikba. A napi 140 liter tejből készülő adalékanyag-mentes sajtok mögött hajnali fejések, állatszeretetből épülő gazdaság és egy olyan család áll, amely a környéken egyedülálló értéket teremt – sok munkával, mégis őszinte szenvedéllyel.  

2025. 12. 03.

[ Hajós ]

down arrow
chevron right

Turisztika

chevron left
A hely, aminek lelke van.

Tiszakécske

Testi-lelki feltöltődés az egész családnak

Tiszakécske

Szabadstrand a Tisza partján

Tiszakécske

chevron right
Design by WEBORIGO