Járitz Józsa alföldi festészete
Járitz Józsa, a XX. század folyamán munkálkodó magyar festőművész olyan hatalmas, egyben kvalitásos életművet hozott létre, mellyel tisztes helyet vívott ki magának a magyarországi képzőművészet területén.
Járitz Józsa, a XX. század folyamán munkálkodó magyar festőművész olyan hatalmas, egyben kvalitásos életművet hozott létre, mellyel tisztes helyet vívott ki magának a magyarországi képzőművészet területén.
A majdnem egész élete során alkotó művész nem csak festészettel foglalkozott, profin táncolt, valamint az írással is kísérletezett. Ez a három művészeti ág egyedülállóan összeforr az életműben: Járitz írásaiban kifejezett eszmeisége jól tetten érhető festményein, a táncban pedig fizikailag is megélhette azt. A művész sokoldalú alkotói tevékenységében markánsan megjelenik az a természethez való közeledés, mely egész életén keresztül foglalkoztatta, s leginkább életének utolsó, ám legnagyobb periódusában, Kiskunmajsán teljesedhetett ki.
Járitz 1969-es interjújában az ésszerűség kedvéért saját maga csoportosítja három jól átlátható periódusba életművét, melyeket találóan Ókornak, Középkornak és Újkornak nevez. Életének e három jól elkülöníthető korszakát fontos eseményekhez köti. Az Ókor a Glatz Oszkárnál töltött tanulóévekkel kezdődik és eltart egészen 1924-ig, Párizsi tanulmányútjáig. A Középkor elnevezést párizsi éveire, ott készített munkáira használja. Az Újkor pedig értelemszerűen hazatérésétől, 1931-től kezdődik és eltart egész hátralevő életén keresztül.
Az utolsó periódusba tartozó művek jelentős része Kiskunmajsához kötődik.
