Gregus Pál tárogató készítő mester munkássága
Gregus Pál a Vajdaságban, Lukácsfalván született. A második világháború ideje alatt családjával Kunbajára költözött, majd az általános iskola elvégzése után Kecskeméten kitanulta a lakatos mesterséget. A tárogatót már nyugdíjasként, Homoki Endre klarinétművész felkérésére, autodidakta módon kezdte el készíteni.
Gregus Pál a Vajdaságban, Lukácsfalván született. A második világháború ideje alatt családjával Kunbajára költözött, majd az általános iskola elvégzése után Kecskeméten kitanulta a lakatos mesterséget. A tárogatót már nyugdíjasként, Homoki Endre klarinétművész felkérésére, autodidakta módon kezdte el készíteni.
A napjainkban Baján élő mester a hangszereit dió- és cseresznyefából készíti. Gregus Pál 2003-ban alkotta újjá a basszus-tárogatót. 2005-ben kitanulta az Amerikából származó octavin típusú hangszer gyártását. Azóta számtalan új és izgalmas kihívással kellett szembenéznie: egy igencsak elhanyagolt állapotban lévő, a korábban készített szoprán hangszernél jóval nagyobb, úgynevezett B-tenor basszus-tárogató restaurálására kérte fel a Magyar Állami Operaház volt zeneigazgatója. A hangszerroncs a bajai ezermester kezei között új életre kelt. Egy esz-alt tárogató készítésével megpályázta a 2011. évi Kézművesség Magyarországon című kiállítás felhívását, ahol díjazott lett. A Bácska Ipartestülettől tiszteletdíjat kapott, amelyet az említett kiállítás megnyitóján adtak át. Egy hónapig volt látható a munkája Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban. Gregus Pál tagja a Rákóczi Tárogató Egyesületnek. A hagyományos kézművesség, az iparosok kultúrája, az általuk készített termékek, az elmúlt évszázadok során felhalmozott tudásanyag mind-mind rengeteg információt és kulturális kincset jelentenek. Ebből adódóan munkásságát 2012-ben „Baja Város Mestere” címmel ismerték el. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2014-ben Bács-Kiskun Megye Művészeti Díját adományozta munkájáért. A Hungarikum Bizottság 2014-ben hungarikummá minősítette a tárogató népzenei hangszert.
