Fazekas Ágnes Blandina az országos mezőgazdasági leányképzés megalapozásában végzett kiemelkedő munkássága

Ezen intézmény tanítónőképzőjébe járt, majd a társulat kalocsai központjában diplomázott a polgári iskolai tanítónőképzőben. 1918-ban szerzetesi ruhát öltött, megkapta a Blandina szerzetesi nevet. Pesten pedagógiai szakot is végzett, majd 1922-ben végleg hazaérkezett: hajdani iskolájában lett tanítónő. Az 1920-as években a nővérek új utakat kerestek, hogyan tudnák modernizálni az általuk irányított iskolahálózatot. Úgy határoztak, hogy a lányok gazdasági képzését kell előmozdítani. Ennek alapját Blandina nővér édesapjától örökölt birtoka szolgáltatta, amely a gazdasági iskola gyakorló területének az alapja lett. Mintagazdaságot hoztak létre. 1924-ben ez volt az első ilyen jellegű az országban, ahogy az 1938-ban továbbfejlesztett iskolatípus, az érettségit adó mezőgazdasági lány középiskola is. Ekkor már Blandina nővér volt az igazgató és a házfőnöknő is. Amikor 1944 őszén megszűnt az oktatás, először a németek, majd az oroszok foglalták el katonai célokra az iskolaépületet. A tanítást 1945 januárjában családi házakban és a Szent László Gimnáziumban kezdték újra a nővérek. A semmiből kellett életre kelteni a korábban virágzó, országos hírű iskolát. Az államosítás, a szerzetesrendek feloszlatása után Blandina és néhány társa a városban maradt, birtokának jelentős részét átadta a mezőgazdasági leány középiskola utódjának. Ettől kezdve az iskolateremtő apáca, aki tagja volt a közoktatásügyi tanácsnak, szakfelügyelőként, érettségi elnökként működött, virágot és savanyú káposztát árult a piacon. 1981. március 29-én halt meg.