Dr. Magyari Béla űrkutatásban végzett tevékenysége

Motorosrepülő képzést kapott Békéscsabán, majd felvételt nyert a Kilián György Repülő-műszaki Főiskolára, Szolnokra. Itt szerzett képesítést, majd 3 évig az akkori Szovjetunióban, Krasznodárban szuperszonikus repülő kiképzést kapott. 1972-ben avatták hadnaggyá, 1977-ben első osztályú vadászpilótává vált. Még abban az évben érkezett egy felhívás űrhajós válogatásra, melyre természetesen jelentkezett. Többszörös orvosi vizsgálat után ketten maradtak Farkas Bertalannal, s 1978 tavaszán családjukkal együtt utaztak Csillagvárosba, készültek az első magyar űrrepülésre. Magyari Béla parancsnoka a már gyakorlott űrhajós, Vlagyimir Dzsanibekov volt. A kiképzés végére szellemileg és fizikailag mind a négyen készen álltak az űrrepülés végrehajtására, végül Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov indulhatott el az űrutazásra. Értékelvén teljesítményét, Magyari Béla is megkapta azokat a kitüntetéseket, mintha az űrben járt volna: a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét, valamint a Magyar Népköztársaság Űrhajósa címet. Kiskunfélegyházán a díszpolgári címre 1980. október 23-án érkezett a javaslat. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1980. október 23-i ülésén határozatot hozott, mely szerint javasolja a Városi Tanácsnak Magyari Béla kiképzett űrhajósnak díszpolgári cím adományozását. Magyari Béla később elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karát, 1994-ben védte meg doktori értekezését a Miskolci Egyetemen űr-anyagtechnológiából. 2001-ig különböző katonai beosztásokban dolgozott, majd ezredesként nyugdíjazták. Dr. Magyari Béla az űrkutatásban végzett tevékenységével és különleges életútjával öregbítette Bács-Kiskun vármegye hírnevét.