Buda Ferenc munkássága

Majd a Fazekas Mihály Gimnáziumba járt. Itt ismerte meg a történelmet tanító költőt, Kiss Tamást, aki elindította az irodalmi pályán. A képzőművészet, a néprajz is erősen érdekelte, végül a debreceni egyetem magyar-orosz szakán kezdte meg tanulmányait, melyet 1968-ban fejezett be levelező tagozaton. Húszévesen már verseket írt: 1956-ban három forradalmi költeménye miatt egy év börtönre ítélték. Szabadulása után öt éven át az ország különböző részein segéd-, illetve betanított munkás volt. Juhász Ferenc, Nagy László, Kiss Ferenc és más jóakarói segítségével újra elkezdett publikálni. Részt vehetett a fővárosi irodalmi életben, majd 1963-ban – egyéni eljárással – mentesítették a büntetett előélet hátrányai alól. Diplomáját megszerezve Pusztavacson, majd Kecskeméten, Kerekegyházán tanított. Később a kecskeméti levéltárban dolgozott, azután pedig az 1969-ben induló Forrás folyóirat belső munkatársa, 1986 óta főmunkatársa lett. Hosszú időn át a Magyar Írószövetség Duna-Tisza-közi csoportjának titkára volt. A Magyar Művészeti Akadémia tagjának 2002-ben választották. Első verseskönyve 1963-ban jelent meg, gyűjteményes kötete 1992-ben, 2006-ban. Gyermekverseket, prózaköteteket is publikált, valamint baskír, finn, kirgiz, kazak, lapp, mari, mordvin, török és udmurt nyelvből fordított. A szépirodalom mellett faragással, bőr- és fémmegmunkálással is foglalkozik. Jelenleg Tiszakécskén él. Elismerései közül kiemelkedő a Nemzet Művésze, a Kossuth- és a József Attila-díj.