Bajai Zsinagóga

Tájolása nem a vallási előírásokhoz, hanem az utca építési vonalához igazodott. Hosszabbik oldalával van az utcafronton, középütt a kijárati ajtóval. Fölötte lapos timpanonban a felirat magyarul: „Egyedül az Istennek”. A kert felöli főhomlokzatát – amelyhez hat lépcsőfok vezet fel - kettős előcsarnok teszi ünnepélyessé. Az oszlopos bejárat felett szintén timpanon látható, rajta héber betűs felirat, jelentése: „Nem más ez, mint Isten háza és az ég kapuja.” A zsinagóga belső terét jobbról és balról kettős pillérek három hajósra osztják, tetején csehsüveges boltozatrendszer nyugszik, melynek ornamentikája igényes és anyagilag tehetős megrendelőkre vall. A főhajó ellenkező végén látható a frigyszekrény, melyet klasszicista építmény foglal magába. Frízének felirata magyarul: „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam.” Benne kézzel írott tóra tekercsek és eredeti vallási kegytárgyak találhatók. A háború borzalmait túlélők a kert bejárattal szemben lévő szegletében 1947-ben megépítették a mártírok emlékfalát, melynek márványtábláin több mint 1000 elhurcolt bajai zsidó neve szerepel. Az 1970-es évek elején már nem tudta az épület fenntartását biztosítani a hitközség, így a város vásárolta meg. Ezt követően az eredeti állapotot szem előtt tartva 1982-ben kezdtek hozzá a felújítási munkákhoz és városi könyvtárrá alakították át.  A bajai zsinagóga jelenleg városi könyvtár és művelődési központként üzemel. Az egykori bajai zsinagóga kiemelkedő építészeti érték, hiszen a II. világháború után gazdátlanná vált és romlásnak indult épület úgy nyerte el teljesen új szerepkörét, hogy a felújítási munkálatok során az egykori zsinagóga legfőbb tulajdonságainak, jellegzetességeinek a megtartása volt a fő szempont. A zsinagóga meghatározó városképi elem, nem csak a zsidóság, de az egész lakosság számára megőrzendő érték.