A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidralesen kívül még horgászatra is lehetőség van. Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfalt út vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.Állomások száma: 5 Egész évben látogatható, közelében egy nagyszerű halászcsárda-étterem áll, ahol a gasztronómiai élvezetek sem maradnak el. Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729

    A gyalogos természetjárás ugyan egyre inkább teret hódít, mégis itt az Alföldön, kevésbé elterjedt mozgásforma, aminek több oka lehet: a rohanó világ, a nyári forróság, vagy éppen az egysíkúnak képzelt alföldi táj. A turistautakon bejárt Kiskunság magától és magáról fogja elárulni, hogy mivé lett ez a nagyszerű homokpusztaság. A változatos formakinccsel, felszíni vízállásokkal tarkított, laza szerkezetű erdős-ligetes táj már alig mutat magából valamit. Egy átalakult, beerdősített és kiszárított homokpuszta maradványa jutott a jövő generációjának. Ennek a táji egyhangúságnak éppen Bugac az ellenpéldája. Aki bejárja ezt a vidéket gyalog vagy a gyér forgalmú utakon kerékpározik,  képet alkothat homokvidékekről, azok mai állapotáról és garantáltan olyan egyedi élményekkel tér haza, amit másutt nem talál meg az országban.    Ha szeretsz játszani, tedd próbára magad, és járd végig a bugaci Pásztormúzeumtól induló Sáskajárás sétautat. Ne aggódj, valódi sáskákkal nem igazán találkozol, útközben azonban választ kapsz arra, hogy miért éppen sásakjárás az út neve. A múzeumban elkérheted a játékos sétaút térképét, melynek hátoldalán megtalálod az állomásokhoz tartozó feladatokat. Az útvonal hossza 1 km, az állomásokat sáskafigurák jelzik! Megközelítés: a bugaci Karikás Csárdától kb. 1,5 km a földúton, GPS: 46°39’34,100”É, 19°36’56,572”K. A kiállítóhely üzemeltetője a Bugacpuszta Kft. Mielőtt útnak indulunk, érdemes tájékozódni a nyitva tartás a jegyvásárlás lehetősége felől.  Információ: +36-76/ 575-112, info@bugacpuszta.hu   A bugaci pusztán  A jelzett turistautak és tanösvények útvonala Bugacon az elmúlt tíz évben teljesen megváltozott, ennek az az oka, hogy a 2012-es bugaci tűz az ökoturisztikai berendezéseket is elemésztette. 2020-ra lehetőség nyílott arra, hogy ezeket az útvonalakat újra gondolják, az ezek mentén található tájékoztató elemeket újakra cserélték. A korábbi három tanösvény útvonalait módosítva jött létre a Boróka tanösvény az új nyomvonala, ami egy rövid szakaszon együtt halad a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű turistaúttal. A bakancsos turizmus alapját jelenleg  a piros sáv, félkör és kereszt jelzésű útvonalak jelentik Bugacon. A piros sáv jelzésű útról érhetők el a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű lokális turistautak. Ezek közül a piros félkör jelzésű bugaci körséta út a leghosszabb (9 km), ezt azoknak ajánlják, akik legalább egy fél napot  eltöltenek Bugacon. Ez a turistaút a Karikás-Csárdától indul a Pásztormúzeum irányába, egy széles földúton. Kb. 1500 méter megtétele után érjük el a Pásztormúzeumot. Útközben egy pusztai kereszt, majd később régi időket idéző pásztorépítmények mellett halad el utunk. A pásztorok szálláshelyénél található tájékoztató táblák a múltban használatos építményeket mutatják be. Még egy gémeskút is van itt, mely a puszta fontos víznyerő helye volt. A tájat mélabús marhák és legelésző lovak látványa teszi változatossá. Tovább haladva egy madárodú bemutatóhelyhez érünk, aminek árnyékában megpihenhetünk. Egy régi fahíd maradványa mellette kétoldalt betemetett csatornaszakasszal mementóként őrzi az értelmetlen vízelvezetés emlékét. Kiemelkedő látványosság a pusztán a Pásztormúzeum kúp alakú építménye, melynek új kiállítása látványos elemekkel állít emléket a szilaj pásztorkodásnak. A múzeum közelében található a Sáskajárás játékos sétaút, melynek közeli állomásai játékos módon dolgozzák fel pusztai állattartás formáját. A múzeum mellett a nemzeti parkot alapító igazgatók emlékhelye látható. A múzeum előtti tölgyfák alatt a híres fafaragó, Polyák Ferenc alkotása őrzi a puszta csendjét. Arrébb Josef von Ferenczy családja által állított kopjafa emlékeztet a Ferenczy család bugaci kötődésére. A múzeumtól néhány száz méterre van a Bugaci Méntelep, vagyis az őshonos magyar háziállatfajták bemutatóhelye. Itt rendezik meg a lovasbemutatókat is, csodálatos pusztai környezetben. A Boróka tanösvényt elhagyva a piros körséta jelzésű úton tovább menve eljutunk az ún. "dózerolt útig". Aki nem akar sokat gyalogolni, az innen egy széles földúton térhet vissza a Méntelep istállóihoz. A "dózerolt út" elnevezés az 1950-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A tanösvényt és a dózerolt utat elhagyva a pusztai körséta útvonala a Hittanya nevű volt vasúti megálló irányába halad, majd az egykori kisvasút nyomvonala mellett megy, végül nagyobb kerülőt téve pusztai homokutakon kanyarogva tér vissza a Karikás-csárdához. A piros kereszt jelzésű út pedig az Alföldfásítási Múzeumhoz visz, elérve újból a piros sáv jelzést. Sáskajárás, a játékos sétaútEzt a tanösvényt főleg óvodás és alsó tagozatos korú gyerekek részére javasoljuk tanári vagy szülői segítség igénybevételével.  A sétaút állomásai egymástól nincsenek messze, egy-egy állomást sáska figurák szimbolizálnak, az utolsó állomás az állattartó telepen található. Az egyes állomásokon végrehajtandó feladatokhoz leírás és eszközök a Pásztomúzeumban igényelhetők. forrás:knp.hu  

Hazánk második leghosszabb gyalogos turistaútja. Nevéhez híven bemutatja legnagyobb és "legmagyarabb" tájegységünk szinte minden jellegzetességét a Kiskunság homokbuckáitól a Körös-vidék végeláthatatlan szántóin át a Nyírség erdős területéig. A közel 850 km hosszú útvonal végigjárása nem kevés kitartást és nyitottságot igényel, cserébe egyedülálló élményekkel ajándékozza meg a turistát. Az Alföldi Kéktúra Szekszárdról, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjától indul, és Sátoraljaújhelyig tart, ahonnan az Országos Kéktúra érhető el. A három nagy kék jelzésű túraútvonal alkotja az "Országos Kék kört". Az érintett nyomvonal Bajától Öttömösig vezet. Az utat 1992-ben festették fel a Bács-Kiskun megyei Természetbarát Szövetség tagjai.Útvonal: Baja – Ósükösd – Rém – Érsekhalma – Hajós- Császártöltés –Kéleshalom – Kunfehértó – Balotaszállás – Öttömös – Ruzsa – Zákányszék - Bordány – Zsombó – Szatymaz – Sándorfalva – Dóc – Ópusztaszer (Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark) Nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek egyedülálló természeti értékeit ismerheted meg akkor, ha az Országos Kékkör harmadik és egyben legfiatalabb útvonalán túrázol. Az MTSZ és az alföldi tagszervezetek közös munkájának gyümölcsét 1996-ban adták át a nagyközönségnek. Az Alföldi Kéktúra egyes szakaszai együtt haladnak a Magyarországon áthaladó E3, E4 és E7 jelzésű, hosszútávú nemzetközi turistautakkal. Érdemes megismerni a Kéktúra történetét is, sok érdekes és értékes információval gazdagodhatunk: kektura.hu 

A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. A Böbbi-szék vonuláskor a partimadarak és lúdfélék számára igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely. Hossza: 6 kmMegközelítése: az 53- és 52-es főútakat összekötő a mellékutat (Solt-Járáspuszta megközelítése) keresztező V-ös (ötös) számú csatorna déli oldalán található a kiinduló tábla (a műúttól 80-100 méterre). Kezdőpont az V. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál a csatorna déli partoldalánál. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást.Állomások: A tanösvény körtúra jellegű, 10 állomással Ajánlott felszerelés: kényelmes cipő, nem rikító színű ruházat, távcső Bejárható: egész évben szabadon látogatható, de költési időben (márciustól május közepéig) lehetnek korlátozások Állomások száma: A 11 magyar és angol nyelvű táblából és két madártani táblából áll   A Böddi-szék A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja. Területéből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona. A Közalapítvány a terület e részének természetvédelmi kezelője is. A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt. Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. Eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt is fészkel. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs, túzok. A Böddi-szék területén "Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban" című LIFE Nature pályázat támogatásával az eredeti szikes tavi állapot helyreállítása folyik. www.boddi.hu A terület látogatásával, ökoturisztikai programokkal kapcsolatban információ a Dunatáj Természet és Környezetvédelmi Közalapítvány ad.Dunatáj Közalapítvány6326 Harta, Templom u. 68.Tel.: 06 303 629 255E-mail: info.dunataj@t-online.hu www.dunataj.org  forrás: knp.hu

A három és fél kilométer hosszú ösvény a halastavak és a környező élőhelyek növény- és állatvilágába nyújt betekintést. Hossza: 3500 méterMegközelítés: Az E 75-ös (5. számú) főútvonal 127. km-énél, a Dongér-csatorna hídja mellett, nyugati irányba található. (GPS: 46°35’43,57” É, 19°55’16,65” K) Az út mellett álló tanyasi iskolaépület udvarán áll az első tábla. A tanösvény egész évben járható.    Vöcsök-tanösvény:  A 781 hektáros terület 1976 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A Péteri-tó 3 tóegységből álló tórendszere eredetileg természetes szikes tó volt, melyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A tavak területe kb. 220 ha. A legfőbb vízszállító és lecsapoló csatorna a Dong-éri-főcsatorna, ami egyfajta zöld folyosóként is szolgál az állatvilág számára. A tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Nagy jelentőségű a nádasokban levő gémtelep. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő és táplálkozó hely. A homoktalajú hátakra telepített nemes nyár- és akácerdő foltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. Az idősebb nyarasok odúlakó fajoknak pl. szalakótának, zöld küllőnek, a fekete harkálynak, valamint denevéreknek adnak otthont.   A tanösvény állomásai: 1.      A Dong-éri –főcsatorna 2.      A Péteri-tó története 3.      A Péteri-tó, mint halastó 4.      A Péteri-tó madárvilága 5.      Szőrmés várlakók Érdekesség: Egykor egész Európában elterjedt állat volt a vidra . Mára élőhelyük beszűkült, számuk jelentősen megfogyatkozott. Hazánk egyelőre európai viszonylatban vidra nagyhatalomnak számít, ami nem azt jelenti, hogy nálunk annyira jó lenne a helyzetük, hanem azt, hogy a többi országban elszomorító a sorsuk. A nálunk élő vidrafaj hossza 1 méter körül mozog, vállmagasságuk 25-30 centiméter, súlyuk 6-16 kg, de találkoztak 23 kg-os vidrával is. Megnyúlt, karcsú, de mégis erőteljes testfelépítésű, menyétféle ragadozó emlős. Feje gömbölyded, fülkagylói a bundájából alig emelkednek ki, és amikor a víz alámerül bezáródnak. Ujjai között úszóhártyák feszülnek. Bundája rövid szőrű és annyira tömött, hogy nem hatol át rajta a víz. Színe felül sötétbarna, alul világosabb, álla és felső ajka világos foltos. A vidrák kitűnő úszók. Éjszaka jár zsákmánya után, ami elsősorban kisebb-nagyobb halakból áll, de ha nincs hal, elfogyasztja a békákat, kisebb vízi madarakat és azok tojásait is. Májusban hozza világra utódait, általában 2-3 kölyköt ellik, a kicsik szeme 10. napon nyílik ki. Rendkívül intelligens, mozgékony állatok 6.      Erdők a Péteri-tó környékén Érdekességek: Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. 7.      Víz, víz, tiszta víz Érdekességek: Nem is olyan régen, amikor a nagy magyar Alföld tekintélyes részét mocsarak borították, gyakori mesterségnek számított a csíkászat. A nagy mocsarak lecsapolása óta ez a foglalkozás kiveszettnek számít. A 30-40 centiméteresre is megnövő réti csík volt az alapanyaga a ma már ismeretlen csíkos káposztának. A réti csík oxigénszegény vízben is képes  megélni,mert  a levegőből közvetlenül is képes oxigént felvenni. A halászok is éppen ezt a tulajdonságát használták ki. Megtisztítottak egy kis foltot a növényzettel sűrűn benőtt lápban, és erre helyezték vesszőből font varsájukat.  A nyílt vízfelületen hamarosan megemelkedett a vízben oldott oxigén szintje, ami tömegével vonzotta oda a halakat. Nem véletlenül nevezték az ilyen halfogó helyeket csíkbányának. A réti csík az egyetlen hazai halfaj, amely képes elviselni a vizek időszakos kiszáradását és akár hetekig kibírja a lápok nedves iszapjában. Hazánkban védett halfaj.     Élet a szikeseken 8.      Récés szék Érdekesség: a szikesek rovarvilága: A szikes tavak zavaros vizében a gerinctelen fauna legnépesebb csoportját, a mezozooplanktont elsősorban a mikroszkopikus méretű evezőlábú rákok és az ágascsápú rákok alkotják.  A víz nyári töményedése során jelentősen csökken a fajszám, a sótűrő kisrákok literenkénti sűrűsége viszont elérheti akár a 8-10 ezer példányt is.  A nagyobb testű makro-zooplankton (1mm - 2 cm) fajai kora tavasszal jelennek meg a szikes vizekben. A nyári beszáradás következtében a sekély vízben besűrűsödött zooplankton tömeg nagy számban vonzza a különböző parti madarakat.  A szitakötők ragadozó életmódot folytató lárvái a parti növényzettel fedett, sekély vízben fejlődnek. A rovarok közül a kisebb termetű törpeszúnyog lárvák, és az árvaszúnyog fajok lárvái a tófenéken élnek. A szikes vizekben nagy számban élnek vízipoloskák. A legjellemzőbb fajok a sziki búvárpoloska és közönsége búvárpoloska. A csiborok lárvái az aljzat felületén élnek, míg a kifejlett bogarak tipikus vízi életmódot folytatnak. A csíkbogarak közül a parány csíkbogár fordul elő a szikes vizekben.  9.  Nyomkereső Érdekességek: A tövisszúró gébics zsákmányát karóba húzza. Tápláléka főként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket (gyíkokat, madárfiókákat, békákat, rágcsálókat) is megfog. Zsákmánybőség idején nem fal fel mindent egyszerre, hanem a bokrok töviseire tűzi a maradékot (innen ered elnevezése is). Mi a bagolyköpet?  A baglyok elsősorban kistermetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit − a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja − egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagolyköpetek az adott fajra jellemzőek (más alakú köpete van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy a macskabagolynak), ez alapján megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. A köpetekben levő maradványokból megállapítható például, hogy milyen rágcsálók élnek a területen. forrás: knp.hu 

A Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indulhatunk a kb. 8 km hosszú gyalogtúrára, melynek egyik ága a Somodi tanyáig a másik ága pedig Fülöpháza központjába vezeti a turistát. Hossza: 8 kmMegközelítés: Naprózsa Erdei Iskola parkolójából A Garmada tanösvény 14 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait. Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem? Állomások száma: 14 1. Kutatók a természetért  2. Kiskunsági tanyák  3. Erdő vagy ültetvény  4. Gyepek eltűnése  5. Múltidéző kocsányos tölgyek  6. Víz a felszín alatt  7. Legeltetés  8. Különleges növény együttes  9. Víz, szél, ember 10. Járt utat a …… 11. Selyemkóró 12. Fehér akác 13. Hová tűntek a szikes tavak 14. Fűben, fában orvosság További információ: www.knp.hu