Boróka tanösvény Bugac, a puszta gyöngye!  A tanösvény csak gyalogosan közelíthető meg a Karikás Csárdától induló 1850 m hosszú földúton, amely az állattartó telep mögött kezdődik, és az üzemen kívüli keskeny nyomtávú vasút Hittanyai megállójánál fejeződik be. A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum. A tanösvény látogatóinak április 1. és október 31. között sétálójegyet kell venniük a Karikás Csárdánál, amely a Pásztormúzeum és a háziállat-bemutató megtekintésére is jogosít. Hossza: 2900 méterMegközelítés: az 54-es számú főúton, illetve a Kecskemétről induló keskeny nyomtávú vasúttal. A tanösvény a kisvasút Hittanya nevű megállójától indul. Állomások:1. Pásztormúzeum2. Élet a legelőn3. Homoki legelő4. Homoki erdők5. Kisvasút a pusztán     Madarak és fák útja A Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogatnak, mert a puszta egy teljesen más arculatú területére vezet. A Madarak és Fák útja leginkább az erdő szélén halad. A keskeny sávban húzódó vegyes lombú erdőtársulás mögött a bugaci homokdűnék húzódnak meg, melynek erdőállományait és borókását a 2012-es májusi bozót- és erdőtűz megsemmisítette, szomorú látványt hagyva maga után. Sétánk közben nemcsak az itt élő fa cserjefajokkal ismerkedhetünk meg, hanem a gyakorlati madárvédelem néhány fontos eszközével is. A Madarak és Fák útját elhagyva eljutunk az un. dózerolt útig, ahonnan visszafordulva egy széles földúton térhetünk vissza az istállókhoz. A dózerolt út elnevezés az 50-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A dózerolt utat fémsorompók zárják le, ide betérni tilos és életveszélyes a megsemmisült erdő állapota miatt.     További információ: www.knp.hu

A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidralesen kívül még horgászatra is lehetőség van. Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfalt út vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.Állomások száma: 5 Egész évben látogatható, közelében egy nagyszerű halászcsárda-étterem áll, ahol a gasztronómiai élvezetek sem maradnak el. Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729

A tanösvény a Turjánvidék láp- és mocsárvilágát, az ember tájformáló szerepét és a terület növényritkaságait mutatja be a látogatónak.A tanösvény a Csikókertből indul. Az itt látható idősebb facsoportok a hajdani természetes erdők maradványfoltjai. A talaj nagy nedvességtartalma miatt jellemző fafajok a magyar kőris , a fehér nyár és a fehér fűz. Még ezek a kicsi erdőfoltok is számos madárnak biztosítanak fészkelőhelyet. Hossza: 1800 méterMegközelítés: a Kunszentmiklós-Kerekegyháza összekötő úton, Kunadacstól kb. 3 km-re. A tanösvény a Kunadacs előtti Adacsgyöngye sporthorgász centrumnál található un. Csikókertből indul. Állomások:1. Peszéradacsi rétek2. Csikókert3. Láprétek4. A megváltozott táj5. Növényritkaságok Az erdei pinty, a tengelic, a zöldike a lombkoronába, a fülemüle cserjeszintbe építi fészkét, mások az öreg fák üregeit választják. Az odúlakó madarak, mint például a búbos banka megtelepedését mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük. A baglyok az odvas fák mellett szívesen elfoglalják a romos épületek padlásait is. A szomszédos homokbucka falában gyurgyalagok telepedtek meg.  A földút mindkét oldalán a mélyebb fekvésű, vizekben gazdagabb területek élővilágát figyelhetjük meg. Az utat szegélyező nyárfák és fűzfák énekesmadaraknak nyújtanak otthont, táplálékot.A mélyebb részeken a magassásos társulások a vízviszonyoknak megfelelően nádasokkal, mocsár- és láprétekkel alkotnak mozaikos élőhelyeket. A temetődomb északi oldalán értékes, védett növényfajokra bukkanhatunk. A tájátalakítások elkerülték ezt a zsebkendőnyi foltot, mely minden tavasszal felidézi a hátak, magaslatok hajdani virágpompáját. A temetődombra felkapaszkodva remek kilátás nyílik a tájra. Különösen figyeljünk arra, hogy a kitaposott ösvényen maradjunk, mert számos védett növény bújik meg a fűcsomók között (apró nőszirom, gyapjas csűdfű, orchideák és tárnicsok)! Ezek letaposásával sok kárt okozhatunk! A temetődombot teljesen megkerülve érünk vissza a lábánál futó úthoz. Ha itt jobbra fordulunk, akkor az aszfaltúthoz érhetünk ki, balra továbbsétálva a tanösvény már megismert útvonalán juthatunk vissza kiindulópontunkhoz. forrás: www.knp.hu

A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban. Kellemes, lágy, gyorsan felmelegedő lúgos vize van, mely a szikesekre jellemző nátrium- kálium- és magnéziumsók mellett minimális jódot is tartalmaz, ezért nem véletlenül népszerű természetes fürdőhely. Hossza: 2400 mMegközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található.  A strandolás és más vízi élmények mellé a Kékmoszat tanösvény meglátogatását javasoljuk. A 12 állomást felfűző tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A tanösvény kiinduló pontja a Dunapataj-Szelid üdülőfaluban levő Szittyó téren található, egyben ez a tavi turizmus központi helyszíne. A tanösvény állomásai részben a tó partján levő kerékpáros-gyalogos sétaút mentén helyezkednek el. Az üdülőfalu utolsó utcájához tartozó strandlejárónál van a negyedik állomás. Ezt elhagyva a sétaút egy keskeny ösvényben folytatódik a nádszegély és a tóparti erdősáv között, később pedig a fák és bokrok között halad. Egy enyhe emelkedőnél találjuk az ötödik állomást, ahol színes, elektromikroszkópos felvételek segítségével tárul elénk a tó különleges algavilága. Ezután a keskeny ösvény egy széles földútba torkollik. Ezen a szakaszon találjuk a következő három állomást. Az út kissé eltávolodik a tóparttól és egy szántóföld, valamint egy fiatal tölgyültetvény közötti földúton folytatódik. A 9. állomás a tanösvény legtávolabbi pontja, ahonnan a tanösvény hurka visszakunkorodik az üdülőtelepre. Az utolsó állomás az erdő szélén az úgynevezett Várdombnál van, ahol a környező emberi települések történetéről és ennek nyomairól kaphatunk információt. Akik pedig úgy gondolják, hogy a tanösvény által kínált 2,4 km-nél többet szeretnének mozogni, két további túrajavaslatot találhatnak a +Programtippek alcím alatt. Gyalogosan lehetőség van a Szelidi-tó megkerülésére. A teljes kör hossza könnyű terepen 11 km, mely tempótól függően 3-5 óra alatt teljesíthető. A kerékpározás szerelmeseinek pedig egy 51,3 km hosszú Duna-parti körtúrát kínálunk. Állomások:1. Hogyan jött létre a tó?2. Mitől bársonyos a tó vize?3. Vízvédelem 4. ”… fecseg a felszín, s hallgat a mély”5. Vízi parányok6. Vízi növények7. Miért kedvelik a horgászok a tavat?8. Úszóbajnokok és szigonyosok9. Nádi énekkar10. Fák, bokrok11. Erdei lakótelep12. A Várdomb További információk, látnivalók:  www.knp.hu

A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, mint nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak. Az Aqua Colun tanösvény, valamint az ezekhez kapcsolódó kilátók, megfigyelőhelyek lehetőséget adnak a tó élővilágának alaposabb megismerésére. Mindkét tanösvény a sárga sáv jelzésű túraúton érhető el. A Kolon-tónál működő Madárvárta (www.kolon-to.com) a kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. A területen programszerűen folyik a nádi énekesmadarak és vízimadarak vonulás-kutatása. A nemzeti park a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel közösen madármegfigyelő és gyűrűző táborokat, valamint madármegfigyelő programokat szervez, melyekre előzetes időpont-egyeztetés alapján lehet jelentkezni.A tanösvény ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát. Hossza: 3480 méterMegközelítés: a Kolon-tó Kecskeméttől 27 km-re délnyugatra fekszik, és több irányból is megközelíthető. Legkönnyebben az 52 számú főútról Izsák felé letérve érhető el, továbbá vonattal a Kecskemét-Fülöpszállás vonalon. A tanösvény Izsákon a sportpályánál indul, majd a nádas szélén halad tovább a kilátóig.   Állomások: 1. A tó feltöltődése2. A nádas3. Partmenti zonáció4. Vízi élőlények5. Madárvilág További információ: www.knp.hu

A tanösvény az Orgoványi rétek földtani fejlődését, felszínrajzát és élővilágát valamint a területre jellemtő tanyavilágot mutatja be. A tanösvény kiindulópontját Ágasegyháza központjából, a Kossuth Lajos utcán keresztül érjük el. Az aszfaltút egy idő után földútban folytatódik. Az útvonal követi az Ágasegyházán keresztülhaladó piros sáv jelzésű túraútvonalat. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Ágasegyházán az iskola előtt álló a tájékoztató táblától 4,7 kilométerre található.  Hossza: 2300 méterMegközelítés: A tanösvény az Ágasegyházán keresztülhaladó, piros sáv jelzésű túraútvonalon érhető el. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van.  Az utat jobbról legelők és kaszálórétek, balról erdő szegélyezi. Hamarosan elérjük a második állomás tábláját, ahol a terület földtani fejlődéséről, a homokbuckák és a köztük létrejött szikes tavak, mocsarak kialakulásáról tájékozódhatunk. A harmadik állomás egy tipikus alföldi tanyasi épületegyüttes előtt van. Itt a tanyasi életformáról, gazdálkodásról kaphatunk információkat. Kb. 300 méterre innen a piros négyzet jelet és a nyilat követve jobbra fordulunk, és hamarosan egy összefüggő nádas szélében érjük el a negyedik állomást. Itt a terület vízviszonyainak változásáról kapunk képet. Továbbhaladva már messziről látható a tanösvény végén álló kilátótorony. A toronyból széttekintve elénk tárul az Orgoványi-rétek panorámája, a nedves rétekkel, erdőfoltokkal tarkított nagy kiterjedésű puszta. A nádas-rekettyés szélén az ötödik állomás a kiszáradó mocsárrétekre jellemző növénytársulásokat mutatja be. A ma is kaszálóként használt gyepeken sok szitakötőt és rájuk vadászó madarakat is meg lehet figyelni. Állomások:1. Orgoványi rétek2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne3. Tanyasi gazdálkodás4. A terület vízviszonyai5. Jellemző növénytársulások6. A rétek madárvilága Forrás: knp.hu