Kezdőlap chevron Élet Bács-Kiskunban chevron Útvonalajánló chevron Útvonalajánlatok chevron Kontyvirág tanösvény - Szikra és az Alpári-rét (Lakitelek-Tőserdő)
Kontyvirág tanösvény - Szikra és az Alpári-rét (Lakitelek-Tőserdő) - Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

Kontyvirág tanösvény - Szikra és az Alpári-rét (Lakitelek-Tőserdő)

days / 1

A tanösvény a Tőserdei Holt-Tisza (Szikra) hídjától indul. A sárga félkörrel jelzett, hurokszerű útvonal a holtág és az ártéri erdő felfedezésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható. 

Hossza: 3500 méter
Megközelítés: A Lakitelek-tőserdei üdülőtelep Kecskemétről a 44. számú főúton és vasúton is elérhető. A tanösvény a tőserdei híd mellett indul.

Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi.

A tanösvények, valamint a jelzett turistautak mind kitűnő lehetőséget nyújtanak a természet felfedezésére. A 3,5 km hosszú Kontyvirág-tanösvény tájékoztató táblákkal ellátott, sárga félkör jelzésű hurokszerű útvonal, mely a holtág és az ártéri erdő megismerésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható.

A magasabb térszintek a Tisza mente ma már ritka tölgy - kőris - szil keményfa ligeterdejét őrzik. Aljnövényzetében él az alföldön ritka kontyvirág, a madarak közül a szürke küllő és a fekete harkály.
Az árvízjárta, vízparti területek maradványerdeje a fűz- és nyárfákból álló puhafa ligeterdő, mely baglyok és ritka denevérek otthona. A nyílt vízfelületek, morotvák szép növénye a tavi- és tündérrózsa. E területek ritkaságnak számító lakója a réti csík. A fokozottan védett Alpári-réten gémfélék fészkelőtelepe található.




Állomások:
1. Szikra és az Alpári-rét
2. Fűz-nyár ligeterdő
3. Tölgy - kőris - szil ligeterdő
4. Majális rét
5. Földtani jellemzők

forrás: www.knp.hu

Időtartam szerinti ajánlatok

chevron left
event card

Tartós szegfű tanösvény – Kiskunmajsa_Bodoglár

arrow

Kiskunmajsa és Tázlár között, az un. olajos úttól kőhajításnyira alakították ki az egy kilométer hosszú Tartós szegfű tanösvényt, mely az uniós védettségi szintet jelentő Natura 2000 területen vezet keresztül, ami helyi jelentőségű védett természeti terület is egyben. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében egy 500 méter hosszú pallósoron juthatunk el a buckatetőn lévő megfigyelő toronyig, ahonnan szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: borókás-nyaras ligetek, lankás homokbuckák és galagonyák váltakoznak. Az ösvény innen egy telepített fenyő ültetvény sorai között vezet, mígnem eljutunk a hátsó pallósorig, ahol egy tereplépcsőt megmászva juthatunk fel a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartós szegfű tövek öveznek. A tanösvény végigjárása során a látogatók megismerkedhetnek a bennszülött tartós szegfűvel és élőhelyével, védelme érdekében – a LIFE program keretében tett – természetvédelmi erőfeszítésekkel, valamint a Natura 2000 hálózat jelentőségét is megismerhetik. Megközelítés: a Soltvadkert-Kiskunmajsa közötti úton, Tázlár és Bodoglár települések között a 16,3 km szelvénynél a táblával megjelölt földútnál kell letérni.(GPS: 46°32'13,76"N 19°35'23,767"E  WGS: 46,537145; 19,589937) Bejárható: egész évben, gyalogosan Látogatásra ajánlott időszak: a tartós szegfű virágzási ideje, júniustól késő őszig. Hossza: 1000 m A Tartós szegfű tanösvény csodája  Kiskunmajsa határában található a tartós szegfű egyik élőhelye, a bodoglári homokbuckák területe. A fokozottan védett tartós szegfű hazánk bennszülött növényfaja, amely kizárólag a Duna-Tisza közén fordul elő. Egyik legnagyobb állománya Bodoglár térségében található. A tanösvény az uniós védettségi szintet jelentő Natura 2000 területen vezet keresztül, mely helyi jelentőségű védett természeti terület is egyben. A homokfelszín és a növényvilág védelme érdekében egy 500 méter hosszú pallósoron juthatunk el a buckatetőn lévő megfigyelő toronyig, ahonnan szemet gyönyörködtető látvány tárul elénk: borókás-nyaras ligetek, lankás homokbuckák és galagonyák váltakoznak. Az ösvény innen egy telepített fenyő ültetvény sorai között vezet, mígnem eljutunk a hátsó pallósorig, ahol egy tereplépcsőt megmászva juthatunk fel a hátsó kilátóhoz, melyet körös-körül tartós szegfű tövek öveznek. A tartós szegfű 20-50 cm magas, az egész növény viaszbevonattól hamvasszürke. A száron átellenesen álló levelei 2-5 cm hosszúak, néhány mm szélesek. A virágok a szár végén magányosan, vagy kisebb csomókban állnak, a szirmok rózsaszínűek, 6-8mm hosszúak. A virágzás júniustól egészen a fagyokig tarthat, innen ered a „tartós” szegfű elnevezés. A hosszan tartó virágzás oka, hogy a virágok rövid kocsányon, tömött csomókban fejlődnek, de a virágzaton belül a virágok nem egyidőben nyílnak, maximum 4(-5) virág nyílik egyszerre. A nyárközepi-nyárvégi aszály teljesen visszavetheti a virágzást, azonban az augusztusban-szeptemberben érkező esők nyomán újból nyílásnak indulhat a növény. A tanösvény végigjárása során a látogatók megismerkedhetnek a bennszülött tartós szegfűvel és élőhelyével, a védelme érdekében LIFE program keretében tett természetvédelmi erőfeszítésekkel, valamint a Natura 2000 hálózat jelentőségét is bemutatjuk. A tanösvény a Bács-Kiskun Vármegye Értéktárába is bekerült a Kiskunmajsai Települési Értéktár Bizottság javaslata alapján 2018-ban. Szervezett, csoportos túrákra Kiskunmajsán a Tourinform Irodánál lehet jelentkezni. Az érdeklődők így túravezetővel nézhetik meg a Homokhátság természeti szépségeit. Elérhetőségek: Tourinform Iroda, Kiskunmajsa (Zárda u. 2.); telefon: (77) 481-327.  Mobil: 06 70 367 6768E-mail: tourinformmajsa@gmail.com, kiskunmajsa@tourinform.huhttp://kiskunmajsaturizmus.hu/)  A tartós szegfű fajvédelmi programról itt olvashat: www.tartosszegfu.hu  forrás: knp.hu    

event card

Rózsa-berek tanösvény – Kecel

arrow

A Rózsa-berek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit.   Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk. A tanösvény (zsombéksásos-rekette füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni táját jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvénnyel útjával megegyezik, majd a Duna-völgyi Főcsatornával párhuzamosan halad.Hossza: 5 kmMegközelítés: Kecelt elhagyva délnyugati irányban, az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán, ahol nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irárnyt. Ezen a tanösvényen juthatunk el a keceli parkerdőhöz is, amit szintén nem érdemes kihagyni, ha már erre járunk. A Parkerdőhöz az erdészeti-tanösvényen és a Rózsaberek sétaúton gyalogosan érhető el, illetve az erdő oldalán táblával jelzett dűlőúton gépjárművel is megközelíthető. Felszereltség: A területen összesen 72 fő befogadására alkalmas asztal, pad, pavilon került kihelyezésre, a bográcsos főzésre 2 db tűzrakó hely ad lehetőséget. illemhely és kút van, azonban ivásra és főzéshez javasolt a palackozott víz használata. Használat:A Parkerdő a hét minden napján, ingyenesen látogatható. A létesítmény igénybevételét előzetesen nem kell bejelenteni, de a kellemetlen meglepetések elkerülése végett javasolt, a használatot megelőző napon feliratot kihelyezni azokra az asztalokra, illetve főzőhelyre, amelyeket használni szeretnének. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli  

event card

Bugaci körséta – Madarak és Fák útja, Boróka tanösvény – Bugac

arrow

Boróka tanösvény Bugac, a puszta gyöngye!  A tanösvény csak gyalogosan közelíthető meg a Karikás Csárdától induló 1850 m hosszú földúton, amely az állattartó telep mögött kezdődik, és az üzemen kívüli keskeny nyomtávú vasút Hittanyai megállójánál fejeződik be. A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum. A tanösvény látogatóinak április 1. és október 31. között sétálójegyet kell venniük a Karikás Csárdánál, amely a Pásztormúzeum és a háziállat-bemutató megtekintésére is jogosít. Hossza: 2900 méterMegközelítés: az 54-es számú főúton, illetve a Kecskemétről induló keskeny nyomtávú vasúttal. A tanösvény a kisvasút Hittanya nevű megállójától indul. Állomások:1. Pásztormúzeum2. Élet a legelőn3. Homoki legelő4. Homoki erdők5. Kisvasút a pusztán     Madarak és fák útja A Madarak és Fák útja igazi meglepetést tartogatnak, mert a puszta egy teljesen más arculatú területére vezet. A Madarak és Fák útja leginkább az erdő szélén halad. A keskeny sávban húzódó vegyes lombú erdőtársulás mögött a bugaci homokdűnék húzódnak meg, melynek erdőállományait és borókását a 2012-es májusi bozót- és erdőtűz megsemmisítette, szomorú látványt hagyva maga után. Sétánk közben nemcsak az itt élő fa cserjefajokkal ismerkedhetünk meg, hanem a gyakorlati madárvédelem néhány fontos eszközével is. A Madarak és Fák útját elhagyva eljutunk az un. dózerolt útig, ahonnan visszafordulva egy széles földúton térhetünk vissza az istállókhoz. A dózerolt út elnevezés az 50-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A dózerolt utat fémsorompók zárják le, ide betérni tilos és életveszélyes a megsemmisült erdő állapota miatt.     További információ: www.knp.hu

event card

Széki lile tanösvény – Dunatetétlen

arrow

A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. A Böbbi-szék vonuláskor a partimadarak és lúdfélék számára igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely. Hossza: 6 kmMegközelítése: az 53- és 52-es főútakat összekötő a mellékutat (Solt-Járáspuszta megközelítése) keresztező V-ös (ötös) számú csatorna déli oldalán található a kiinduló tábla (a műúttól 80-100 méterre). Kezdőpont az V. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál a csatorna déli partoldalánál. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást.Állomások: A tanösvény körtúra jellegű, 10 állomással Ajánlott felszerelés: kényelmes cipő, nem rikító színű ruházat, távcső Bejárható: egész évben szabadon látogatható, de költési időben (márciustól május közepéig) lehetnek korlátozások Állomások száma: A 11 magyar és angol nyelvű táblából és két madártani táblából áll   A Böddi-szék A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja. Területéből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona. A Közalapítvány a terület e részének természetvédelmi kezelője is. A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt. Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. Eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt is fészkel. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs, túzok. A Böddi-szék területén "Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban" című LIFE Nature pályázat támogatásával az eredeti szikes tavi állapot helyreállítása folyik. www.boddi.hu A terület látogatásával, ökoturisztikai programokkal kapcsolatban információ a Dunatáj Természet és Környezetvédelmi Közalapítvány ad.Dunatáj Közalapítvány6326 Harta, Templom u. 68.Tel.: 06 303 629 255E-mail: info.dunataj@t-online.hu www.dunataj.org  forrás: knp.hu

chevron right

Tematika szerinti ajánlatok

chevron left
event card

Országos piros sáv

arrow

Az országos piros sáv behálózza hazánkat, főként a hegyvidéki területekre jellemző a jelzés. Bács-Kiskun vármegyében a Ladánybene-Petőfiszállás 100 km-es szakasza tartozik a sávba. Az Alföld hamisítatlan szépsége tárul elénk az út során, Petőfiszállásra érve pedig szakrális élményben lehet részünk, megismerkedhetünk a Pálos Rend életével.    A Pálos RendrőlA Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, melynek megszervezője Boldog Özséb esztergomi kanonok, aki 1250 körül a Pilis hegység remetéinek lett a vezetője. Ehhez a remeteközösséghez később az országban található más remeteközösségek is csatlakoztak.A Pálos Rend sok egyéb hagyományos értékkel együtt a felvilágosodás értelmetlen és kritikátlan pusztításának esett áldozatául: II. József a tevékenységüket "nem látta hasznosnak", ezért 1786-ban kihirdette a rend eltörlését, birtokainak kisajátítását, elkobzását, konfiskálását. A rendnek ezután Lengyelországban maradt meg mindössze két kolostora. A pálosok 1934-ben települtek vissza Lengyelországból Magyarországra (amelynek során a Gellért-hegyi Sziklatemplomot is birtokba vehették), de a második világháború után a rendre rászabadult a kommunizmus és az ÁVH kegyetlensége, és lehetetlenné tette a működésüket. A rendet 1950-ben sok más szerzetesrenddel együtt be is tiltották. A rendszerváltás után 1989-ben pécsi központtal újraindult a rend hazánkban, és napjainkban a pécsi kolostoron kívül a budapesti Sziklatemplomban, Márianosztrán, a Petőfiszállás melletti Pálosszentkút kegyhelyen, valamint az erdélyi Hargitafürdőn működik. Útvonal: Ladánybene - PetőfiszállásHosszúság: 100 kmÉrintett védett területek: KNP Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, Bugac

event card

Kosbor tanösvény - Peszéradacsi-rétek (Kunadacs)

arrow

A tanösvény a Turjánvidék láp- és mocsárvilágát, az ember tájformáló szerepét és a terület növényritkaságait mutatja be a látogatónak.A tanösvény a Csikókertből indul. Az itt látható idősebb facsoportok a hajdani természetes erdők maradványfoltjai. A talaj nagy nedvességtartalma miatt jellemző fafajok a magyar kőris , a fehér nyár és a fehér fűz. Még ezek a kicsi erdőfoltok is számos madárnak biztosítanak fészkelőhelyet. Hossza: 1800 méterMegközelítés: a Kunszentmiklós-Kerekegyháza összekötő úton, Kunadacstól kb. 3 km-re. A tanösvény a Kunadacs előtti Adacsgyöngye sporthorgász centrumnál található un. Csikókertből indul. Állomások:1. Peszéradacsi rétek2. Csikókert3. Láprétek4. A megváltozott táj5. Növényritkaságok Az erdei pinty, a tengelic, a zöldike a lombkoronába, a fülemüle cserjeszintbe építi fészkét, mások az öreg fák üregeit választják. Az odúlakó madarak, mint például a búbos banka megtelepedését mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük. A baglyok az odvas fák mellett szívesen elfoglalják a romos épületek padlásait is. A szomszédos homokbucka falában gyurgyalagok telepedtek meg.  A földút mindkét oldalán a mélyebb fekvésű, vizekben gazdagabb területek élővilágát figyelhetjük meg. Az utat szegélyező nyárfák és fűzfák énekesmadaraknak nyújtanak otthont, táplálékot.A mélyebb részeken a magassásos társulások a vízviszonyoknak megfelelően nádasokkal, mocsár- és láprétekkel alkotnak mozaikos élőhelyeket. A temetődomb északi oldalán értékes, védett növényfajokra bukkanhatunk. A tájátalakítások elkerülték ezt a zsebkendőnyi foltot, mely minden tavasszal felidézi a hátak, magaslatok hajdani virágpompáját. A temetődombra felkapaszkodva remek kilátás nyílik a tájra. Különösen figyeljünk arra, hogy a kitaposott ösvényen maradjunk, mert számos védett növény bújik meg a fűcsomók között (apró nőszirom, gyapjas csűdfű, orchideák és tárnicsok)! Ezek letaposásával sok kárt okozhatunk! A temetődombot teljesen megkerülve érünk vissza a lábánál futó úthoz. Ha itt jobbra fordulunk, akkor az aszfaltúthoz érhetünk ki, balra továbbsétálva a tanösvény már megismert útvonalán juthatunk vissza kiindulópontunkhoz. forrás: www.knp.hu

event card

Aqua Colun tanösvény - Kolon-tó (Izsák)

arrow

A Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze legjelentősebb vizes élőhelye, mint nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája, ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak. Az Aqua Colun tanösvény, valamint az ezekhez kapcsolódó kilátók, megfigyelőhelyek lehetőséget adnak a tó élővilágának alaposabb megismerésére. Mindkét tanösvény a sárga sáv jelzésű túraúton érhető el. A Kolon-tónál működő Madárvárta (www.kolon-to.com) a kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. A területen programszerűen folyik a nádi énekesmadarak és vízimadarak vonulás-kutatása. A nemzeti park a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesülettel közösen madármegfigyelő és gyűrűző táborokat, valamint madármegfigyelő programokat szervez, melyekre előzetes időpont-egyeztetés alapján lehet jelentkezni.A tanösvény ismerteti a Kolon-tó jelenlegi állapotát és bemutatja a nagy kiterjedésű nádas-mocsár gazdag élővilágát. Hossza: 3480 méterMegközelítés: a Kolon-tó Kecskeméttől 27 km-re délnyugatra fekszik, és több irányból is megközelíthető. Legkönnyebben az 52 számú főútról Izsák felé letérve érhető el, továbbá vonattal a Kecskemét-Fülöpszállás vonalon. A tanösvény Izsákon a sportpályánál indul, majd a nádas szélén halad tovább a kilátóig.   Állomások: 1. A tó feltöltődése2. A nádas3. Partmenti zonáció4. Vízi élőlények5. Madárvilág További információ: www.knp.hu

event card

Rekettye tanösvény - Orgoványi rétek (Ágasegyháza)

arrow

A tanösvény az Orgoványi rétek földtani fejlődését, felszínrajzát és élővilágát valamint a területre jellemtő tanyavilágot mutatja be. A tanösvény kiindulópontját Ágasegyháza központjából, a Kossuth Lajos utcán keresztül érjük el. Az aszfaltút egy idő után földútban folytatódik. Az útvonal követi az Ágasegyházán keresztülhaladó piros sáv jelzésű túraútvonalat. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Ágasegyházán az iskola előtt álló a tájékoztató táblától 4,7 kilométerre található.  Hossza: 2300 méterMegközelítés: A tanösvény az Ágasegyházán keresztülhaladó, piros sáv jelzésű túraútvonalon érhető el. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van.  Az utat jobbról legelők és kaszálórétek, balról erdő szegélyezi. Hamarosan elérjük a második állomás tábláját, ahol a terület földtani fejlődéséről, a homokbuckák és a köztük létrejött szikes tavak, mocsarak kialakulásáról tájékozódhatunk. A harmadik állomás egy tipikus alföldi tanyasi épületegyüttes előtt van. Itt a tanyasi életformáról, gazdálkodásról kaphatunk információkat. Kb. 300 méterre innen a piros négyzet jelet és a nyilat követve jobbra fordulunk, és hamarosan egy összefüggő nádas szélében érjük el a negyedik állomást. Itt a terület vízviszonyainak változásáról kapunk képet. Továbbhaladva már messziről látható a tanösvény végén álló kilátótorony. A toronyból széttekintve elénk tárul az Orgoványi-rétek panorámája, a nedves rétekkel, erdőfoltokkal tarkított nagy kiterjedésű puszta. A nádas-rekettyés szélén az ötödik állomás a kiszáradó mocsárrétekre jellemző növénytársulásokat mutatja be. A ma is kaszálóként használt gyepeken sok szitakötőt és rájuk vadászó madarakat is meg lehet figyelni. Állomások:1. Orgoványi rétek2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne3. Tanyasi gazdálkodás4. A terület vízviszonyai5. Jellemző növénytársulások6. A rétek madárvilága Forrás: knp.hu

event card

Rózsa-berek tanösvény – Kecel

arrow

A Rózsa-berek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit.   Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk. A tanösvény (zsombéksásos-rekette füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni táját jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvénnyel útjával megegyezik, majd a Duna-völgyi Főcsatornával párhuzamosan halad.Hossza: 5 kmMegközelítés: Kecelt elhagyva délnyugati irányban, az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán, ahol nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irárnyt. Ezen a tanösvényen juthatunk el a keceli parkerdőhöz is, amit szintén nem érdemes kihagyni, ha már erre járunk. A Parkerdőhöz az erdészeti-tanösvényen és a Rózsaberek sétaúton gyalogosan érhető el, illetve az erdő oldalán táblával jelzett dűlőúton gépjárművel is megközelíthető. Felszereltség: A területen összesen 72 fő befogadására alkalmas asztal, pad, pavilon került kihelyezésre, a bográcsos főzésre 2 db tűzrakó hely ad lehetőséget. illemhely és kút van, azonban ivásra és főzéshez javasolt a palackozott víz használata. Használat:A Parkerdő a hét minden napján, ingyenesen látogatható. A létesítmény igénybevételét előzetesen nem kell bejelenteni, de a kellemetlen meglepetések elkerülése végett javasolt, a használatot megelőző napon feliratot kihelyezni azokra az asztalokra, illetve főzőhelyre, amelyeket használni szeretnének. Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli  

chevron right

Válasszon a fentiekből, vagy állítson össze egy teljesen személyre szabott útvonalat a kedvenceiből!

Saját útvonalat állítok össze arrow
Design by WEBORIGO