A tanösvény az Apajról keleti irányba leágazó Kunpeszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. A tanösvény kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad.   Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból, pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Hossza: 1 km A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürkemarha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Utunk az egykori Apaji-halastavak mellett vezet. Az 1950-es években kialakított halastórendszer egykori hasznosítására ma már csak az elnevezése utal. A halgazdálkodás felhagyása után a tavak lassan elmocsarasodtak, s már csak kedvező években alakultak ki időszakos vízborítások. A terület 1975 óta védett. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megteremtette a feltételeit a vízrendezések előttihez hasonló állapot fenntartására. Minden évben nyár végétől tavaszig szivattyúk táplálják a tórendszert. A tavakba juttatott halivadékok és a megfelelő vízszintszabályozás kedvező feltételeket biztosít a fészkelő madárközösségnek, tavasszal és ősszel a vonuló madárseregek kedvelt pihenő- és táplálkozóhelye. A kilátóból igen változó kép tárul elénk. Kora tavasztól a tél beálltáig más és más fajokat figyelhetünk meg a tavon és környékén. forrás és további info: www.knp.hu

A túraút érdekessége, hogy ez Kecskemét első kijelölt turistaútja. Az út hossza 10 km és többségében Belső- és Külsőnyír lankáshátú, tanyás vidékének dűlőútjain halad, érintve több helyi védett értéket (Kápolna rét, Móricz-fa emlékhely). Kecskemétnek ezt a részét északkelet felől löszös maradékgerincek, míg északnyugatról lankás lepelhomok hátak uralják.   Az ellaposodó hátak közötti mélyületekben néhány helyen még részben nedves rétek foltjait és kisebb zsombékos tavat is felfedezhetünk. A táj egykori arculata teljesen átformálódott, az összefüggő szántóföldi táblák egyhangúságát tanyák és modern lakótelkek szakítják meg kisebb telepített erdőfoltokkal. A zöld sávval jelölt turistaút a „Kápolnák útja” nevet kapta utalva a kezdő és végpontja közti emlékhelyekre. A túraút a természetbarátok és természetvédők közös munkájának az eredményeként valósult meg. Hossza: 10 kmMegközelítés: Kecskeméti Arborétum Valójában a Kápolnák útja egy Duna-Tisza közén észak-déli irányban végighaladó turistaút. Kecskemét és Ócsa között húzódik, kb. 90 km hosszan. Az útvonal érinti a Kecskeméti Arborétumban álló régi búcsújáró helyet, az 1710-es évekből származó Mária-kápolnát, majd elmegy a hetényegyházi templomrom közelében (ezt közvetlenül nem érinti), aztán a kidőlt Móricz-fa emlékhelyét (Móricz Zsigmond egykori birtoka volt), hogy a Nagynyír nevű határrészen elérje a környék legszebb parkerdejét, benne pihenőhelyeket, egy országosan is ritkaságszámba menő 1848-as emlékmúzeumot és a Szent Hubertusz-vadászkápolnát, amely csupa fából épült, berendezése is fa.Innen az út Méntelekre (parkerdő, Zombory-birtok), majd Lajosmizsére megy. A település központjában érinti a katolikus templomot (Szent István-csontereklye, Torinói lepel hiteles másolat), majd az Iskola-tó szép fűzfás partját mellőzve, nagyrészt dűlőutakon halad a középkori Mizse falu templomának ma is álló romjaihoz, az úgynevezett Pusztatemplomhoz – a Mizse nádor-pihenővel kiegészítve. A Mizsében védett öreg fákat felkeresve, eléri a pusztavacsi határt (a híres és szép Pusztavacsi-erdőt). Idáig tart a Mária-kápolnától felfestett ZÖLD SÁV jelzés. Innen néhány kilométer MÉG jelzetlen, de kissé északabbra, Pusztavacs központjától folytatódik a ZÖLD SÁV, egészen az Ócsai románkori bazilikáig.Pusztavacson ugyancsak van egy középkori templomrom, tőle nem messze az Ország Közepe emlékmű. A régi Kőrösi országúton kanyargó turistaút eléri Csévharaszt területét, ahol ugyancsak áll a pusztában egy középkori romtemplom, Pótharasztpusztán.Innen már nem sokat kell menni, még mindig a ZÖLDÖN, szép erdős környezetben, hogy az ember Ócsára érjen, ahol a település központjában áll a kéttornyú, szinte teljesen érintetlen XII-XIII. századi bazilika, értékes szentélyfreskókkal, körülötte kanyargós utcák, műemlék parasztházakkal és egy több épületből álló tájházzal. Részletes útleírás: petofiturakor.hu 

A tanösvény az Orgoványi rétek földtani fejlődését, felszínrajzát és élővilágát valamint a területre jellemtő tanyavilágot mutatja be. A tanösvény kiindulópontját Ágasegyháza központjából, a Kossuth Lajos utcán keresztül érjük el. Az aszfaltút egy idő után földútban folytatódik. Az útvonal követi az Ágasegyházán keresztülhaladó piros sáv jelzésű túraútvonalat. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van. Ágasegyházán az iskola előtt álló a tájékoztató táblától 4,7 kilométerre található.  Hossza: 2300 méterMegközelítés: A tanösvény az Ágasegyházán keresztülhaladó, piros sáv jelzésű túraútvonalon érhető el. Kiindulópontja az Ágasegyháza-Sándortelep utolsó épületénél van.  Az utat jobbról legelők és kaszálórétek, balról erdő szegélyezi. Hamarosan elérjük a második állomás tábláját, ahol a terület földtani fejlődéséről, a homokbuckák és a köztük létrejött szikes tavak, mocsarak kialakulásáról tájékozódhatunk. A harmadik állomás egy tipikus alföldi tanyasi épületegyüttes előtt van. Itt a tanyasi életformáról, gazdálkodásról kaphatunk információkat. Kb. 300 méterre innen a piros négyzet jelet és a nyilat követve jobbra fordulunk, és hamarosan egy összefüggő nádas szélében érjük el a negyedik állomást. Itt a terület vízviszonyainak változásáról kapunk képet. Továbbhaladva már messziről látható a tanösvény végén álló kilátótorony. A toronyból széttekintve elénk tárul az Orgoványi-rétek panorámája, a nedves rétekkel, erdőfoltokkal tarkított nagy kiterjedésű puszta. A nádas-rekettyés szélén az ötödik állomás a kiszáradó mocsárrétekre jellemző növénytársulásokat mutatja be. A ma is kaszálóként használt gyepeken sok szitakötőt és rájuk vadászó madarakat is meg lehet figyelni. Állomások:1. Orgoványi rétek2. Az Orgoványi rétek földtani fejlődése, felszíne3. Tanyasi gazdálkodás4. A terület vízviszonyai5. Jellemző növénytársulások6. A rétek madárvilága Forrás: knp.hu

    A gyalogos természetjárás ugyan egyre inkább teret hódít, mégis itt az Alföldön, kevésbé elterjedt mozgásforma, aminek több oka lehet: a rohanó világ, a nyári forróság, vagy éppen az egysíkúnak képzelt alföldi táj. A turistautakon bejárt Kiskunság magától és magáról fogja elárulni, hogy mivé lett ez a nagyszerű homokpusztaság. A változatos formakinccsel, felszíni vízállásokkal tarkított, laza szerkezetű erdős-ligetes táj már alig mutat magából valamit. Egy átalakult, beerdősített és kiszárított homokpuszta maradványa jutott a jövő generációjának. Ennek a táji egyhangúságnak éppen Bugac az ellenpéldája. Aki bejárja ezt a vidéket gyalog vagy a gyér forgalmú utakon kerékpározik,  képet alkothat homokvidékekről, azok mai állapotáról és garantáltan olyan egyedi élményekkel tér haza, amit másutt nem talál meg az országban.    Ha szeretsz játszani, tedd próbára magad, és járd végig a bugaci Pásztormúzeumtól induló Sáskajárás sétautat. Ne aggódj, valódi sáskákkal nem igazán találkozol, útközben azonban választ kapsz arra, hogy miért éppen sásakjárás az út neve. A múzeumban elkérheted a játékos sétaút térképét, melynek hátoldalán megtalálod az állomásokhoz tartozó feladatokat. Az útvonal hossza 1 km, az állomásokat sáskafigurák jelzik! Megközelítés: a bugaci Karikás Csárdától kb. 1,5 km a földúton, GPS: 46°39’34,100”É, 19°36’56,572”K. A kiállítóhely üzemeltetője a Bugacpuszta Kft. Mielőtt útnak indulunk, érdemes tájékozódni a nyitva tartás a jegyvásárlás lehetősége felől.  Információ: +36-76/ 575-112, info@bugacpuszta.hu   A bugaci pusztán  A jelzett turistautak és tanösvények útvonala Bugacon az elmúlt tíz évben teljesen megváltozott, ennek az az oka, hogy a 2012-es bugaci tűz az ökoturisztikai berendezéseket is elemésztette. 2020-ra lehetőség nyílott arra, hogy ezeket az útvonalakat újra gondolják, az ezek mentén található tájékoztató elemeket újakra cserélték. A korábbi három tanösvény útvonalait módosítva jött létre a Boróka tanösvény az új nyomvonala, ami egy rövid szakaszon együtt halad a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű turistaúttal. A bakancsos turizmus alapját jelenleg  a piros sáv, félkör és kereszt jelzésű útvonalak jelentik Bugacon. A piros sáv jelzésű útról érhetők el a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű lokális turistautak. Ezek közül a piros félkör jelzésű bugaci körséta út a leghosszabb (9 km), ezt azoknak ajánlják, akik legalább egy fél napot  eltöltenek Bugacon. Ez a turistaút a Karikás-Csárdától indul a Pásztormúzeum irányába, egy széles földúton. Kb. 1500 méter megtétele után érjük el a Pásztormúzeumot. Útközben egy pusztai kereszt, majd később régi időket idéző pásztorépítmények mellett halad el utunk. A pásztorok szálláshelyénél található tájékoztató táblák a múltban használatos építményeket mutatják be. Még egy gémeskút is van itt, mely a puszta fontos víznyerő helye volt. A tájat mélabús marhák és legelésző lovak látványa teszi változatossá. Tovább haladva egy madárodú bemutatóhelyhez érünk, aminek árnyékában megpihenhetünk. Egy régi fahíd maradványa mellette kétoldalt betemetett csatornaszakasszal mementóként őrzi az értelmetlen vízelvezetés emlékét. Kiemelkedő látványosság a pusztán a Pásztormúzeum kúp alakú építménye, melynek új kiállítása látványos elemekkel állít emléket a szilaj pásztorkodásnak. A múzeum közelében található a Sáskajárás játékos sétaút, melynek közeli állomásai játékos módon dolgozzák fel pusztai állattartás formáját. A múzeum mellett a nemzeti parkot alapító igazgatók emlékhelye látható. A múzeum előtti tölgyfák alatt a híres fafaragó, Polyák Ferenc alkotása őrzi a puszta csendjét. Arrébb Josef von Ferenczy családja által állított kopjafa emlékeztet a Ferenczy család bugaci kötődésére. A múzeumtól néhány száz méterre van a Bugaci Méntelep, vagyis az őshonos magyar háziállatfajták bemutatóhelye. Itt rendezik meg a lovasbemutatókat is, csodálatos pusztai környezetben. A Boróka tanösvényt elhagyva a piros körséta jelzésű úton tovább menve eljutunk az ún. "dózerolt útig". Aki nem akar sokat gyalogolni, az innen egy széles földúton térhet vissza a Méntelep istállóihoz. A "dózerolt út" elnevezés az 1950-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A tanösvényt és a dózerolt utat elhagyva a pusztai körséta útvonala a Hittanya nevű volt vasúti megálló irányába halad, majd az egykori kisvasút nyomvonala mellett megy, végül nagyobb kerülőt téve pusztai homokutakon kanyarogva tér vissza a Karikás-csárdához. A piros kereszt jelzésű út pedig az Alföldfásítási Múzeumhoz visz, elérve újból a piros sáv jelzést. Sáskajárás, a játékos sétaútEzt a tanösvényt főleg óvodás és alsó tagozatos korú gyerekek részére javasoljuk tanári vagy szülői segítség igénybevételével.  A sétaút állomásai egymástól nincsenek messze, egy-egy állomást sáska figurák szimbolizálnak, az utolsó állomás az állattartó telepen található. Az egyes állomásokon végrehajtandó feladatokhoz leírás és eszközök a Pásztomúzeumban igényelhetők. forrás:knp.hu  

A Naprózsa Erdei Iskola parkolójából indulhatunk a kb. 8 km hosszú gyalogtúrára, melynek egyik ága a Somodi tanyáig a másik ága pedig Fülöpháza központjába vezeti a turistát. Hossza: 8 kmMegközelítés: Naprózsa Erdei Iskola parkolójából A Garmada tanösvény 14 állomása nemcsak a nemzeti parki területen ma még fellelhető természeti értékeket, a különleges növény együttest, a hozzá kötődő állatvilágot mutatja be, hanem rávilágít az ember tájformáló szerepére is. Megtudhatjuk, hogy az utóbbi pár száz évben hogyan hasznosították a területet, és ezek a tájhasználatok mi módon változtatták meg a térség ökológiai adottságait. Választ kapunk arra is, hogy mára miért özönlötték el a tájidegen növények a hajdani homok pusztákat, és az őshonos erdők helyén vajon ma mi terem? Állomások száma: 14 1. Kutatók a természetért  2. Kiskunsági tanyák  3. Erdő vagy ültetvény  4. Gyepek eltűnése  5. Múltidéző kocsányos tölgyek  6. Víz a felszín alatt  7. Legeltetés  8. Különleges növény együttes  9. Víz, szél, ember 10. Járt utat a …… 11. Selyemkóró 12. Fehér akác 13. Hová tűntek a szikes tavak 14. Fűben, fában orvosság További információ: www.knp.hu

A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidralesen kívül még horgászatra is lehetőség van. Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfalt út vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.Állomások száma: 5 Egész évben látogatható, közelében egy nagyszerű halászcsárda-étterem áll, ahol a gasztronómiai élvezetek sem maradnak el. Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729