A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. A Böbbi-szék vonuláskor a partimadarak és lúdfélék számára igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely. Hossza: 6 kmMegközelítése: az 53- és 52-es főútakat összekötő a mellékutat (Solt-Járáspuszta megközelítése) keresztező V-ös (ötös) számú csatorna déli oldalán található a kiinduló tábla (a műúttól 80-100 méterre). Kezdőpont az V. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál a csatorna déli partoldalánál. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást.Állomások: A tanösvény körtúra jellegű, 10 állomással Ajánlott felszerelés: kényelmes cipő, nem rikító színű ruházat, távcső Bejárható: egész évben szabadon látogatható, de költési időben (márciustól május közepéig) lehetnek korlátozások Állomások száma: A 11 magyar és angol nyelvű táblából és két madártani táblából áll   A Böddi-szék A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja. Területéből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona. A Közalapítvány a terület e részének természetvédelmi kezelője is. A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt. Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. Eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt is fészkel. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs, túzok. A Böddi-szék területén "Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban" című LIFE Nature pályázat támogatásával az eredeti szikes tavi állapot helyreállítása folyik. www.boddi.hu A terület látogatásával, ökoturisztikai programokkal kapcsolatban információ a Dunatáj Természet és Környezetvédelmi Közalapítvány ad.Dunatáj Közalapítvány6326 Harta, Templom u. 68.Tel.: 06 303 629 255E-mail: info.dunataj@t-online.hu www.dunataj.org  forrás: knp.hu

Találkozott már a báránypirosítóval? Egy gyönyörű, kék virág, mely szinte talajtakaróként uralja az alföldi buckákat április-májusban. A Báránypirosító tanösvényen sétálva is gyönyörködhet a láványban! A tanösvény a félig kötött homokterületek geológiai, növény- és állattani jellemzőit mutatja be. Kiinduló helye a Naprózsa Ház és Erdei Iskola parkolója. A tanösvény elején egy fitnesz gépekkel felszerelt erdei tornapályát találunk, majd ezt elhagyva jutunk a tanösvény útvonalára, mely egy ideig a piros sáv jelzésű túraútvonalát követi. A tanösvény korábbi útvonala új állomásokkal egészült ki, hurokszerű útvonala egy rövidebb és egy szakaszra tagolódik.  Hossza: 2600 méterMegközelíthető: az 52. számú főút 20 km szelvényénél lévő oktatóközpont parkolójából. A tanösvény az oktatóközponthoz tér vissza. Sétánkat a Naprózsa Erdei Iskola épületével szemben, a parkolóban kezdjük. Az erdei tornapálya mellett, akácültetvény, majd nyárfacsoportok között halad végig a fehér nyilakkal jelzett út. A jobb oldali nyárfacsoporton érdemes megfigyelni a kihelyezett mesterséges odúkat, melyek különböző madárfajoknak biztosítanak fészkelő helyet. Csodálatos útvonalon kanyarogva érjük el az egyes állomáshelyeket, majd 15 perces sétával visszajutunk a parkolóba.  Állomások:1. Bolygatott területek2. Homoki gyepek3. Buckaközök4. A homokbuckák kialakulása5. Homoki erdőtelepítések További információ: www.knp.hu

A tanösvény a Tőserdei Holt-Tisza (Szikra) hídjától indul. A sárga félkörrel jelzett, hurokszerű útvonal a holtág és az ártéri erdő felfedezésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható.  Hossza: 3500 méterMegközelítés: A Lakitelek-tőserdei üdülőtelep Kecskemétről a 44. számú főúton és vasúton is elérhető. A tanösvény a tőserdei híd mellett indul. Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi. A tanösvények, valamint a jelzett turistautak mind kitűnő lehetőséget nyújtanak a természet felfedezésére. A 3,5 km hosszú Kontyvirág-tanösvény tájékoztató táblákkal ellátott, sárga félkör jelzésű hurokszerű útvonal, mely a holtág és az ártéri erdő megismerésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható. A magasabb térszintek a Tisza mente ma már ritka tölgy - kőris - szil keményfa ligeterdejét őrzik. Aljnövényzetében él az alföldön ritka kontyvirág, a madarak közül a szürke küllő és a fekete harkály.Az árvízjárta, vízparti területek maradványerdeje a fűz- és nyárfákból álló puhafa ligeterdő, mely baglyok és ritka denevérek otthona. A nyílt vízfelületek, morotvák szép növénye a tavi- és tündérrózsa. E területek ritkaságnak számító lakója a réti csík. A fokozottan védett Alpári-réten gémfélék fészkelőtelepe található. Állomások:1. Szikra és az Alpári-rét2. Fűz-nyár ligeterdő3. Tölgy - kőris - szil ligeterdő4. Majális rét5. Földtani jellemzők forrás: www.knp.hu

A tanösvény az Apajról keleti irányba leágazó Kunpeszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. A tanösvény kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad.   Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból, pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Hossza: 1 km A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürkemarha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Utunk az egykori Apaji-halastavak mellett vezet. Az 1950-es években kialakított halastórendszer egykori hasznosítására ma már csak az elnevezése utal. A halgazdálkodás felhagyása után a tavak lassan elmocsarasodtak, s már csak kedvező években alakultak ki időszakos vízborítások. A terület 1975 óta védett. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megteremtette a feltételeit a vízrendezések előttihez hasonló állapot fenntartására. Minden évben nyár végétől tavaszig szivattyúk táplálják a tórendszert. A tavakba juttatott halivadékok és a megfelelő vízszintszabályozás kedvező feltételeket biztosít a fészkelő madárközösségnek, tavasszal és ősszel a vonuló madárseregek kedvelt pihenő- és táplálkozóhelye. A kilátóból igen változó kép tárul elénk. Kora tavasztól a tél beálltáig más és más fajokat figyelhetünk meg a tavon és környékén. forrás és további info: www.knp.hu

A tanösvény a Turjánvidék láp- és mocsárvilágát, az ember tájformáló szerepét és a terület növényritkaságait mutatja be a látogatónak.A tanösvény a Csikókertből indul. Az itt látható idősebb facsoportok a hajdani természetes erdők maradványfoltjai. A talaj nagy nedvességtartalma miatt jellemző fafajok a magyar kőris , a fehér nyár és a fehér fűz. Még ezek a kicsi erdőfoltok is számos madárnak biztosítanak fészkelőhelyet. Hossza: 1800 méterMegközelítés: a Kunszentmiklós-Kerekegyháza összekötő úton, Kunadacstól kb. 3 km-re. A tanösvény a Kunadacs előtti Adacsgyöngye sporthorgász centrumnál található un. Csikókertből indul. Állomások:1. Peszéradacsi rétek2. Csikókert3. Láprétek4. A megváltozott táj5. Növényritkaságok Az erdei pinty, a tengelic, a zöldike a lombkoronába, a fülemüle cserjeszintbe építi fészkét, mások az öreg fák üregeit választják. Az odúlakó madarak, mint például a búbos banka megtelepedését mesterséges odúk kihelyezésével segíthetjük. A baglyok az odvas fák mellett szívesen elfoglalják a romos épületek padlásait is. A szomszédos homokbucka falában gyurgyalagok telepedtek meg.  A földút mindkét oldalán a mélyebb fekvésű, vizekben gazdagabb területek élővilágát figyelhetjük meg. Az utat szegélyező nyárfák és fűzfák énekesmadaraknak nyújtanak otthont, táplálékot.A mélyebb részeken a magassásos társulások a vízviszonyoknak megfelelően nádasokkal, mocsár- és láprétekkel alkotnak mozaikos élőhelyeket. A temetődomb északi oldalán értékes, védett növényfajokra bukkanhatunk. A tájátalakítások elkerülték ezt a zsebkendőnyi foltot, mely minden tavasszal felidézi a hátak, magaslatok hajdani virágpompáját. A temetődombra felkapaszkodva remek kilátás nyílik a tájra. Különösen figyeljünk arra, hogy a kitaposott ösvényen maradjunk, mert számos védett növény bújik meg a fűcsomók között (apró nőszirom, gyapjas csűdfű, orchideák és tárnicsok)! Ezek letaposásával sok kárt okozhatunk! A temetődombot teljesen megkerülve érünk vissza a lábánál futó úthoz. Ha itt jobbra fordulunk, akkor az aszfaltúthoz érhetünk ki, balra továbbsétálva a tanösvény már megismert útvonalán juthatunk vissza kiindulópontunkhoz. forrás: www.knp.hu

A tanösvény az Orgoványi rétek változatos élőhelyeit ismerteti meg a látogatókkal. Az Ágasegyháza-Orgovány területén áthaladó piros sáv jelzésű túraútvonal Orgoványi rétek néven két jól elkülöníthető részre osztható fel, mely a homokvidék jellemző területeit mutatja be. Az Ágasegyháza külterületén elhelyezkedő Rekettye tanösvény 6 állomásból áll, mely 2,3 km hosszú.A Kiskunsági Nemzeti Park gondozásában lévő tanösvény az ágasegyházi rétek tájtörténeti vonatkozásait tárja fel. A túraútvonal másik része, mely 4 km hosszúságú és 5 állomásból áll a Pimpó tanösvény nevet kapta, s Orgovány község külterületén helyezkedik el. Mindkét túraútvonal igen változatos adottságokkal rendelkezik. Hossza: 5800 mMegközelítés: A tanösvény első állomása az orgoványi Művelődési központ előtt álló információs táblától kb. 3.4 kilométerre van. Állomások:1. A csatorna élővilága2. Csíra-szék3. Az Orgoványi rétek állatvilága4. Homoki erdőtelepítések5. Homokon előforduló őshonos fás szárú növények6. Nyílt homokpuszta-gyepek További információ: www.knp.hu