Szanki konyakmeggy

Szank - Kiskunmajsai járás

„Szankon édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye!” - mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a helyi, kézműves konyakmeggy - mely kiváló szakértelemmel és odaadással készül-, páratlan az országban.

Szankon az Ízek Háza kézi manufaktúrájában készülnek a „Ritz Chocolate” márkanévvel ellátott szanki kézműves konyakmeggyek, ahol a vendégek üvegablakokon keresztül nyerhetnek bepillantást a készítés folyamatába.

Kapcsolat

Szank

https://szank.hu/
Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó útvonalak

chevron left
event card

Kékmoszat tanösvény - Szelidi-tó TT (Dunapataj)

arrow
A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban. Kellemes, lágy, gyorsan felmelegedő lúgos vize van, mely a szikesekre jellemző nátrium- kálium- és magnéziumsók mellett minimális jódot is tartalmaz, ezért nem véletlenül népszerű természetes fürdőhely. Hossza: 2400 mMegközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található.  A strandolás és más vízi élmények mellé a Kékmoszat tanösvény meglátogatását javasoljuk. A 12 állomást felfűző tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A tanösvény kiinduló pontja a Dunapataj-Szelid üdülőfaluban levő Szittyó téren található, egyben ez a tavi turizmus központi helyszíne. A tanösvény állomásai részben a tó partján levő kerékpáros-gyalogos sétaút mentén helyezkednek el. Az üdülőfalu utolsó utcájához tartozó strandlejárónál van a negyedik állomás. Ezt elhagyva a sétaút egy keskeny ösvényben folytatódik a nádszegély és a tóparti erdősáv között, később pedig a fák és bokrok között halad. Egy enyhe emelkedőnél találjuk az ötödik állomást, ahol színes, elektromikroszkópos felvételek segítségével tárul elénk a tó különleges algavilága. Ezután a keskeny ösvény egy széles földútba torkollik. Ezen a szakaszon találjuk a következő három állomást. Az út kissé eltávolodik a tóparttól és egy szántóföld, valamint egy fiatal tölgyültetvény közötti földúton folytatódik. A 9. állomás a tanösvény legtávolabbi pontja, ahonnan a tanösvény hurka visszakunkorodik az üdülőtelepre. Az utolsó állomás az erdő szélén az úgynevezett Várdombnál van, ahol a környező emberi települések történetéről és ennek nyomairól kaphatunk információt. Akik pedig úgy gondolják, hogy a tanösvény által kínált 2,4 km-nél többet szeretnének mozogni, két további túrajavaslatot találhatnak a +Programtippek alcím alatt. Gyalogosan lehetőség van a Szelidi-tó megkerülésére. A teljes kör hossza könnyű terepen 11 km, mely tempótól függően 3-5 óra alatt teljesíthető. A kerékpározás szerelmeseinek pedig egy 51,3 km hosszú Duna-parti körtúrát kínálunk. Állomások:1. Hogyan jött létre a tó?2. Mitől bársonyos a tó vize?3. Vízvédelem 4. ”… fecseg a felszín, s hallgat a mély”5. Vízi parányok6. Vízi növények7. Miért kedvelik a horgászok a tavat?8. Úszóbajnokok és szigonyosok9. Nádi énekkar10. Fák, bokrok11. Erdei lakótelep12. A Várdomb További információk, látnivalók:  www.knp.hu
event card

Sáskajárás tanösvény – Bugac

arrow
    A gyalogos természetjárás ugyan egyre inkább teret hódít, mégis itt az Alföldön, kevésbé elterjedt mozgásforma, aminek több oka lehet: a rohanó világ, a nyári forróság, vagy éppen az egysíkúnak képzelt alföldi táj. A turistautakon bejárt Kiskunság magától és magáról fogja elárulni, hogy mivé lett ez a nagyszerű homokpusztaság. A változatos formakinccsel, felszíni vízállásokkal tarkított, laza szerkezetű erdős-ligetes táj már alig mutat magából valamit. Egy átalakult, beerdősített és kiszárított homokpuszta maradványa jutott a jövő generációjának. Ennek a táji egyhangúságnak éppen Bugac az ellenpéldája. Aki bejárja ezt a vidéket gyalog vagy a gyér forgalmú utakon kerékpározik,  képet alkothat homokvidékekről, azok mai állapotáról és garantáltan olyan egyedi élményekkel tér haza, amit másutt nem talál meg az országban.    Ha szeretsz játszani, tedd próbára magad, és járd végig a bugaci Pásztormúzeumtól induló Sáskajárás sétautat. Ne aggódj, valódi sáskákkal nem igazán találkozol, útközben azonban választ kapsz arra, hogy miért éppen sásakjárás az út neve. A múzeumban elkérheted a játékos sétaút térképét, melynek hátoldalán megtalálod az állomásokhoz tartozó feladatokat. Az útvonal hossza 1 km, az állomásokat sáskafigurák jelzik! Megközelítés: a bugaci Karikás Csárdától kb. 1,5 km a földúton, GPS: 46°39’34,100”É, 19°36’56,572”K. A kiállítóhely üzemeltetője a Bugacpuszta Kft. Mielőtt útnak indulunk, érdemes tájékozódni a nyitva tartás a jegyvásárlás lehetősége felől.  Információ: +36-76/ 575-112, info@bugacpuszta.hu   A bugaci pusztán  A jelzett turistautak és tanösvények útvonala Bugacon az elmúlt tíz évben teljesen megváltozott, ennek az az oka, hogy a 2012-es bugaci tűz az ökoturisztikai berendezéseket is elemésztette. 2020-ra lehetőség nyílott arra, hogy ezeket az útvonalakat újra gondolják, az ezek mentén található tájékoztató elemeket újakra cserélték. A korábbi három tanösvény útvonalait módosítva jött létre a Boróka tanösvény az új nyomvonala, ami egy rövid szakaszon együtt halad a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű turistaúttal. A bakancsos turizmus alapját jelenleg  a piros sáv, félkör és kereszt jelzésű útvonalak jelentik Bugacon. A piros sáv jelzésű útról érhetők el a piros félkör (körséta) és kereszt jelzésű lokális turistautak. Ezek közül a piros félkör jelzésű bugaci körséta út a leghosszabb (9 km), ezt azoknak ajánlják, akik legalább egy fél napot  eltöltenek Bugacon. Ez a turistaút a Karikás-Csárdától indul a Pásztormúzeum irányába, egy széles földúton. Kb. 1500 méter megtétele után érjük el a Pásztormúzeumot. Útközben egy pusztai kereszt, majd később régi időket idéző pásztorépítmények mellett halad el utunk. A pásztorok szálláshelyénél található tájékoztató táblák a múltban használatos építményeket mutatják be. Még egy gémeskút is van itt, mely a puszta fontos víznyerő helye volt. A tájat mélabús marhák és legelésző lovak látványa teszi változatossá. Tovább haladva egy madárodú bemutatóhelyhez érünk, aminek árnyékában megpihenhetünk. Egy régi fahíd maradványa mellette kétoldalt betemetett csatornaszakasszal mementóként őrzi az értelmetlen vízelvezetés emlékét. Kiemelkedő látványosság a pusztán a Pásztormúzeum kúp alakú építménye, melynek új kiállítása látványos elemekkel állít emléket a szilaj pásztorkodásnak. A múzeum közelében található a Sáskajárás játékos sétaút, melynek közeli állomásai játékos módon dolgozzák fel pusztai állattartás formáját. A múzeum mellett a nemzeti parkot alapító igazgatók emlékhelye látható. A múzeum előtti tölgyfák alatt a híres fafaragó, Polyák Ferenc alkotása őrzi a puszta csendjét. Arrébb Josef von Ferenczy családja által állított kopjafa emlékeztet a Ferenczy család bugaci kötődésére. A múzeumtól néhány száz méterre van a Bugaci Méntelep, vagyis az őshonos magyar háziállatfajták bemutatóhelye. Itt rendezik meg a lovasbemutatókat is, csodálatos pusztai környezetben. A Boróka tanösvényt elhagyva a piros körséta jelzésű úton tovább menve eljutunk az ún. "dózerolt útig". Aki nem akar sokat gyalogolni, az innen egy széles földúton térhet vissza a Méntelep istállóihoz. A "dózerolt út" elnevezés az 1950-es évek homoki erdőtelepítéseire utal, amikor is nehéz lánctalpas gépekkel vágtak utat a buckák közé. A tanösvényt és a dózerolt utat elhagyva a pusztai körséta útvonala a Hittanya nevű volt vasúti megálló irányába halad, majd az egykori kisvasút nyomvonala mellett megy, végül nagyobb kerülőt téve pusztai homokutakon kanyarogva tér vissza a Karikás-csárdához. A piros kereszt jelzésű út pedig az Alföldfásítási Múzeumhoz visz, elérve újból a piros sáv jelzést. Sáskajárás, a játékos sétaútEzt a tanösvényt főleg óvodás és alsó tagozatos korú gyerekek részére javasoljuk tanári vagy szülői segítség igénybevételével.  A sétaút állomásai egymástól nincsenek messze, egy-egy állomást sáska figurák szimbolizálnak, az utolsó állomás az állattartó telepen található. Az egyes állomásokon végrehajtandó feladatokhoz leírás és eszközök a Pásztomúzeumban igényelhetők. forrás:knp.hu  
event card

Dicső természet - múltunkban a jelenünk

arrow
  Petőfi Alföldjének tengesík vidéke, számos csodát, látnivalót rejteget. Sétautak, túraútvonalak, kerékpáros, vagy akár lovas lehetőségek teszik élményszerűvé a kikapcsolódást. A  településeken több magánszállás biztosít lehetőséget a kényelmes, komfortos elhelyezkedésre.  1. „A szikes tó meséi” - Bácsalmási Sóstó túra madár- és bivalylesselHelyszín: Bácsalmási SóstóGPS Google Maps: 46.096661, 19.331747A tevékenység típusa: Természeti ismeretFelső-Bácska legjobb állapotban megmaradt szikes tava, a Bácsalmási Sóstó bejárására és megismerésére nyílik lehetőség. A program egy komplex környezet- és természettudatos, valamint kulturális szemléletformáló élményfüzér része, amely Bácsalmás és környéki értékeket ment és mutat be interaktív módon a Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark égisze alatt. 2.„Bivalyszafari” – a természet és az állatok gyógyító erejeHelyszín: Bácskai Bivalyos BirtokA tevékenység típusa: Hagyományok éltetése; Kulturális ismeret; Természeti ismeret; Gazdasági ismeret; Gasztronómiai ismeret; KörnyezetvédelemA Bácskai Bivalyos Birtok célja a falusi élet, a hagyományos gazdálkodási mód megismertetése, a lelki egyensúly helyreállítása érdekében a természet és az állatok gyógyító ereje által. A Birtok olyan tájgazdálkodásba kezdett  évekkel ezelőtt, ami mára egy páratlan szépségű és természeti értékkel bíró tájat eredményezett a mezőgazdasági kultúrsivatagban. 3.Skanzen - Különböző korok lakókörnyezetének bemutatásaHelyszín: Jánoshalma, SkanzenA tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; természeti ismeret; gazdasági ismeret; gasztronómiai ismeretA Felső-bácskai Fiatal Művészekért Kulturális Alapítvány által létrehozott, és 2017-ben átadott skanzen, különböző korok lakókörnyezetének és építészeti stílusának bemutatására hivatott.- honfoglalás kora - jurta, gödörház, életfa- középkor - vert és paticsfalú ház, galambdúc, fűszernövény-kert- jánoshalmi parasztporta - kecskelábas ház, góré, istálló- erdélyi faházMindezek korhű berendezéssel, lakható, használható állapotban. Minden korszakban a népi építészet elemeit használták. Bemutatva azt, hogy egyszerű eszközökkel, a környezetben is található természetes anyagokból is lehet lakhelyet létrehozni. A paraszti társadalom tagjai minden korban törekedtek arra, hogy saját kezük munkáját felhasználva teremtsenek életteret.
event card

Várdomb tanösvény - Tiszaalpár

arrow
Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb lelőhelyeként ismert Tiszaalpári Földvárat fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, melynek célja Várdomb és Templomdomb területén található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom és temető, valamint a várhoz kapcsolódó őskori telep védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül. A tanösvény a bronzkor közepén, a Vatya-kultúra népe építette és lakta földvár megismerését segíti.Hossza: 300 méterMegközelítés: Az Árpád tér mellett levő várdombon levő tanösvény a bronzkori földvár maradványait mutatja be. Állomások: 1. A bronzkor2. A bronzkori vár3. A középkori vár4. Élet a bronzkorban5. A bronzkori település6. Az Alpári-rét madárvilága   A terület kialakításában elsődleges szerepet a Tisza folyó játszotta, mely kb. 15 000 évvel ezelőtt kanyargásai során – romboló és építő munkája következtében – 5-10 km széles területet alakított át. A folyó oldalirányú mozgása következtében több helyen is elérte a Duna-Tisza közi Hátság peremét, így Tiszaalpárnál a Templomdomb lösz anyagát mosta alá. Ezeken a helyeken a folyóvízi üledék és a Hátság üledéksora meredek partfallal találkozik, mely magaspart Tiszaalpártól egészen Csongrádig követhető. A Tisza jelenleg kb. 4 km távolságra folyik, ez azonban a XIX. század közepi vízszabályozások eredménye, addig a folyó közvetlenül a falu mellett, a magas löszterasz aljában folyt. A vár tudatos régészeti kutatásának pontos kezdetét nem ismerjük. Az irodalomban a Várdomb első, hiteles régészeti leletéről 1869-ben értesülünk, amikor Madarassy László küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy ép cserépedényt, amelyet Alpáron a Várdomb oldalából ástak ki. Kada Elek első feltárása során 1900 és 1905 között bronzkori leleteket és két avar kori sírt talált a földvár területén. 1949-ben Patay Pál, 1974-75-ben Bóna István, 1977-ben Nováki Gyula végeztek ásatásokat a Várdomb platójának északkeleti és déli részén és a nyugati sánc területén. Az ásatások során középső bronzkori települések házai kerültek elő. Az 1949-ben és 1977-ben elvégzett sáncátvágások azt mutatták, hogy az eredetileg faszerkezettel rendelkező földmű a településsel együtt a középső bronzkori vatyai kultúra III. időszakában épült.  Régészeti kutatás a földváron  A vár jelenlegi alapterülete távolról sem felel meg a kb. 3500 évvel ezelőtt kialakított sáncokkal és meredek partfallal védett településnek. Valószínű, hogy az eredeti várnak a Tisza által formált ártér eróziós munkájának következtében csak 2/5-e maradhatott meg napjainkra. A régészeti feltárások során nem sikerült tisztázni a Várdomb erődtelepe és a Templomdomb nyílt telepének viszonyát. A fúrások azt mutatják, hogy a Templomdombon az egykori őshumusz felett a Várdomb belső rétegeződésével közel azonos szintemelkedés van. Ennek alapján valószínűleg a bronzkori vár fennállása idején a Templomdombon egy kisebb külső település létezett, mely elszórt házakból és vermekből, csűrökből, istállókból állt. A késő bronzkorban elnéptelenedett telep pusztulása után közel két évezredig nincs nyoma emberi megtelepedésnek a Várdomb területén. A népvándorlás korában feltehetőleg a Templomdombon sátrat verő avar nagycsalád használta a Várdombot temetkezőhelyül. A hely honfoglalás előtti jelentőségéről Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Zalán bolgár fejedelem tulajdonában állt, kinek seregét a honfoglaló Árpád űzte el erről a vidékről 894-ben. Bóna István feltételezi, hogy a X. század vége óta itt birtokos Kalán nemzetség vára lehetett, de építését nem tartja korábbinak, mint a XII. század (a legkorábbi lelet a XII. század elejére keltezhető), jelentőségét pedig már a XIII. században – a tatárjáráskor – végleg elveszthette. A vár külső megjelenése igen hasonló a X-XI. századi magyarországi ispánsági várak nagy részéhez, mint Bihar, Szabolcs, Zemplén, Abaújvár és Hont várához, bár azoknál kisebb. A legfőbb jellemzők ebben a tekintetben: alacsony, de meredek dombon van, a védelem kizárólag a sáncra támaszkodik és a belső területen itt sincs nyoma jelentősebb épületnek. A tatárjárástól függetlenül maga a vártípus sem teszi valószínűvé, hogy a XIII. századnál tovább használták volna, mivel a középkor feudális urainak és a hadászat új szempontjainak már semmiképpen nem felelt meg. Későbbi, XIV-XV. századi fegyverek és sarkantyúk nem kerültek elő a Várdombon. A megtalált késői cserepek és egy kályhaszem tanúsága alapján a XV-XVI. századig lakhatták a vár területét. A Várdomb a török hódoltság idején már nem szolgált lakóhelyül, és azóta sem lakják. Mivel a II. József-féle katonai felmérés idején, a XVIII. század végén a Várdomb északkeleti fele már hiányzott, annak pusztulása, leszakadása valamikor a XVI-XVII. századra tehető. Látnivaló a környéken: Árpád kori falurekonstrukció, Tiszaalpár  A földvár melletti Templomdomb, mögötte a Nagy-tó.   forrás: knp.hu  
event card

Vörös-mocsár tanösvény - Császártöltési Vörös-mocsár TT (Császártöltés)

arrow
A sváb sarok egyik gyönyörű településén járunk, amikor a Vörös-mocsár tanösvényre térünk, hogy megismerjük állat - és növényvilágát. Sétautunk végén szánjunk időt a helyi borok ízlelgetésére is a császártöltési pincesoron.  A tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók. Hossza: 2500 mMegközelítés: a tanösvény az egykori Császártöltés-kiscsalai Csala-csárdától indul az 54. számú főút 68 km-énél. (GPS: 46°27’ 3132” 19° 11’3227”)A mocsár a területet nem ismerők számára veszélyes lehet, ezért csak a kijelölt útvonalon, vagy szakvezetővel ajánlott látogatni.  Egész évben bejárható, látogatható terület, de ajánlott vízálló lábbelit és szúnyogriasztót használni, és jól jöhet a távcső is.  Állomások:1. A mocsár kialakulása2. A rovarvilágra épülő kétéltű és hüllő fauna3. A halak szerepe a táplálékláncban4. A nádasok és a nyílt vizek madarai5. A löszpart élővilága6. A környező erdők   Amit a Vörös - mocsárról tudni kell A két és fél  kilométer hosszú tanösvényen a tőzeges mocsár jellemző életközösségeit, és a löszpartok madárvilágát figyelhetik meg a látogatók.A tanösvény állomásain levő táblák ismertetik a mocsár kialakulását, a rovarvilágra épülő kétéltű és hüllő faunát, s nádasok és nyílt vizű tőzegbánya tavak madárvilágát, halait és a löszpartok megmaradt élővilágát. Császártöltés határában a löszpart alatt húzódik a Vörös-mocsár. A mocsár az egykori ős-Duna mederben keletkezett, több százezer évvel ezelőtt. A lassú feltöltődés folyamán több méter vastag tőzegtelepek képződtek. A tőzeget évtizedek óta bányásszák. Az így keletkezett tőzeg gödrökben fajokban gazdag vizes élőhelyek alakultak ki. A meredek löszfalakban parti fecskék és gyurgyalagok költenek.  A környékben az 1700-as években betelepített németajkú lakosság szorgalmas keze munkája nyomán szőlő-és borkultúra honosodott meg. A különleges zamatú borokat a löszfalba vájt pincékben érlelik. Császártöltés belterületén több mint 1000, a közeli hajósi pincefaluban önálló településformaként 1100, Nemesnádudvaron 700 pince sorakozik. A tájvédelmi körzetet érinti az Alföldi Kéktúra (Császártöltés belterületén) és a kék négyzet jelzésű túraút is. A Vörös-mocsár kialakulása A Duna-Tisza közi Hátság löszös nyugati peremvidéke, Császártöltés és Kecel között több mint 10 km hosszan meredek letöréssel 10-20 m-re magasodik a Duna-völgy fölé . Az ország egyik  egykor állóvizekben leggazdagabb területe volt ez a vidék, a Kalocsai Sárköz. Valamikor keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak, természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt évente kétszer-háromszor is elöntötte a területet a víz. A lecsapolások után gyökeresen megváltozott a táj arculata. A valamikor vízjárta területek helyén ma szántóföldek vannak. Az ártéri gazdálkodást felváltotta az intenzív szántóföldi növénytermesztés. Ennek az egykor gazdag vízi világnak egyik utolsó hírmondója a ma védett lápvonulat - az úgynevezett Őrjeg - középső része, a Vörös mocsár.  A Vörös mocsár (és a Kalocsai Sárköz) területén a jégkorszak elejétől jelentek meg az Ős-Duna folyóágai. A Kalocsa-mohácsi süllyedék újholocén kori erőteljes tektonikus mélyülése nyomán már végérvényesen dunai ártérré vált a terület. A lassú fejlődésű Duna-ágakban tömött, iszapos-agyagos üledékek rakódtak le. A jégkorszak után a lefűződött Vörös-mocsári folyóágakban gyorsuló feltöltődés indult meg. Ennek során a víz tükrét ellepte a növényzet, összezsugorította a vízfelületet, majd idővel az egész víztükör eltűnt. A hatalmas tömegű elhalt növényi maradvány felhalmozódott, lassan tőzeggé alakult. A tőzeg kitermelése már a 20. század elején megkezdődött, de csak az 1950-es évektől vált ipari méretűvé. Az ország legnagyobb tőzegbányája működött itt.  A Vörös mocsár 930 hektár területű része 1990 óta természetvédelmi terület. A tőzegbányászat megszűnésével a természet vette uralma alá a területet. forrás: knp.hu  
chevron right

Kapcsolódó Helyeken

chevron left
event card

Méz és Meggyfesztivál

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás

event card

Szanki konyakmeggy

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás
Helyi specialitások

event card

Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és IKSZT

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás
Épített örökségeink, Kulturális örökségeink

event card

Skate Park

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás
Épített örökségeink

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Kapcsolódó eseményeink

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Méz és Meggyfesztivál

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás

event card

Szanki konyakmeggy

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás
Helyi specialitások

event card

Vörösmarty Mihály Művelődési Ház és IKSZT

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás
Épített örökségeink, Kulturális örökségeink

event card

Skate Park

arrow

2023-02-20

Szank - Kiskunmajsai járás
Épített örökségeink

chevron right

Értékeink

chevron left
event card

Szanki Méz és Meggyfesztivál

arrow
A Méz és Meggyfesztivál során a vendégek előtt gasztronómiai ínyencségek tárházát vonultatják fel, ahol természetesen kiemelt szerepet kapnak a helyben készített mézek és a helyben termett zamatos meggy.

2023-02-14

Szank - Kiskunmajsai járás
Turizmus és vendéglátás, Értékeink

event card

Szanki sportcentrum és a tekesport

arrow
A mai napig működő sportpálya 1971 és 1977 között épült, sportolási lehetőséget nyújtva ezzel a község lakóinak. 

2023-02-14

Szank - Kiskunmajsai járás
Sport, Értékeink

event card

Születések fája és a harangláb

arrow
Szank község központjában lévő alkotás, a „Születések fája” Rékasiné Dr. Oláh Gizella, a Tooltechnik Kft. egyik tulajdonosának gondolata volt.

2023-02-14

Szank - Kiskunmajsai járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

Magyar Történelmi Emlékút

arrow
A Magyar Történelmi Emlékúton tíz fafaragó mester reliefjei, száz méteren, huszonegy képben több mint ezer esztendő jeles eseményeit mutatják be a honfoglalástól egészen napjainkig. 

2023-02-13

Szank - Kiskunmajsai járás
Kulturális örökség, Értékeink

chevron right
Design by WEBORIGO