A tatárok elpusztították ős-Szankot, a települést a kunok népesítették be újra.
150 éve önálló település, a 120 éve épített községháza ma is az eredeti helyén áll, hatvan éve tárták fel a kőolaj- és földgázmezőt Szank határában.
Bár a terület a bronzkorban is lakott volt, a mai község a tatárjárás után keletkezett: egy 1451-ből származó oklevél említi először a „Zank zállása” nevet. A puszta betelepítése 1858-ra datálható, ekkor kezdtek a módosabb gazdák lakóházakat építeni, majd 1874- ben Szank nálló község lett. Az egykori pusztaságban kezdett kialakulni az a szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra, amelyik ma is jellemző. 1904- en pült fel a községháza (mai helyén), egy évvel később a katolikus, újabb két esztendő múltával a református templomot is ölszentelték. A sovány, homokos talajon keményen meg kellett dolgozni a termésért. Ezért is jelentett sokat 1964, amikor földgáz- és kőolajmezőt tártak föl a falu határában, ami biztos munkahelyet és a korábbinál kényelmesebb életet jelentett az itt élőknek (és az idetelepülőknek). Az 1970-es években a magyarországi gázkitermelés negyedét Szank biztosította. A bányászatból származó bevételeknek köszönhetően elentősen javult a község infrastruktúrája. Az elmúlt években további jelentős fejlődésen ment keresztül Szank: az intézmény- és tfelújítások mellett agrárlogisztikai központ épült, és felújították a Jászszentlászlóval közös szennyvíztelepet is. A község 2019 óta több mint 3 milliárd forint pályázati pénzt nyert el.
2026. 10. 12.
2026. 10. 12.
Részletek
2026. 10. 08.
2026. 10. 08.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
2026. 10. 07.
2026. 10. 07.
Részletek
