Önkormányzat
Szervezet
Tevékenységeink
Nemzetiségi önkormányzatok
Hírek
Fedezze fel Bács-Kiskunt
A mi vármegyénk
Turizmus
Értékeink
Eseményeink
Településeink
Barangoló
A mi vármegyénk
Köszöntő
Településeink
Történelem
Népesség
Kultúra és hagyomány
Természet
Vallás
Gazdaság
Petőfi 200
Fejlesztéseink
Választás
www.valasztas.hu
Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Bizottság
Bács-Kiskun Vármegyei Területi Választási Iroda
Egészséges Bács-Kiskunért 2023
Bejelentkezés / Regisztráció
Kezdőlap chevron Fedezze fel Bács-Kiskunt chevron Turizmus chevron Rózsaberek tanösvény

Rózsaberek tanösvény

Rózsaberek tanösvény

Kecel - Kiskőrösi járás

A Rózsaberek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye, több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.

A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe, nem feledve a múlt emlékeit. Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk. A tanösvény (zsombéksásos-rekettye füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely az itteni tájat jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvény útjával megegyezik, majd a Duna-völgyi-főcsatornával párhuzamosan halad.

Megközelítés: Kecelt elhagyva délnyugati irányban, az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán, ahol nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irányt. 
Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan.

Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli

Kapcsolat

Több Kevesebb chevron down

Június

03

Szombat

2023

Nyári Strázsa Túra

11 alkalmas sportrendezvénysorozatot szervez Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

07:00 - 15:00

Június

03

Szombat

2023

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

8. alkalommal kerül megrendezésre a népszerű program

10:00 - 20:00

Június

10

Szombat

2023

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

Kecskemét - 09:00 - 12:00

Június

10

Szombat

2023

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Kecskemét - 18:30 - 22:00

Június

11

Vasárnap

2023

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Tázlár - 09:00 - 12:00

Június

17

Szombat

2023

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Fülöpháza - 06:00 - 10:00

Június

24

Szombat

2023

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Madaras - 07:00 - 16:00

Június

24

Szombat

2023

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Kunpeszér - 08:00 - 12:00

Június

30

Péntek

2023

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Bugac - 19:30 - 23:00

Augusztus

19

Szombat

2023

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Kiskunfélegyháza - 09:00 - 22:00

Szeptember

01

Péntek

2023

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

14:00 - 15:30

Szeptember

08

Péntek

2023

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,Azt gágogja, hogy taliga.Paradicsompaprika.Papucsba jár a liba.

Kiskunfélegyháza - 12:00 - 23:59

Nemesnádudvar

2023. 05. 31.

Nem szörnyeteg, óriásharcsa!

Első látásra akár szörnyeteg is lehetne ez az óriás harcsa amit a Nádudvari Tőzeges Tóban fogott Talabér Krisztián és barátai. Közösségi oldalukon akadtunk a szenzációs felvételre.   

2023. 05. 31.

[ Nemesnádudvar ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Kerekegyháza

2023. 05. 31.

Nézzenek oda! Itt az utánpótlás ÉLŐ KAMERA

Különleges élményben lehet részünk, ha egy kicsit megállunk és követjük a kerekegyházi gólyacsalád életét. 

2023. 05. 31.

[ Kerekegyháza ]

két folyó közt

Részletek

Tataháza

2023. 05. 31.

Csapadékvíz elvezetés Tataházán

Tataháza Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-2.1.3-16 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK felhívásra „Csapadékvíz elvezetés Tataházán” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00041). A projekt keretében 160 000 000 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél a település környezeti állapotának javítása.

2023. 05. 31.

[ Tataháza ]

Részletek

Harta

2023. 05. 31.

Mini bölcsőde épült Hartán

Harta Nagyközség Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-1.4.1-19 BÖLCSŐDEI FÉRŐHELYEK KIALAKÍTÁSA, BŐVÍTÉSE felhívásra „Mini bölcsőde építése Hartán” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-1.4.1-19-BK1-2019-00040). A projekt keretében 123 677 956 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél, egy korszerű, mai követelményeknek megfelelő egységes mini bölcsőde építése volt.

2023. 05. 31.

[ Harta ]

Részletek

Érsekhalma

2023. 05. 31.

Energetikai felújítás Érsekhalma önkormányzatának épületein

Érsekhalma Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-3.2.1-16 ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE felhívásra „Energetikai felújítás Érsekhalma önkormányzatának épületein” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-3.2.1-16-BK1-2021-00103). A projekt keretében 49 935 000 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból, valamint 6 008 875 Ft TOP hazai társfinansszírozásból a fő cél, hogy a meglévő szolgáltatások magasabb színvonalon legyenek elérhetőek.

2023. 05. 31.

[ Érsekhalma ]

Részletek

Mélykút

2023. 05. 31.

Árvereznék a mélykúti gyerekek javára

Hihetetlen, mégis igaz!  Több ezer, pontosan 2319 darab műanyag kupakból készítette el  Árpád Mária mélykúti könyvtáros Petőfi portréját. Két hét rekord idő alatt öltött, ha nem is alakot, de arcot a 200 éve született költő. 

2023. 05. 31.

[ Mélykút ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Kapcsolódó útvonalak

chevron left
event card

Vöcsök tanösvény - Péteri-tó TT (Pálmonostora)

arrow
A három és fél kilométer hosszú ösvény a halastavak és a környező élőhelyek növény- és állatvilágába nyújt betekintést. Hossza: 3500 méterMegközelítés: Az E 75-ös (5. számú) főútvonal 127. km-énél, a Dongér-csatorna hídja mellett, nyugati irányba található. (GPS: 46°35’43,57” É, 19°55’16,65” K) Az út mellett álló tanyasi iskolaépület udvarán áll az első tábla. A tanösvény egész évben járható.    Vöcsök-tanösvény:  A 781 hektáros terület 1976 óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A Péteri-tó 3 tóegységből álló tórendszere eredetileg természetes szikes tó volt, melyet a XX. század során alakítottak halastóvá. A tavak területe kb. 220 ha. A legfőbb vízszállító és lecsapoló csatorna a Dong-éri-főcsatorna, ami egyfajta zöld folyosóként is szolgál az állatvilág számára. A tavak környezetében jellegzetes sziki növénytársulások a szikes mocsári vegetáció, a sós rétek vakszik növényzete, a szikfok és szikes pusztai, valamint kis kiterjedésben lápi növényzet találhatók. A nádasok a vízimadarak, a tószegélyi szikesek a sziki madarak élőhelyei. Nagy jelentőségű a nádasokban levő gémtelep. A tórendszer a tavaszi és őszi madárvonulások idején fontos pihenő és táplálkozó hely. A homoktalajú hátakra telepített nemes nyár- és akácerdő foltok helyenként a vizek széléig is lehúzódnak. Az idősebb nyarasok odúlakó fajoknak pl. szalakótának, zöld küllőnek, a fekete harkálynak, valamint denevéreknek adnak otthont.   A tanösvény állomásai: 1.      A Dong-éri –főcsatorna 2.      A Péteri-tó története 3.      A Péteri-tó, mint halastó 4.      A Péteri-tó madárvilága 5.      Szőrmés várlakók Érdekesség: Egykor egész Európában elterjedt állat volt a vidra . Mára élőhelyük beszűkült, számuk jelentősen megfogyatkozott. Hazánk egyelőre európai viszonylatban vidra nagyhatalomnak számít, ami nem azt jelenti, hogy nálunk annyira jó lenne a helyzetük, hanem azt, hogy a többi országban elszomorító a sorsuk. A nálunk élő vidrafaj hossza 1 méter körül mozog, vállmagasságuk 25-30 centiméter, súlyuk 6-16 kg, de találkoztak 23 kg-os vidrával is. Megnyúlt, karcsú, de mégis erőteljes testfelépítésű, menyétféle ragadozó emlős. Feje gömbölyded, fülkagylói a bundájából alig emelkednek ki, és amikor a víz alámerül bezáródnak. Ujjai között úszóhártyák feszülnek. Bundája rövid szőrű és annyira tömött, hogy nem hatol át rajta a víz. Színe felül sötétbarna, alul világosabb, álla és felső ajka világos foltos. A vidrák kitűnő úszók. Éjszaka jár zsákmánya után, ami elsősorban kisebb-nagyobb halakból áll, de ha nincs hal, elfogyasztja a békákat, kisebb vízi madarakat és azok tojásait is. Májusban hozza világra utódait, általában 2-3 kölyköt ellik, a kicsik szeme 10. napon nyílik ki. Rendkívül intelligens, mozgékony állatok 6.      Erdők a Péteri-tó környékén Érdekességek: Az özönfajok térhódítását a természetes és természet közeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Számos növény- és állatfaj őshazájától távol, szándékos telepítés vagy véletlen behurcolás következtében, gyors elszaporodás révén a honos növény és állatközösségek sokféleségét (biodiverzitást) csökkenti, az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal természetesen az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. 7.      Víz, víz, tiszta víz Érdekességek: Nem is olyan régen, amikor a nagy magyar Alföld tekintélyes részét mocsarak borították, gyakori mesterségnek számított a csíkászat. A nagy mocsarak lecsapolása óta ez a foglalkozás kiveszettnek számít. A 30-40 centiméteresre is megnövő réti csík volt az alapanyaga a ma már ismeretlen csíkos káposztának. A réti csík oxigénszegény vízben is képes  megélni,mert  a levegőből közvetlenül is képes oxigént felvenni. A halászok is éppen ezt a tulajdonságát használták ki. Megtisztítottak egy kis foltot a növényzettel sűrűn benőtt lápban, és erre helyezték vesszőből font varsájukat.  A nyílt vízfelületen hamarosan megemelkedett a vízben oldott oxigén szintje, ami tömegével vonzotta oda a halakat. Nem véletlenül nevezték az ilyen halfogó helyeket csíkbányának. A réti csík az egyetlen hazai halfaj, amely képes elviselni a vizek időszakos kiszáradását és akár hetekig kibírja a lápok nedves iszapjában. Hazánkban védett halfaj.     Élet a szikeseken 8.      Récés szék Érdekesség: a szikesek rovarvilága: A szikes tavak zavaros vizében a gerinctelen fauna legnépesebb csoportját, a mezozooplanktont elsősorban a mikroszkopikus méretű evezőlábú rákok és az ágascsápú rákok alkotják.  A víz nyári töményedése során jelentősen csökken a fajszám, a sótűrő kisrákok literenkénti sűrűsége viszont elérheti akár a 8-10 ezer példányt is.  A nagyobb testű makro-zooplankton (1mm - 2 cm) fajai kora tavasszal jelennek meg a szikes vizekben. A nyári beszáradás következtében a sekély vízben besűrűsödött zooplankton tömeg nagy számban vonzza a különböző parti madarakat.  A szitakötők ragadozó életmódot folytató lárvái a parti növényzettel fedett, sekély vízben fejlődnek. A rovarok közül a kisebb termetű törpeszúnyog lárvák, és az árvaszúnyog fajok lárvái a tófenéken élnek. A szikes vizekben nagy számban élnek vízipoloskák. A legjellemzőbb fajok a sziki búvárpoloska és közönsége búvárpoloska. A csiborok lárvái az aljzat felületén élnek, míg a kifejlett bogarak tipikus vízi életmódot folytatnak. A csíkbogarak közül a parány csíkbogár fordul elő a szikes vizekben.  9.  Nyomkereső Érdekességek: A tövisszúró gébics zsákmányát karóba húzza. Tápláléka főként rovarokból áll, de néha apró gerinceseket (gyíkokat, madárfiókákat, békákat, rágcsálókat) is megfog. Zsákmánybőség idején nem fal fel mindent egyszerre, hanem a bokrok töviseire tűzi a maradékot (innen ered elnevezése is). Mi a bagolyköpet?  A baglyok elsősorban kistermetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit − a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja − egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagolyköpetek az adott fajra jellemzőek (más alakú köpete van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy a macskabagolynak), ez alapján megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. A köpetekben levő maradványokból megállapítható például, hogy milyen rágcsálók élnek a területen. forrás: knp.hu 

sun /1
moon /1
event card

Dicső természet - múltunkban a jelenünk

arrow
  Petőfi Alföldjének tengesík vidéke, számos csodát, látnivalót rejteget. Sétautak, túraútvonalak, kerékpáros, vagy akár lovas lehetőségek teszik élményszerűvé a kikapcsolódást. A  településeken több magánszállás biztosít lehetőséget a kényelmes, komfortos elhelyezkedésre.  1. „A szikes tó meséi” - Bácsalmási Sóstó túra madár- és bivalylesselHelyszín: Bácsalmási SóstóGPS Google Maps: 46.096661, 19.331747A tevékenység típusa: Természeti ismeretFelső-Bácska legjobb állapotban megmaradt szikes tava, a Bácsalmási Sóstó bejárására és megismerésére nyílik lehetőség. A program egy komplex környezet- és természettudatos, valamint kulturális szemléletformáló élményfüzér része, amely Bácsalmás és környéki értékeket ment és mutat be interaktív módon a Felső-Bácska – Homokhát Natúrpark égisze alatt. 2.„Bivalyszafari” – a természet és az állatok gyógyító erejeHelyszín: Bácskai Bivalyos BirtokA tevékenység típusa: Hagyományok éltetése; Kulturális ismeret; Természeti ismeret; Gazdasági ismeret; Gasztronómiai ismeret; KörnyezetvédelemA Bácskai Bivalyos Birtok célja a falusi élet, a hagyományos gazdálkodási mód megismertetése, a lelki egyensúly helyreállítása érdekében a természet és az állatok gyógyító ereje által. A Birtok olyan tájgazdálkodásba kezdett  évekkel ezelőtt, ami mára egy páratlan szépségű és természeti értékkel bíró tájat eredményezett a mezőgazdasági kultúrsivatagban. 3.Skanzen - Különböző korok lakókörnyezetének bemutatásaHelyszín: Jánoshalma, SkanzenA tevékenység típusa: hagyomány éltetés; kulturális ismeret; természeti ismeret; gazdasági ismeret; gasztronómiai ismeretA Felső-bácskai Fiatal Művészekért Kulturális Alapítvány által létrehozott, és 2017-ben átadott skanzen, különböző korok lakókörnyezetének és építészeti stílusának bemutatására hivatott.- honfoglalás kora - jurta, gödörház, életfa- középkor - vert és paticsfalú ház, galambdúc, fűszernövény-kert- jánoshalmi parasztporta - kecskelábas ház, góré, istálló- erdélyi faházMindezek korhű berendezéssel, lakható, használható állapotban. Minden korszakban a népi építészet elemeit használták. Bemutatva azt, hogy egyszerű eszközökkel, a környezetben is található természetes anyagokból is lehet lakhelyet létrehozni. A paraszti társadalom tagjai minden korban törekedtek arra, hogy saját kezük munkáját felhasználva teremtsenek életteret.

„A szikes tó meséi” - Bácsalmási Sóstó túra madár- és bivalylessel

sun /3
moon /1
event card

Poszáta tanösvény - Kolon-tó (Izsák)

arrow
A tanösvény a nádas élővilágáról, valamint a nádgazdálkodás szerepéről, hagyományairól ad információt. A Poszáta tanösvény Izsák - Soltszentimre, ökotúra a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. Hossza: 2000 méterMegközelítés: az izsáki vasútállomástól kb. hat kilométerre, sárga sáv jelzésű úton végighaladva érhetjük el a Kolon-tavi Madárvártát. A vártához közeli B. Bognár tanyánál található a tanösvény első állomása. Állomások:1. B. Bognár tanya2. Madárvárta3. Nádgazdálkodás régen és ma4. Madárlesen5. Odúbemutató6. Mozgás a nádas felett7. Telepített erdők8. Vizek parányai További információ: www.knp.hu

sun /1
moon /1
event card

Kontyvirág tanösvény - Szikra és az Alpári-rét (Lakitelek-Tőserdő)

arrow
A tanösvény a Tőserdei Holt-Tisza (Szikra) hídjától indul. A sárga félkörrel jelzett, hurokszerű útvonal a holtág és az ártéri erdő felfedezésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható.  Hossza: 3500 méterMegközelítés: A Lakitelek-tőserdei üdülőtelep Kecskemétről a 44. számú főúton és vasúton is elérhető. A tanösvény a tőserdei híd mellett indul. Igazi vízjárta, buja növényzetű ártéri területre ma már alig lelünk. Ennek maradványát találjuk meg a nemzeti park legkisebb területén, a Szikra és az Alpári-réten. A terület élővilága a XIX. századi folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Változatosságát a Szikrai és az Alpári Holt- Tisza, és a holtágakat kisérő liget- és láperdők, ártéri mocsarak és mocsárrétek adják. A Lakitelek mellett fekvő Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, a holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi. A tanösvények, valamint a jelzett turistautak mind kitűnő lehetőséget nyújtanak a természet felfedezésére. A 3,5 km hosszú Kontyvirág-tanösvény tájékoztató táblákkal ellátott, sárga félkör jelzésű hurokszerű útvonal, mely a holtág és az ártéri erdő megismerésére alkalmas. A tanösvény útvonala nagyobb árvizek idején nem látogatható. A magasabb térszintek a Tisza mente ma már ritka tölgy - kőris - szil keményfa ligeterdejét őrzik. Aljnövényzetében él az alföldön ritka kontyvirág, a madarak közül a szürke küllő és a fekete harkály.Az árvízjárta, vízparti területek maradványerdeje a fűz- és nyárfákból álló puhafa ligeterdő, mely baglyok és ritka denevérek otthona. A nyílt vízfelületek, morotvák szép növénye a tavi- és tündérrózsa. E területek ritkaságnak számító lakója a réti csík. A fokozottan védett Alpári-réten gémfélék fészkelőtelepe található. Állomások:1. Szikra és az Alpári-rét2. Fűz-nyár ligeterdő3. Tölgy - kőris - szil ligeterdő4. Majális rét5. Földtani jellemzők forrás: www.knp.hu

sun /1
moon /1
event card

Széki lile tanösvény – Dunatetétlen

arrow
A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja.A Böddi-szék a Felső-Kiskunsági szikes tavak láncolatának délnyugati tagja, a Ramsari-egyezmény által védett, ex-lege védett szikes tó és a Natura 2000 hálózatba tartozó terület. A területen eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt fészkelő. A Böbbi-szék vonuláskor a partimadarak és lúdfélék számára igen jelentős szerepet tölt be mint pihenő- és táplálkozóhely. Hossza: 6 kmMegközelítése: az 53- és 52-es főútakat összekötő a mellékutat (Solt-Járáspuszta megközelítése) keresztező V-ös (ötös) számú csatorna déli oldalán található a kiinduló tábla (a műúttól 80-100 méterre). Kezdőpont az V. számú csatorna és az 52-53-sz. főutakat összekötő mellékút találkozásának pontjánál a csatorna déli partoldalánál. A nyitó táblától az útvonal a csatorna náddal szegélyezett partja mentén déli irányban halad. Az ismertető táblák 400-600 méterenként követik egymást.Állomások: A tanösvény körtúra jellegű, 10 állomással Ajánlott felszerelés: kényelmes cipő, nem rikító színű ruházat, távcső Bejárható: egész évben szabadon látogatható, de költési időben (márciustól május közepéig) lehetnek korlátozások Állomások száma: A 11 magyar és angol nyelvű táblából és két madártani táblából áll   A Böddi-szék A Böddi-szék jelentős vízi- és partimadár élőhely a Kárpát-medencében. A több mint 700 hektáros terület Dunatetétlen község határában terül el. Északról az 52. számú főút, keletről a Kiskunsági-főcsatorna, délről az 53. számú főút valamint egy halastórendszer, nyugatról pedig egy alsórendű műút határolja. Területéből 270 hektár a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány tulajdona. A Közalapítvány a terület e részének természetvédelmi kezelője is. A Böddi-szék kiemelten értékes része az a mintegy 250 hektáros terület, mely valamikor egységes tómeder volt. Az erősen változó vízállású területen a legeltetést követően gazdag madárvilág alakult ki. Eddig 145 madárfajt regisztráltak, ebből 52 itt is fészkel. Védett és fokozottan védett fészkelő madárfajok a Böddi-széken: nyári lúd, széki lile, bíbic, gulipán, piroslábú cankó, ugartyúk, szalakóta, gyurgyalag, fehér gólya, vörösvércse, kékvércse, egerészölyv, barna réti héja, bölömbika, gólyatöcs, túzok. A Böddi-szék területén "Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban" című LIFE Nature pályázat támogatásával az eredeti szikes tavi állapot helyreállítása folyik. www.boddi.hu A terület látogatásával, ökoturisztikai programokkal kapcsolatban információ a Dunatáj Természet és Környezetvédelmi Közalapítvány ad.Dunatáj Közalapítvány6326 Harta, Templom u. 68.Tel.: 06 303 629 255E-mail: info.dunataj@t-online.hu www.dunataj.org  forrás: knp.hu

sun /1
moon /1
event card

Várdomb tanösvény - Tiszaalpár

arrow
Bács-Kiskun vármegye egyik legjelentősebb lelőhelyeként ismert Tiszaalpári Földvárat fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánították, melynek célja Várdomb és Templomdomb területén található bronzkori és Árpád-kori földvár, középkori templom és temető, valamint a várhoz kapcsolódó őskori telep védelme, a föld felszíne alatti régészeti emlékek megőrzése. A természetvédelmi törvény 1997. évi hatálybalépése óta ex lege, azaz törvény erejénél fogva védett országos jelentőségű védett természeti területnek is minősül. A tanösvény a bronzkor közepén, a Vatya-kultúra népe építette és lakta földvár megismerését segíti.Hossza: 300 méterMegközelítés: Az Árpád tér mellett levő várdombon levő tanösvény a bronzkori földvár maradványait mutatja be. Állomások: 1. A bronzkor2. A bronzkori vár3. A középkori vár4. Élet a bronzkorban5. A bronzkori település6. Az Alpári-rét madárvilága   A terület kialakításában elsődleges szerepet a Tisza folyó játszotta, mely kb. 15 000 évvel ezelőtt kanyargásai során – romboló és építő munkája következtében – 5-10 km széles területet alakított át. A folyó oldalirányú mozgása következtében több helyen is elérte a Duna-Tisza közi Hátság peremét, így Tiszaalpárnál a Templomdomb lösz anyagát mosta alá. Ezeken a helyeken a folyóvízi üledék és a Hátság üledéksora meredek partfallal találkozik, mely magaspart Tiszaalpártól egészen Csongrádig követhető. A Tisza jelenleg kb. 4 km távolságra folyik, ez azonban a XIX. század közepi vízszabályozások eredménye, addig a folyó közvetlenül a falu mellett, a magas löszterasz aljában folyt. A vár tudatos régészeti kutatásának pontos kezdetét nem ismerjük. Az irodalomban a Várdomb első, hiteles régészeti leletéről 1869-ben értesülünk, amikor Madarassy László küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak egy ép cserépedényt, amelyet Alpáron a Várdomb oldalából ástak ki. Kada Elek első feltárása során 1900 és 1905 között bronzkori leleteket és két avar kori sírt talált a földvár területén. 1949-ben Patay Pál, 1974-75-ben Bóna István, 1977-ben Nováki Gyula végeztek ásatásokat a Várdomb platójának északkeleti és déli részén és a nyugati sánc területén. Az ásatások során középső bronzkori települések házai kerültek elő. Az 1949-ben és 1977-ben elvégzett sáncátvágások azt mutatták, hogy az eredetileg faszerkezettel rendelkező földmű a településsel együtt a középső bronzkori vatyai kultúra III. időszakában épült.  Régészeti kutatás a földváron  A vár jelenlegi alapterülete távolról sem felel meg a kb. 3500 évvel ezelőtt kialakított sáncokkal és meredek partfallal védett településnek. Valószínű, hogy az eredeti várnak a Tisza által formált ártér eróziós munkájának következtében csak 2/5-e maradhatott meg napjainkra. A régészeti feltárások során nem sikerült tisztázni a Várdomb erődtelepe és a Templomdomb nyílt telepének viszonyát. A fúrások azt mutatják, hogy a Templomdombon az egykori őshumusz felett a Várdomb belső rétegeződésével közel azonos szintemelkedés van. Ennek alapján valószínűleg a bronzkori vár fennállása idején a Templomdombon egy kisebb külső település létezett, mely elszórt házakból és vermekből, csűrökből, istállókból állt. A késő bronzkorban elnéptelenedett telep pusztulása után közel két évezredig nincs nyoma emberi megtelepedésnek a Várdomb területén. A népvándorlás korában feltehetőleg a Templomdombon sátrat verő avar nagycsalád használta a Várdombot temetkezőhelyül. A hely honfoglalás előtti jelentőségéről Anonymus krónikájában olvashatjuk, hogy Zalán bolgár fejedelem tulajdonában állt, kinek seregét a honfoglaló Árpád űzte el erről a vidékről 894-ben. Bóna István feltételezi, hogy a X. század vége óta itt birtokos Kalán nemzetség vára lehetett, de építését nem tartja korábbinak, mint a XII. század (a legkorábbi lelet a XII. század elejére keltezhető), jelentőségét pedig már a XIII. században – a tatárjáráskor – végleg elveszthette. A vár külső megjelenése igen hasonló a X-XI. századi magyarországi ispánsági várak nagy részéhez, mint Bihar, Szabolcs, Zemplén, Abaújvár és Hont várához, bár azoknál kisebb. A legfőbb jellemzők ebben a tekintetben: alacsony, de meredek dombon van, a védelem kizárólag a sáncra támaszkodik és a belső területen itt sincs nyoma jelentősebb épületnek. A tatárjárástól függetlenül maga a vártípus sem teszi valószínűvé, hogy a XIII. századnál tovább használták volna, mivel a középkor feudális urainak és a hadászat új szempontjainak már semmiképpen nem felelt meg. Későbbi, XIV-XV. századi fegyverek és sarkantyúk nem kerültek elő a Várdombon. A megtalált késői cserepek és egy kályhaszem tanúsága alapján a XV-XVI. századig lakhatták a vár területét. A Várdomb a török hódoltság idején már nem szolgált lakóhelyül, és azóta sem lakják. Mivel a II. József-féle katonai felmérés idején, a XVIII. század végén a Várdomb északkeleti fele már hiányzott, annak pusztulása, leszakadása valamikor a XVI-XVII. századra tehető. Látnivaló a környéken: Árpád kori falurekonstrukció, Tiszaalpár  A földvár melletti Templomdomb, mögötte a Nagy-tó.   forrás: knp.hu  

sun /1
moon /1
chevron right

Kapcsolódó Helyeken

chevron left
event card

Rózsaberek tanösvény

arrow

2022-12-30

Kecel - Kiskőrösi járás
Fedezd fel!, Múzeumok, Templomok, Kastélyok-kúriák, Kiállítások, Műemlékek, Természeti értékek, Épített örökségeink, Viezeink, Kulturális örökségeink Természeti értékek, Gyalogos túrák, Ökoturizmus

event card

Városi Múzeum

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás
Múzeumok

event card

FLORA Vendégház

arrow

2023-01-19

Kecel - Kiskőrösi járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Vendégházak

event card

FLORA Virágfesztivál

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás

chevron right

Hírek

chevron left

Nemesnádudvar

2023. 05. 31.

Nem szörnyeteg, óriásharcsa!

Első látásra akár szörnyeteg is lehetne ez az óriás harcsa amit a Nádudvari Tőzeges Tóban fogott Talabér Krisztián és barátai. Közösségi oldalukon akadtunk a szenzációs felvételre.   

2023. 05. 31.

[ Nemesnádudvar ]

megyei érték két folyó közt

Részletek

Kerekegyháza

2023. 05. 31.

Nézzenek oda! Itt az utánpótlás ÉLŐ KAMERA

Különleges élményben lehet részünk, ha egy kicsit megállunk és követjük a kerekegyházi gólyacsalád életét. 

2023. 05. 31.

[ Kerekegyháza ]

két folyó közt

Részletek

Tataháza

2023. 05. 31.

Csapadékvíz elvezetés Tataházán

Tataháza Községi Önkormányzat pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-2.1.3-16 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK felhívásra „Csapadékvíz elvezetés Tataházán” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-2.1.3-16-BK1-2021-00041). A projekt keretében 160 000 000 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél a település környezeti állapotának javítása.

2023. 05. 31.

[ Tataháza ]

Részletek

Harta

2023. 05. 31.

Mini bölcsőde épült Hartán

Harta Nagyközség Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-1.4.1-19 BÖLCSŐDEI FÉRŐHELYEK KIALAKÍTÁSA, BŐVÍTÉSE felhívásra „Mini bölcsőde építése Hartán” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-1.4.1-19-BK1-2019-00040). A projekt keretében 123 677 956 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból a fő cél, egy korszerű, mai követelményeknek megfelelő egységes mini bölcsőde építése volt.

2023. 05. 31.

[ Harta ]

Részletek

Érsekhalma

2023. 05. 31.

Energetikai felújítás Érsekhalma önkormányzatának épületein

Érsekhalma Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, azaz a TOP-3.2.1-16 ÖNKORMÁNYZATI ÉPÜLETEK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE felhívásra „Energetikai felújítás Érsekhalma önkormányzatának épületein” címmel (projekt azonosítószáma: TOP-3.2.1-16-BK1-2021-00103). A projekt keretében 49 935 000 Ft vissza nem térítendő európai uniós forrásból, valamint 6 008 875 Ft TOP hazai társfinansszírozásból a fő cél, hogy a meglévő szolgáltatások magasabb színvonalon legyenek elérhetőek.

2023. 05. 31.

[ Érsekhalma ]

Részletek

Mélykút

2023. 05. 31.

Árvereznék a mélykúti gyerekek javára

Hihetetlen, mégis igaz!  Több ezer, pontosan 2319 darab műanyag kupakból készítette el  Árpád Mária mélykúti könyvtáros Petőfi portréját. Két hét rekord idő alatt öltött, ha nem is alakot, de arcot a 200 éve született költő. 

2023. 05. 31.

[ Mélykút ]

megyei érték két folyó közt

Részletek
chevron right

Kapcsolódó eseményeink

chevron left
event card

Nyári Strázsa Túra

11 alkalmas sportrendezvénysorozatot szervez Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata

Nyári Strázsa Túra

2023.06.03.

07:00
event card

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

8. alkalommal kerül megrendezésre a népszerű program

VIII. Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivál és MI Napunk

2023.06.03.

10:00
event card

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

Újabb túra a Petőfi-emlékévek alkalmából

A Peszéri-erdő árnyas ösvényein - túra a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.10.

09:00

Kecskemét

event card

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

Éjszakai túra a Kolon-tónál

Lappantyúk éjszakája a Kolon-tónál a Petőfi Emlékév alkalmából

2023.06.10.

18:30

Kecskemét

event card

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

Petőfi-túra Tázláron!

Vadvirág túra - A szegfűvirágzás ünnepe a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.11.

09:00

Tázlár

event card

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

Hajnali túra Fülöpházán...

Szalakóta túra - A Petőfi Emlékévek alkalmából

2023.06.17.

06:00

Fülöpháza

event card

Családi sportnap

Családi sportnap a bácskai településen

Családi sportnap

2023.06.24.

07:00

Madaras

event card

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

A nap főszereplője a rákosi vipera

Látogatás a Rákosivipera-védelmi Központba, a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.24.

08:00

Kunpeszér

event card

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

Esti túra a bugaci határban...

Kalandos esti túra Bugacon a Petőfi emlékév alkalmából

2023.06.30.

19:30

Bugac

event card

Félegyházi Napok

Az államalapítás ünnepére készül a város!

Félegyházi Napok

2023.08.19.

09:00

Kiskunfélegyháza

event card

Értéktár Konferencia

Átadásra kerülnek a vármegyei értéktárba való felvételéről szóló emléklapok is

Értéktár Konferencia

2023.09.01.

14:00
event card

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

Árok partján ül egy liba,
Azt gágogja, hogy taliga.
Paradicsompaprika.
Papucsba jár a liba.

XXIV. Kiskunfélegyházi Libafesztivál

2023.09.08.

12:00

Kiskunfélegyháza

chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Rózsaberek tanösvény

arrow

2022-12-30

Kecel - Kiskőrösi járás
Fedezd fel!, Múzeumok, Templomok, Kastélyok-kúriák, Kiállítások, Műemlékek, Természeti értékek, Épített örökségeink, Viezeink, Kulturális örökségeink Természeti értékek, Gyalogos túrák, Ökoturizmus

event card

Városi Múzeum

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás
Múzeumok

event card

FLORA Vendégház

arrow

2023-01-19

Kecel - Kiskőrösi járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Vendégházak

event card

FLORA Virágfesztivál

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás

chevron right

Értékeink

chevron left
event card

B. Boros Ilona tanító, rajztanár, textiltervező iparművész pedagógiai és művészeti tevékenysége

arrow
B. Boros Ilona kecskeméti születésű művész, aki szülőhelyén a tanítóképző főiskolát, azt követően pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát végezte el, ahol rajz-földrajz szakos tanárrá vált. 

2023-02-26

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

„Lecek” fali integráció, Victor Vasarely alkotása

arrow
A „LECEK” alkotás, amely Kecel Nevelési Központjának falát díszíti, a község összefogásának, művészet iránti tiszteletének, szép iránti szeretetének jelképe. 

2023-02-14

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

Szilberhorn Gábor és felesége varrógépgyűjteménye és gyűjtői tevékenysége

arrow
Szilberhorn Gábor és felesége egy szokatlan gyűjtői szakág keceli képviselői. Gyűjtői tevékenységük – mind szakmai színvonalában, mind a gyűjtemény nagysága, tartalma és gondozásának módja tekintetében – kiemelt értéke a településnek. De túl is mutat Kecel határain, hiszen egész Magyarországon sem tudunk ilyen gazdag és értékes varrógépgyűjtemény létezéséről.

2023-02-14

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

Polgár Zoltán gyűjteménye - I. és II. világháborús, 1956-os hadtörténeti tevékenysége

arrow
Polgár Zoltán az ország egyik legjelentősebb hadtörténeti magángyűjtője, hiszen több mint 35 éve gyarapítja összeállítását, mely katonai, háborús relikviákat őriz. 

2023-02-13

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

chevron right
A megfelelő élmény biztosításához sütikre van szükség.

©2022 BKMÖ, minden jog fenntartva.

Design by WEBORIGO