Erdészeti tanösvény

Kecel - Kiskőrösi járás

Az Erdészeti tanösvényt Kecel Város Önkormányzatának kezdeményezésére alakította ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Császártöltési Erdészete a Kecel-Szilosi erdőben azzal a céllal, hogy az érdeklődő látogatók részére bemutassa az alföldi homoki erdőgazdálkodást.
Felavatására 2007. június 22-én az Országos Erdészeti Egyesület 138. Vándorgyűlése alkalmával került sor.

Az ösvényen tett kényelmes séta során nemes nyár, fiatal és idős kocsányos tölgy, valamint fehér nyár fafajú erdőkkel ismerkedhetünk meg. Élményeinket szemléletes tájékoztató táblák, továbbá egy talajszelvény teszik még színesebbé.
Megközelítése: Kecelt elhagyva az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán. Az Erdészeti tanösvény és a Rózsaberek tanösvény kezdő szakasza és útvonala azonos. 

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli.

Kapcsolat

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó útvonalak

chevron left
event card

Kápolnák útja – Kecskemét

arrow
A túraút érdekessége, hogy ez Kecskemét első kijelölt turistaútja. Az út hossza 10 km és többségében Belső- és Külsőnyír lankáshátú, tanyás vidékének dűlőútjain halad, érintve több helyi védett értéket (Kápolna rét, Móricz-fa emlékhely). Kecskemétnek ezt a részét északkelet felől löszös maradékgerincek, míg északnyugatról lankás lepelhomok hátak uralják.   Az ellaposodó hátak közötti mélyületekben néhány helyen még részben nedves rétek foltjait és kisebb zsombékos tavat is felfedezhetünk. A táj egykori arculata teljesen átformálódott, az összefüggő szántóföldi táblák egyhangúságát tanyák és modern lakótelkek szakítják meg kisebb telepített erdőfoltokkal. A zöld sávval jelölt turistaút a „Kápolnák útja” nevet kapta utalva a kezdő és végpontja közti emlékhelyekre. A túraút a természetbarátok és természetvédők közös munkájának az eredményeként valósult meg. Hossza: 10 kmMegközelítés: Kecskeméti Arborétum Valójában a Kápolnák útja egy Duna-Tisza közén észak-déli irányban végighaladó turistaút. Kecskemét és Ócsa között húzódik, kb. 90 km hosszan. Az útvonal érinti a Kecskeméti Arborétumban álló régi búcsújáró helyet, az 1710-es évekből származó Mária-kápolnát, majd elmegy a hetényegyházi templomrom közelében (ezt közvetlenül nem érinti), aztán a kidőlt Móricz-fa emlékhelyét (Móricz Zsigmond egykori birtoka volt), hogy a Nagynyír nevű határrészen elérje a környék legszebb parkerdejét, benne pihenőhelyeket, egy országosan is ritkaságszámba menő 1848-as emlékmúzeumot és a Szent Hubertusz-vadászkápolnát, amely csupa fából épült, berendezése is fa.Innen az út Méntelekre (parkerdő, Zombory-birtok), majd Lajosmizsére megy. A település központjában érinti a katolikus templomot (Szent István-csontereklye, Torinói lepel hiteles másolat), majd az Iskola-tó szép fűzfás partját mellőzve, nagyrészt dűlőutakon halad a középkori Mizse falu templomának ma is álló romjaihoz, az úgynevezett Pusztatemplomhoz – a Mizse nádor-pihenővel kiegészítve. A Mizsében védett öreg fákat felkeresve, eléri a pusztavacsi határt (a híres és szép Pusztavacsi-erdőt). Idáig tart a Mária-kápolnától felfestett ZÖLD SÁV jelzés. Innen néhány kilométer MÉG jelzetlen, de kissé északabbra, Pusztavacs központjától folytatódik a ZÖLD SÁV, egészen az Ócsai románkori bazilikáig.Pusztavacson ugyancsak van egy középkori templomrom, tőle nem messze az Ország Közepe emlékmű. A régi Kőrösi országúton kanyargó turistaút eléri Csévharaszt területét, ahol ugyancsak áll a pusztában egy középkori romtemplom, Pótharasztpusztán.Innen már nem sokat kell menni, még mindig a ZÖLDÖN, szép erdős környezetben, hogy az ember Ócsára érjen, ahol a település központjában áll a kéttornyú, szinte teljesen érintetlen XII-XIII. századi bazilika, értékes szentélyfreskókkal, körülötte kanyargós utcák, műemlék parasztházakkal és egy több épületből álló tájházzal. Részletes útleírás: petofiturakor.hu 
event card

Alföldi kék sáv

arrow
Hazánk második leghosszabb gyalogos turistaútja. Nevéhez híven bemutatja legnagyobb és "legmagyarabb" tájegységünk szinte minden jellegzetességét a Kiskunság homokbuckáitól a Körös-vidék végeláthatatlan szántóin át a Nyírség erdős területéig. A közel 850 km hosszú útvonal végigjárása nem kevés kitartást és nyitottságot igényel, cserébe egyedülálló élményekkel ajándékozza meg a turistát. Az Alföldi Kéktúra Szekszárdról, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjától indul, és Sátoraljaújhelyig tart, ahonnan az Országos Kéktúra érhető el. A három nagy kék jelzésű túraútvonal alkotja az "Országos Kék kört". Az érintett nyomvonal Bajától Öttömösig vezet. Az utat 1992-ben festették fel a Bács-Kiskun megyei Természetbarát Szövetség tagjai.Útvonal: Baja – Ósükösd – Rém – Érsekhalma – Hajós- Császártöltés –Kéleshalom – Kunfehértó – Balotaszállás – Öttömös – Ruzsa – Zákányszék - Bordány – Zsombó – Szatymaz – Sándorfalva – Dóc – Ópusztaszer (Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark) Nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek egyedülálló természeti értékeit ismerheted meg akkor, ha az Országos Kékkör harmadik és egyben legfiatalabb útvonalán túrázol. Az MTSZ és az alföldi tagszervezetek közös munkájának gyümölcsét 1996-ban adták át a nagyközönségnek. Az Alföldi Kéktúra egyes szakaszai együtt haladnak a Magyarországon áthaladó E3, E4 és E7 jelzésű, hosszútávú nemzetközi turistautakkal. Érdemes megismerni a Kéktúra történetét is, sok érdekes és értékes információval gazdagodhatunk: kektura.hu 
event card

Kékmoszat tanösvény - Szelidi-tó TT (Dunapataj)

arrow
A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban. Kellemes, lágy, gyorsan felmelegedő lúgos vize van, mely a szikesekre jellemző nátrium- kálium- és magnéziumsók mellett minimális jódot is tartalmaz, ezért nem véletlenül népszerű természetes fürdőhely. Hossza: 2400 mMegközelítés: Dunapataj felől gépkocsival vagy kerékpárral. A tanösvény kiinduló pontja az üdülőfaluban a Szittyó téren található.  A strandolás és más vízi élmények mellé a Kékmoszat tanösvény meglátogatását javasoljuk. A 12 állomást felfűző tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát. A tanösvény kiinduló pontja a Dunapataj-Szelid üdülőfaluban levő Szittyó téren található, egyben ez a tavi turizmus központi helyszíne. A tanösvény állomásai részben a tó partján levő kerékpáros-gyalogos sétaút mentén helyezkednek el. Az üdülőfalu utolsó utcájához tartozó strandlejárónál van a negyedik állomás. Ezt elhagyva a sétaút egy keskeny ösvényben folytatódik a nádszegély és a tóparti erdősáv között, később pedig a fák és bokrok között halad. Egy enyhe emelkedőnél találjuk az ötödik állomást, ahol színes, elektromikroszkópos felvételek segítségével tárul elénk a tó különleges algavilága. Ezután a keskeny ösvény egy széles földútba torkollik. Ezen a szakaszon találjuk a következő három állomást. Az út kissé eltávolodik a tóparttól és egy szántóföld, valamint egy fiatal tölgyültetvény közötti földúton folytatódik. A 9. állomás a tanösvény legtávolabbi pontja, ahonnan a tanösvény hurka visszakunkorodik az üdülőtelepre. Az utolsó állomás az erdő szélén az úgynevezett Várdombnál van, ahol a környező emberi települések történetéről és ennek nyomairól kaphatunk információt. Akik pedig úgy gondolják, hogy a tanösvény által kínált 2,4 km-nél többet szeretnének mozogni, két további túrajavaslatot találhatnak a +Programtippek alcím alatt. Gyalogosan lehetőség van a Szelidi-tó megkerülésére. A teljes kör hossza könnyű terepen 11 km, mely tempótól függően 3-5 óra alatt teljesíthető. A kerékpározás szerelmeseinek pedig egy 51,3 km hosszú Duna-parti körtúrát kínálunk. Állomások:1. Hogyan jött létre a tó?2. Mitől bársonyos a tó vize?3. Vízvédelem 4. ”… fecseg a felszín, s hallgat a mély”5. Vízi parányok6. Vízi növények7. Miért kedvelik a horgászok a tavat?8. Úszóbajnokok és szigonyosok9. Nádi énekkar10. Fák, bokrok11. Erdei lakótelep12. A Várdomb További információk, látnivalók:  www.knp.hu
event card

Réce tanösvény - Felső-Kiskunsági puszta (Apaj)

arrow
A tanösvény az Apajról keleti irányba leágazó Kunpeszér - Bugyi felé haladó közforgalmú műúton érhető el. A tanösvény kiinduló pontját egy nagyobb tájékoztató tábla jelzi, ahol az út szélén parkolni is lehet. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni. A tanösvény a halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad.   Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait is. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból, pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek legnagyobb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürke marha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Hossza: 1 km A Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb szikes területe a Kunszentmiklós mellett található Felső-kiskunsági-puszta. Madárvonulási időszakokban kifejezetten sok madarat látni a vizes laposokban. A tanösvény az egykori halastavakból létrehozott vizes élőhely mentén halad. Az 1 km hosszú utat végigjárva tanulmányozhatjuk a sziki és nádi fészkelő közösség tagjait, a környező szikes puszták élővilágát. Az ösvény két végén lévő megfigyelőtornyokból pedig kitűnő rálátás nyílik a pusztára. A puszta állatvilágának kiemelkedő értéke a nagy testű pusztai madár, a túzok, amelynek egyik legjelentősebb hazai állománya él itt. A szikes gyepeken az ősi magyar háziállatfajták külterjes tartása ma is jellemző. Apaj közelében tartják az Alföld egyik legnagyobb szürkemarha állományát, amit szintén láthatnak ide a látogatók. A terület északi részén levő mesterséges vízállások és csatornák szintén gazdag madárvilággal rendelkeznek.Utunk az egykori Apaji-halastavak mellett vezet. Az 1950-es években kialakított halastórendszer egykori hasznosítására ma már csak az elnevezése utal. A halgazdálkodás felhagyása után a tavak lassan elmocsarasodtak, s már csak kedvező években alakultak ki időszakos vízborítások. A terület 1975 óta védett. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság megteremtette a feltételeit a vízrendezések előttihez hasonló állapot fenntartására. Minden évben nyár végétől tavaszig szivattyúk táplálják a tórendszert. A tavakba juttatott halivadékok és a megfelelő vízszintszabályozás kedvező feltételeket biztosít a fészkelő madárközösségnek, tavasszal és ősszel a vonuló madárseregek kedvelt pihenő- és táplálkozóhelye. A kilátóból igen változó kép tárul elénk. Kora tavasztól a tél beálltáig más és más fajokat figyelhetünk meg a tavon és környékén. forrás és további info: www.knp.hu
event card

Országos piros sáv

arrow
Az országos piros sáv behálózza hazánkat, főként a hegyvidéki területekre jellemző a jelzés. Bács-Kiskun vármegyében a Ladánybene-Petőfiszállás 100 km-es szakasza tartozik a sávba. Az Alföld hamisítatlan szépsége tárul elénk az út során, Petőfiszállásra érve pedig szakrális élményben lehet részünk, megismerkedhetünk a Pálos Rend életével.    A Pálos RendrőlA Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, melynek megszervezője Boldog Özséb esztergomi kanonok, aki 1250 körül a Pilis hegység remetéinek lett a vezetője. Ehhez a remeteközösséghez később az országban található más remeteközösségek is csatlakoztak.A Pálos Rend sok egyéb hagyományos értékkel együtt a felvilágosodás értelmetlen és kritikátlan pusztításának esett áldozatául: II. József a tevékenységüket "nem látta hasznosnak", ezért 1786-ban kihirdette a rend eltörlését, birtokainak kisajátítását, elkobzását, konfiskálását. A rendnek ezután Lengyelországban maradt meg mindössze két kolostora. A pálosok 1934-ben települtek vissza Lengyelországból Magyarországra (amelynek során a Gellért-hegyi Sziklatemplomot is birtokba vehették), de a második világháború után a rendre rászabadult a kommunizmus és az ÁVH kegyetlensége, és lehetetlenné tette a működésüket. A rendet 1950-ben sok más szerzetesrenddel együtt be is tiltották. A rendszerváltás után 1989-ben pécsi központtal újraindult a rend hazánkban, és napjainkban a pécsi kolostoron kívül a budapesti Sziklatemplomban, Márianosztrán, a Petőfiszállás melletti Pálosszentkút kegyhelyen, valamint az erdélyi Hargitafürdőn működik. Útvonal: Ladánybene - PetőfiszállásHosszúság: 100 kmÉrintett védett területek: KNP Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek, Bugac
chevron right

Kapcsolódó Helyeken

chevron left
event card

Erdészeti tanösvény

arrow

2022-12-30

Kecel - Kiskőrösi járás
Fedezd fel!, Múzeumok, Templomok, Kastélyok-kúriák, Kiállítások, Műemlékek, Természeti értékek, Épített örökségeink, Viezeink, Kulturális örökségeink Természeti értékek, Gyalogos túrák, Ökoturizmus

event card

FLORA Virágfesztivál

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás

event card

Hatvani Lovastanya

arrow

2023-01-19

Kecel - Kiskőrösi járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Ízleld meg!, Étterem, Cukrászda, Éttermek, Cukrászdák, Pincészetek, Kávézók, Pálinkaházak, Helyi termék készítők, Szabadtéri főzőhelyek, Helyi specialitások Szállodák, Lovas túrák, Éttermek

event card

Pintér Művek Haditechnikai Park, Kecel

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás
Kiállítások

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Kapcsolódó eseményeink

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Erdészeti tanösvény

arrow

2022-12-30

Kecel - Kiskőrösi járás
Fedezd fel!, Múzeumok, Templomok, Kastélyok-kúriák, Kiállítások, Műemlékek, Természeti értékek, Épített örökségeink, Viezeink, Kulturális örökségeink Természeti értékek, Gyalogos túrák, Ökoturizmus

event card

FLORA Virágfesztivál

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás

event card

Hatvani Lovastanya

arrow

2023-01-19

Kecel - Kiskőrösi járás
Aludj jól!, Szálloda, Panzió, Magán, Zarándok, Szállodák, Panziók, Vendégházak, Kempingek, Falusi szálláshelyek, Ifjúsági szállások, Zarándok szállások Ízleld meg!, Étterem, Cukrászda, Éttermek, Cukrászdák, Pincészetek, Kávézók, Pálinkaházak, Helyi termék készítők, Szabadtéri főzőhelyek, Helyi specialitások Szállodák, Lovas túrák, Éttermek

event card

Pintér Művek Haditechnikai Park, Kecel

arrow

2023-02-20

Kecel - Kiskőrösi járás
Kiállítások

chevron right

Értékeink

chevron left
event card

B. Boros Ilona tanító, rajztanár, textiltervező iparművész pedagógiai és művészeti tevékenysége

arrow
B. Boros Ilona kecskeméti születésű művész, aki szülőhelyén a tanítóképző főiskolát, azt követően pedig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát végezte el, ahol rajz-földrajz szakos tanárrá vált. 

2023-02-26

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

„Lecek” fali integráció, Victor Vasarely alkotása

arrow
A „LECEK” alkotás, amely Kecel Nevelési Központjának falát díszíti, a község összefogásának, művészet iránti tiszteletének, szép iránti szeretetének jelképe. 

2023-02-14

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

Szilberhorn Gábor és felesége varrógépgyűjteménye és gyűjtői tevékenysége

arrow
Szilberhorn Gábor és felesége egy szokatlan gyűjtői szakág keceli képviselői. Gyűjtői tevékenységük – mind szakmai színvonalában, mind a gyűjtemény nagysága, tartalma és gondozásának módja tekintetében – kiemelt értéke a településnek. De túl is mutat Kecel határain, hiszen egész Magyarországon sem tudunk ilyen gazdag és értékes varrógépgyűjtemény létezéséről.

2023-02-14

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

event card

Polgár Zoltán gyűjteménye - I. és II. világháborús, 1956-os hadtörténeti tevékenysége

arrow
Polgár Zoltán az ország egyik legjelentősebb hadtörténeti magángyűjtője, hiszen több mint 35 éve gyarapítja összeállítását, mely katonai, háborús relikviákat őriz. 

2023-02-13

Kecel - Kiskőrösi járás
Kulturális örökség, Értékeink

chevron right
Design by WEBORIGO