Pajkos-Szabó István-féle Szélmalom

Kiskunfélegyházán, a város határában 1850 körül még 62 szélmalmot tartottak nyilván. A szélmalmok a XIX. században élték fénykorukat, a gőzmalom megjelenésével eljárt felettük az idő. 

Pajkos-Szabó István-féle Szélmalom

Kiskunfélegyházán, a város határában 1850 körül még 62 szélmalmot tartottak nyilván. A szélmalmok a XIX. században élték fénykorukat, a gőzmalom megjelenésével eljárt felettük az idő. 

Az 1900-as években már nem épültek újabb szél által működtetett szerkezetek. A régiek közül néhány tulajdonos örökségül hagyta fiára az építményét. Ilyen volt Pajkos-Szabó József, akinek a Fábián János által felépített malma a Kismindszenti út mellett állt. A malomnak az évtizedek során számtalan tulajdonosa volt. Legtöbbjüket az rémiszthette meg, „hogy mikor aztán nagy viharok jöttek, tetemes kár esett az építmény nagyméretű hajtószerkezetében”. A Pajkos-Szabó-féle malom négyvitorlás, lisztelő padján Jézus faragott monogramjában gyönyörködhetünk. Gazdag levéldísz között a következő felirat olvasható:

„Ezen szel malmot építette Csányi Lajos az mindszenti Út melléki Lakosok Könnyebb Segere 1860-ikban augusztus 18.”

A szélmalom 1941-ig Pajkos-Szabó István tulajdona volt, tőle vásárolta meg ezer forintért a Magyar Történeti Múzeum. Az 1950-es évekig még működött a malom igen nehéz és rossz körülmények között. Állaga azonban egyre romlott. 1950-ben Mezősi Károly javaslatot terjesztett a Nemzeti Múzeum elé, hogy a szélmalmot mentsék meg és telepítsék be Félegyházára. 1961. augusztus 10-én be is hozták a Kiskun Múzeum udvarába. Szétbontották a falazatát, szétszedték az őrlőjáratot, a hajtószerkezetet és mielőtt ismét összerakták volna, minden faanyagot tartósítószerrel kezeltek. A mentési és áttelepítési munkákban nagy szerepet vállalt Varga László építészmérnök és Lükő Gábor (1909-2001) múzeumigazgató. Az ácsmunkákat a szélmalomjavítók nagy öregje, Mogyoró Sándor végezte, akit nagy szakértelemmel segített és irányított a volt tulajdonos, Pajkos-Szabó István. A mentőakciót 1962-ben fejezték be. Magyarország és a Dél-Alföld egyetlen megmaradt alulhajtós szélmalmát 1975-ben, 1984-ben és 2003-ban fel kellett újítani. Ma már műemléki védettség alatt áll. A malom köré értékes egyházművészeti tárgyakat helyeztek el: útmenti kereszteket, haranglábakat.

 

Kapcsolat

6100 Kiskunfélegyháza Dr. Holló Lajos utca 9.

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Félegyházi Kézműves Sörfesztivál

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Art-Turka

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Nemzetközi Oldalkocsis- és Katonai Motoros Találkozó

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

KÉSZ Aréna Kiskunfélegyházi Városi Sportcsarnok

arrow

Kiskunfélegyháza

chevron right
Design by WEBORIGO