Kálvária és Kálváriakápolna

Kiskunfélegyházán a kálvária gondolata Cseh András plébános nevéhez fűződik. Építésére 1802-ben Pintér Mátyás létesített alapítványt és 14 stációkép felállítására kapott engedélyt. 

Kálvária és Kálváriakápolna

Kiskunfélegyházán a kálvária gondolata Cseh András plébános nevéhez fűződik. Építésére 1802-ben Pintér Mátyás létesített alapítványt és 14 stációkép felállítására kapott engedélyt. 

Az első faoszlopokon álló stációkat a Vörösmarty utca torkolatától nyugatra állították fel, a mai benzinkutak helyén. Városfejlesztési okokból a kálváriát 1828-ban a város keleti részére telepítették át, az alapkövet június 1-jén tették le. A tervezői és építői munkálatok Fischer Ágoston kőművesmester nevéhez fűződnek. A kálvária hosszan elnyúló, keskeny, sík terepen fekszik. A 14 elemből álló stációsor elrendezése kétsoros, elég távol esnek egymástól. A stációk téglából épült, fehérre meszelt kőoszlopok. Homlokzati részén eredetileg bemélyített fülkék voltak, ezekben pedig fémlapra festett stációképek, amelyek az elmúlt több mint másfél évszázad alatt elmosódtak, megkoptak. A jelenleg látható színes kék mázas kerámiaképeket Molnár István képzőművész készítette el, az ünnepélyes avatást 2003. szeptember 14-én tartották, a kálvária felállításának 175. évfordulója alkalmából.

A megújult stációoszlopok tetejét cseréppel fedték be, a gerinc közepén kovácsoltvas kereszt látható. A kálvária része a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére felszentelt kápolna, ami egy 9x6 méteres fehérre meszelt kis barokk épület, vasráccsal védett, kisméretű ablakokkal. Díszített vasajtaján kovácsoltvas kilincs található. A kápolna teteje terepszint alatt van, torony nélküli épület. Belső tere fiókos dongaboltozatú, padlója lapburkolattal fedett. Az oltárhoz megemelt fadobogó vezet. Az új piétát, az első oltárképet 1929-ben szentelték fel. Az építmény teteje járható, amelyhez bal oldalon 18, jobb oldalon 16 tégla-lépcső vezet fel. A teraszt mellvédfalak veszik körül. A szentély felett három feszület áll: Krisztus és a két lator, Krisztus lábánál két nőalak, a keresztek között egy-egy szoboralak. A középső kereszt felett 1800-as évszám olvasható. A kálváriához tartozott egykor a harangláb és a harang. Az újraöntött harangot 1927-ben szentelték fel, de sajnos ellopták. Talapka István, a Sarlós Boldogasszony templom plébánosa 2003-ban Németországból pótolta a régit. Az utóbbi években többször szükségessé vált a Kálvária-együttes állagmegóvása, kisebb-nagyobb felújítása. A Bozóki testvérek által végzett munkák 2003 nyarán fejeződtek be. Így ismét érvényes az a megállapítás, amit Erdei Ferenc jegyzett meg az 1927-ben megjelent Futóhomok című szociográfiájában: „A város szélén meglepetés a megejtően szép Kálvária.”

Kapcsolat

6100 Kiskunfélegyháza Tulipán utca 10.

Több Kevesebb chevron down

Kapcsolódó értékeink

chevron left
event card

Zsigóné Kati népi iparművész alkotói munkássága

arrow
Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

Kecskemét

event card

Zsidó temető

arrow
A zsidók jelenléte Tasson a XVI. századig vezethető vissza. A környék legrégebbi hitközsége volt a tassi, utolsó zsinagógájuk 1834-ben épült.

Tass

event card

Volt Latinovits Endre Kúria

arrow
A kastélyt Latinovits Miklós építette 1800-ban, majd a későbbiekben Latinovits Pál, majd Latinovits Endre tulajdonába került. Érdekessége, hogy alatta nagy kiterjedésű pincerendszer található. 

Bácsborsód

event card

Vargáné Bodor Judit paszománykészítő tevékenysége

arrow
Vargáné Bodor Judit munkásságával egy régi mesterséget keltett életre Lakiteleken. Paszománykészítő tevékenysége igen ritka, kevesen vannak hazánkban, akik ezzel a szakmával foglalatoskodnak. 

Lakitelek

event card

Vadkerti-tó

arrow
A mintegy 75 hektár nagyságú, vízcsepp alakú tó északnyugaton elkeskenyedik, a déli részen pedig kiszélesedik, a tó fenekét laza és finom szemcsés iszap borítja. Vizének kémiai összetétele jótékony hatással van a reumatikus bántalmak enyhítésére. 

Soltvadkert

event card

Uszódi táncok – Uszódi Gubbantós

arrow
Uszód községben nagy múltra tekint vissza a hagyományőrzés, melyről kevés írásos dokumentum maradt fenn, de a régi nóták és tánclépések nemzedékről nemzedékre szállnak.

Uszód

event card

Uszódi népviselet

arrow
A múlt században Uszódon a népviselet nagy divatnak örvendett. Napjainkban már inkább csak az idősebb korosztályra jellemző, hogy hordja a régmúlt hagyományait idéző ruhákat. 

Uszód

event card

Uszódi kézi hímzés

arrow
Az uszódi kézi hímzés szín- és formavilága hasonlít ugyan a kalocsai hímzéshez, mégis eltér attól. Ez adja egyediségét, amely kifejezetten a településre jellemző.

Uszód

chevron right

Hírek

chevron left
chevron right

Turisztika

chevron left
event card

Móra Ferenc Művelődési Központ

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Miénk itt a tér” – szabadtéri kiállítás és fesztivál

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Hattyúház / Petőfi Sándor Városi Könyvtár

arrow

Kiskunfélegyháza

event card

Kálvária

arrow

Kiskunfélegyháza

chevron right
Design by WEBORIGO