Gy. Szabó Béla munkássága és a képtár
Gy. Szabó Béla világhírű erdélyi fametsző és grafikus kiállításai szinte az egész világot bejárták, ő maga is járt Kínában, Mexikóban, a Szovjetunióban és Európa számos országában. Napjainkban életműve jelentős részét Szank őrzi.
Gy. Szabó Béla világhírű erdélyi fametsző és grafikus kiállításai szinte az egész világot bejárták, ő maga is járt Kínában, Mexikóban, a Szovjetunióban és Európa számos országában. Napjainkban életműve jelentős részét Szank őrzi.
Gyulafehérváron született 1905-ben, Szankon 1936-ban járt először, melyet később számos látogatás követett. Gy. Szabó Bélát magával ragadta az alföldi szelíd buckás, kis belvizekkel tarkított egyszerű táj és az emberek; melyet bizonyít az is, hogy a települést tekintette művésszé válása első állomásának. Itt készült 28 tusrajzát 1941-ben "Homokvilág" című albumában adta közre. Később fametszeteket is készített itteni emlékei, élményei alapján (szanki korszaknak nevezik a művészettörténészek). Az utolsó szanki látogatásakor, 1982-ben született döntés arról, hogy állandó kiállítási helyet biztosít a község a nekik adományozott műveknek. Ez először a művész által kiválasztott 70 fametszet volt, később, halála után az örökösök is adományoztak és akaratának megfelelve a Nemzeti Galéria is Szanknak adott 468 Gy. Szabó-képet. Így mintegy 700 alkotásból válogathatjuk egy-egy kiállítás anyagát. A képtár avatása 1986. október 3-án volt, ezt a művész nem érhette meg, 1985. november 30-án, Kolozsváron elhunyt. Azóta 17 gyűjteményes tárlatot láthattak az érdeklődök az alkotásokból. A 100 m2-es kiállítótér 3 részre tagolt, az épület puritán egyszerűségű, szabad fedélszékes, csendet, nyugalmat, békét sugárzó, a nagyszerű képeknek méltó környezetet biztosít.
